Kereső toggle

Gettódrogok hódítanak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legfrissebb kábítószerügyi jelentés szerint a szerek folyamatos változása jellemzi a drogpiacot Európában. Az új generációs laborkészítmények hazánkban is divatosak, sőt, az elmúlt években elkezdtek terjedni azok a durvább anyagok is, amelyek eddig csak a keleti piacon pusztítottak: a „krokodil” és a „meta” szinte élve rothasztja el a fogyasztókat.

A2013-as Európai Kábítószerügyi Jelentés szerint uniós összehasonlításban viszonylag kevés a magyar heroinista, mégis nagy a kockázata egy esetleges HIV-járványnak. Partidrogfogyasztásban felerősödtünk, füvezésben viszont átlagosnak mondható a statisztikánk. A jelentés alapján Magyarországon számottevően kevesebben fogyasztanak kábítószert, mint az EU-s országok többségében, bár az adatok nem igazán fedik a valóságot, mivel a teljes népességre vetítve kalkulálták ki őket. Mindenesetre uniószerte nálunk van a legkevesebb heroinfüggő: 10 ezer emberből 4-5, szakmai szempontból úgynevezett problémás heroinos van, míg a listavezető Lettországban 50-100.

Becslések szerint kokaint ezerből 4 magyar fogyasztott az elmúlt egy évben, de ennek az oka inkább a magas árban keresendő – magyarázza a Heteknek Kovács Ildikó szociális munkás, aki évtizedek óta foglalkozik a drogkérdéssel és kábítószeres gyerekekkel. Az amfetaminszármazékok, mint például az MDMA, már jóval népszerűbbek: a magyar fiatalok 1,2 százaléka fogyasztott ilyet az elmúlt évben, ezzel a középmezőnyben foglalunk helyet az európai államok között. Egyedül ecstasyfogyasztásban vagyunk a legtöbbet drogozó tagországok között, a fiatalok 1 százaléka élt vele az elmúlt egy évben a jelentés alapján. A szakember szerint ez a szám már közelebb van a realitásokhoz, hiszen a rendszerváltás óta kialakult kábítószer-használat az elmúlt öt évben teljesen átalakult.

A jelentés szerint a magyar fiatalok 5,7 százaléka szívott marihuánát a vizsgált időszakban, és a statisztikák alapján a 15-16 éves korosztály 19 százaléka is kipróbálta már a füvet. Ugyanakkor Magyarországon is egyre többen szorulnak kezelésre a szintetikus katinonok miatt. Ezek legismertebb képviselője, a „Kati”, partidrogként gyors karriert futott be a hazai drogpiacon. A szociális munkás bevallja, hogy a szakma – ahogyan másutt sem – nem tud lépést tartani a különféle új szerekkel, a hatóanyagok vizsgálata marad az egyetlen esély arra, hogy felvegyék a kesztyűt velük szemben. Az új cuccok gyűjtőneve a már jól ismert dizájnerdrog kifejezés, és egyik közös vonásuk, hogy származási helyük ismeretlen. Tulajdonképpen – mondja a szociális munkás – a már ismert drogok kisebb molekulaszerkezeti változtatásokkal jelennek meg új anyagként a piacon. A baj csak az, hogy az új anyagok gyakran más hatást váltanak ki, mint azok az alapanyagok, amelyekből „kikutyulták” őket, s ennek következményei sokszor váratlan helyzeteket produkálnak. A pszichoaktív összetevők mindenkire más hatással vannak. Az elmúlt hetekben ezen szerek hatása alatt álló emberek nyílt színi őrjöngését és tragikus végét mutatta be a média Budapest terein és utcáin.

„2009 óta a drogpiac teljesen átalakult, újak a szerek és a hatások, csak a motiváció maradt a régi” – mondja lapunknak Zacher Gábor. A Honvéd Kórház főorvosa úgy látja, hogy az új szerek, már csak jóval alacsonyabb áruk miatt is, kiszorították a régieket. Mára szinte eltűntek a heroinfüggők, és a gyors, rapid hatású anyagok fogyasztása jelenti a túlsúlyt a kábítószerpiacon. Talán a marihuána kivételével – mondja a főorvos, hozzátéve: az új szerek új fogyasztókat, új bevételi forrásokat jelentenek az előállítóknak, terjesztőknek. Magyarország az európai drogfogyasztási statisztikák alsó harmadának közepén helyezkedik el, amit Zacher Gábor némi iróniával úgy aposztrofál, hogy a magyar droghelyzet megegyezik a magyar foci nemzetközi státuszával. A társadalom drogfogyasztási attitűdjeit pusztán állami, hatósági eszközökkel szerinte nem lehet kontrollálni, sőt követni sem, ahogyan ez az Egyesült Államokban sem sikerült.

Az okok közül a szakember azt emeli ki, hogy a jelenlegi korszak kihívásai, társadalmi berendezkedése sok ember számára pszichoszociális gettót hozott létre, s az ebből való kitörésnek az egyik legnépszerűbb eszköze az olcsó kábítószer. Ezeknek az embereknek se jelene, se múltja, se jövője – mondja Zacher –, egyedül a hétvége, a partizás élményére vágynak, hogy a heti 150 óra monotonitást „nagypörgéssel” feledtessék. Ebben változást csak egy radikális életszemlélet-váltás hozhat szerinte, az értékválságot csak hatékony munkával lehet helyreállítani, mert hosszú távon a kábítószer elleni küzdelem egyedüli eszköze a család megtartó ereje és képessége.

A hatóságok, a mindenkori kormányzati szerepvállalás az ellátórendszer kiépítésében, fenntartásában kell hogy szerepet játsszon, és a rendőrségnek nem a gimnazistákat kellene börtönbe küldenie egy szál stangliért, hanem a csempészeket, a terjesztőket.

Olvasson tovább: