Kereső toggle

Patthelyzet Európában

Magyar politikusok bukhatnak bele az EP-választásba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Unió legalább nyolc tagállamában első vagy második helyet szerezhetnek a hétvégi európai parlamenti választásokon a nyíltan EU-kritikus pártok, amelyek között nemcsak jobboldali, hanem baloldali identitású politikai mozgalmakat is találhatunk. Magyarországon több pártvezető, így Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc politikai jövője is függ a választás eredményétől. A Fidesz számára pedig az a kérdés, hogy működik-e a Jobbik ellen kitalált, az országgyűlési választások utánra időzített lejárató kampány.

A legfrissebb európai kutatások szerint az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választásokhoz képest a kontinensen a mérsékelt jobboldali pártok befolyása visszaesett. Így ugyan 2009-ben az Európai Néppárt (EEP) egyértelmű többséggel rendelkezett az Európai Parlamentben (EP), az idei választásnak az a tétje, hogy a szociáldemokratákkal zajló fej-fej melletti csatából melyikük kerül ki győztesen. Ráadásul úgy tűnik, hogy a jobbközép pártok számlájára erősödtek a nacionalista és radikális jobboldali pártok a tagállamokban.

Míg ugyanis 2009-ben az EEP-frakció 265 képviselőből állt, addig a mostani előrejelzések kevesebbre – például a PollWatch2014 kutatása 212-re – teszik a mérsékelt jobbközép képviselők várható számát az új parlamentben. Eközben közel 30 százalékra becsülik a radikális, erőteljesen EU-szkeptikus jobboldaliak arányát (Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve a Szabadság és Demokrácia Európája frakciója, valamint a függetlenek soraiban ülő „nemzeti frontosok”). Európában ugyanis legalább négy országban (két nagyban: Nagy-Britanniában és Franciaországban, és két kisebb, de tekintélyes nemzetben: Hollandiában és Dániában) ilyen jellegű pártok győzedelmeskedhetnek. Ausztriában és Magyarországon – a Szabadságpárt és a Jobbik révén – pedig a szélsőjobb a második legnagyobb erő lehet. Igaz, ezek az európai nacionalista pártok nagyon eltérőek, biztosan nem alakítanak külön frakciót az EP-ben.

Egyébként egy sor észak-európai országban nemcsak a baloldal, hanem a liberálisok és a zöldek is erősek, például Belgiumban a környezetvédők, Hollandiában, Dániában, illetve Észtországban pedig a liberálisok is a legnépszerűbb pártok közé tartoznak. (Érdekes, hogy liberális politikai mozgalmak Kelet-Európában, így Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban, Romániában és Magyarországon nincsenek vagy nagyon gyengék.) A PollWatch2014 kutatás alapján úgy tűnik, hogy egész Európában a zöldek és a liberálisok enyhén visszaestek, míg az EU-szkeptikus baloldal erősödött, hisz Olaszországban az 5 Csillag Mozgalom, míg Görögországban a Syriza akár a legtöbb szavazatot is megszerezheti.

Éppen az európai jobb- és baloldal közötti minimális különbség miatt értékelődik fel a Fidesz magyarországi, várhatóan nagyarányú győzelme. A Fidesznek ugyanis kedvezhet, ha ők lesznek a mérleg nyelve a jobbközép és balközép frakció viaskodásában. Mindezek ellenére Magyarországon jóval nagyobb a belpolitikai tétje az európai választásoknak. A Fidesz vezérkara az országgyűlési választásokat követően úgy döntött, hogy  „megütik” a Jobbikot, mert az országgyűlési választáson sok volt fideszes szavazót átcsábítottak. A Fidesz azóta szinte minden napra kitalál olyan témát, amivel a Jobbik számára okozhat kínos perceket. Ezekből a legerősebb téma kétséget kizárólag az úgynevezett kémügy: a jobbikos Kovács Béla EP-képviselő az orosz hírszerző szolgálatok embere lenne. Az ellenzéki térfélen ugyanakkor az a kérdés, hogy melyik politikai párt szervezheti újra az országgyűlési voksoláson rommá vert magyar baloldalt.

Az EP-választás 10 fő kérdése

Magyarországi dimenzió
1. A Fidesz az országgyűlési választáson elért jó eredményét képes-e átmenteni az önkormányzati választásokra. Ebben köztes állomás az EP-voksolás, másrészt lehet, hogy a Fideszen múlik, lesz-e jobboldali többség az Európai Parlamentben. Ha miattuk lesz, az jelentős nemzetközi támogatást jelenthet számukra. Az EP-voksolást követő önkormányzati választás azért fontos, mert ha az ellenzék (akár a Jobbik, akár a baloldal) jelentős önkormányzati posztokat képes megszerezni, akkor egyfelől ellensúlyai lehetnek a Fidesznek, másfelől a pártszervezéshez politikai hátteret jelenthet egy-egy önkormányzati poszt megszerzése. Ezt nyilván a Fidesz el akarja kerülni, a győztes hangulatot minél tovább próbálják fenntartani.
2. Az EP-választás lehet az első olyan voksolás, ahol a Jobbik megelőzheti az MSZP-t. Ha nagy arányban, akkor arra Vona Gábor sikerpropagandát építhet. Legalább 10 nagyobb városban – köztük akár Miskolcon – polgármestert adhatnak, ami a pártépítés jelentős bázisa lehet, növelve a Jobbik elfogadottságát és társadalmi beágyazottságát. 
3. Az MSZP az országgyűlési választásokon közösen indult az Együtt–PM-mel és a DK-val. A külön megmérettetés azt mutatja majd meg, hogy a Mesterházy Attila vezette MSZP-nek mekkora a társadalmi bázisa. Elemzők szerint, ha rosszul szerepel a szocialista párt, az Mesterházy Attila pártelnöki székébe kerülhet.
4. Az Együtt–PM számára ez az első önálló megmérettetés. Úgy tűnik, Bajnai Gordon jövőbeli politikai szerepvállalása függ az eredménytől. Ha nem kerülnek be az EP-be, vagy éppen csak hogy, akkor véget érhet a Bajnai-projekt. Hívei szerint ez azt is jelentheti, hogy a mérsékelt, nyugatos, centrista politizálás tűnik el majd egy időre a magyar politikai palettáról. 
5. Gyurcsány Ferenc kategorikusan az EP-választás eredményétől tette függővé, hogy a DK elnöke marad-e. Ha jól szerepel a DK, akkor a „gyurcsányisták” várakozása szerint ők szervezhetik újjá a ma romokban heverő baloldalt. 
6. Az LMP számára az a dilemma, hogy sikerül-e stabilizálni az 5 százalék feletti táborát. Ha igen, az azt jelentheti, hogy Schiffer András pártjával ildomos hosszú távon számolni. 
Nemzetközi dimenzió
7. Nem tudni, hogy a szociáldemokrata vagy a néppárti frakció lesz-e a nagyobb az új EP-ben. Ez azért is lényeges, mert Európa jövőjét meghatározza, hogy a jobboldal vagy a baloldal dominál-e majd.  
8. Jelenleg jobboldali politikus az Európai Bizottság elnöke, ami például Orbán Viktor politikájának is kedvező volt, hiszen José Manuel Barrosóval a magyar miniszterelnöknek jó és konstruktív kapcsolata volt. Ha az EP hatására (bár nem csak ettől függ) egy szociáldemokrata elnöke lenne az Európai Bizottságnak, akkor az a magyar kormány számára is szűkebb mozgásteret jelenthetne. (Az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács választja egyhangú döntéssel, ezután az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.)
9. A közvélemény-kutatások szerint az EP-ben az Európa-ellenes, szélső- jobboldali erők aránya magasabb lesz, mint eddig. Nyilván ennek megoszlása meghatározza, hogy a nacionalista erők mennyire lesznek képesek fékezni az uniót föderalista irányba megreformálni kívánó – a szóhasználatukkal élve –   „internacionalista háttérhatalmakat”.  
10. Nagy kérdés, hogy kik csatlakoznak az „oroszbarát” frakcióhoz. Komoly nemzetközi lapok cikkeznek a Putyin-hadtestről az Európai Unióban.

Olvasson tovább: