Kereső toggle

Politikai kormányzás a köbön

Alakul a harmadik Orbán-kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Izgalommal várta a Fidesz vezérkara, hogy Orbán Viktor visszatérjen a pár napos római pihenéséről, mert addig is szünetelt a kormányalakítás. Másrészt a „Főnök” ilyen utakat követően sokszor új és meglepő ötletekkel szokott előállni. Több forrásunkkal beszélve úgy tűnik, hogy egyetlen dolog biztos: az új kormány még inkább „politikaibb” lesz, mint bármelyik korábbi az első szabad választások óta.

„Politikai kormányzás” – ez az egyik kulcsmomentuma az alakuló Orbán-kormány filozófiájának. Hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy annyi szakértő értelmiségi sem lesz a kormányban az államtitkári szinteken, mint eddig. A lehető legtöbb irányítói posztra politikus érkezhet, mert ők fegyelmezettebben hajtják végre a központi politikai akaratot, mint a szakértői hátterű, a végrehajtásban olykor hezitáló államtitkárok. A politikai államtitkárok ugyanis nem egy ágazat érdekeit képviselik a kormányban, hanem a kormány – és így persze a Fidesz – érdekeit egy-egy ágazat irányításában.

Forrásaink Szócska Miklós egészségügyi államtitkár esetével példázzák a változás okait. Hiába tűnik kívülről úgy, hogy Szócska sikeres vezető, hisz a kardinális átalakítások és az államosítás ellenére – a lázongó oktatással szemben – békés területnek számít az egészségügy, mégis ha a Fideszben számosan puhának értékelték az államtitkár munkálkodását, illetve erőtlennek tartották a lobbiérdekek letörésére tett erőfeszítéseit. Bár Szócska Miklós védelmezői szerint az államtitkár előtt lehetetlen küldetésként állt, hogy a végletekig takarékos gazdálkodás mellett a kórházak adósságait kordában tartsa, valamint a bonyolult és ellentmondásos finanszírozási rendszer mellett hatékonyabb működést hozzon létre. Úgy tudjuk, hogy kormányon belül, leginkább Lázár

János miniszterelnökséget vezető államtitkár részéről érte számos kritika. A menetrend szerinti hétfői államtitkári értekezleteken állítólag Lázár rendszeresen keményen bírálta államtitkár társát, akinek a sorsa egy közeli tanácsadója szerint akkor pecsételődhetett meg, amikor tavaly nyáron kiderült, hogy az államosítás ellenére magasabb a kórházak adósságállománya a tervezettnél. A kormány kisegítette a kórházakat, de a „hiba” nyomot hagyott Szócska megítélésén, noha a kormány pénzügyi mindenesével, Naszvadi György-gyel, az államháztartásért felelős államtitkárral elrendezte az ügyet. Az egészségügyi közgazdászok szerint a szofisztikált stílusú Szócska a jelenlegi körülmények között csodát tett, hogy sikerült nagy botrányok nélkül „lehoznia” a négy évet, de mindez a kormány központjából nézve erélytelenség, a politikai akarat végre nem hajtása volt.

Bár úgy tudjuk, hogy Szócska folytatná a munkáját, ám az államtitkár személye mellett az is dilemma, hogy mely minisztériumhoz tartozzon az egészségügy. Több forrásunk is azt állította, hogy Balog Zoltán humánügyi miniszter nem hullajtana könnyeket, ha máshoz tartozna ez a bonyolult – a befolyásos orvos- és gyógyszergyártó lobbik révén nehezen uralható – óriási büdzsével rendelkező terület. Ráadásul konszenzus alakult ki a Fideszben arról, hogy az egészségügy finanszírozási rendszerét, illetve a budapesti intézményhálózatot át kell alakítani, ami nem ígér könnyű és látványos sikereket senkinek. Kormánypárti forrásaink lapzártánkkor inkább arra tettek, hogy a terület marad Balog Zoltán befolyása alatt, de egy „kamikázé államtitkár” foghat a rendszer átalakításhoz.

Visszatérve a keménykezű Lázár Jánoshoz, az ő szerepe és személyisége lehet az egyik olyan pont, amiben más lesz a kormány szerkezete, mint az előzőekben. 2010-ben a kormányzati struktúrát Navracsics Tibor koncepciója mentén alakították ki, aminek az volt a logikája, hogy Orbán Viktor és az ő tevékenységét segítő Miniszterelnökség nem folyik bele a kormányzás konfliktusos ügyeibe, hanem azokat a Közigazgatási és Igazságszolgáltatási Minisztérium intézi. Képletesen szólva, a Miniszterelnökség lett volna az Olimposz, ahol megszületnek a nagy és lényeges stratégiai döntések, míg a KIM az a hétköznapi szint, ahol a végrehajtás, a politikai döntések kivitelezése, a konfliktusok felvállalása történik. E felosztás szerint Orbán kimaradt volna a „balhés ügyekből”.  

A helyzet az, hogy ez a szisztéma megbukott. 2010 után egyre több „munkás részleg” – például a kormányzati kommunikáció – került át a Miniszterelnökségre, miközben a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által vezetett KIM befolyása egyre csökkent. Egy fideszes politikus úgy magyarázta a történteket, hogy Orbán mellett Navracsics Tibor is stratégiai jellegű döntésekben erős, de mivel számos kérdésben eltérő módon gondolkoztak, ezért érthetően a KIM vezetője háttérbe szorult a „bunyót felvállaló” miniszterelnök akaratérvényesítő képessége mellett. „Ebben a csárdában, csak egy dudás lehet. Ráadásul Viktor nem ugrik el a bicskázástól” – tette hozzá a forrásunk.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkári poszton is csere történt: a konfliktusokat elsimító karakterű Varga Mihály helyére a beszólásairól ismerté vált, ugyancsak „balhés” Lázár János érkezett, aki Orbán Viktor politikai döntéseit keménykezű aprólékossággal hajtatja végre, olykor tapossa ki a rendszerből. Forrásaink szerint nagy eséllyel ez a szisztéma lesz megerősítve azáltal, hogy vélhetően Lázár miniszteri rangba kerül. Az elmúlt években feladatköröket – például az uniós fejlesztési pénzek menedzselését – begyűjtő Miniszterelnökség nem fog ugyan Olimposzként magasodni a felhők felett, de a tempót tényleg innen diktálják a minisztériumoknak.

Teljesen újfajta Parlament

Az idei választásoktól kezdve az Országgyűlés működése is megváltozik. Nemcsak azért, mert jóval kevesebb, mindössze 199 képviselő lesz a T. Házban, hanem mert a viták jelentős része a bizottságokba kerül. Másrészt létrehoznak egy olyan törvény-előkészítési „főbizottságot”, amely már a „nagyparlamenti” ülés előtt egységbe rendezi a törvényjavaslatokat. Ez a nagy létszámú bizottság is be lesz kamerázva, tehát az itt zajló vitákat a televíziók közvetíthetik. Így lehet, hogy véget ér a végeláthatatlan hosszúságú, de teljesen feleslegesnek látszó szavazások korszaka, illetve az is, hogy pár árválkodó képviselő előtt zajlanak viták. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el a parlament ülésezési rendje, de az igen, hogy a Fidesz az ellenzéknek a mandátumarányainál nagyobb százalékban kínál bizottsági helyeket. Nyilván kardinális kérdés lesz, hogy mit kap a Jobbik, de vélhetően nem engedik oda őket a rendészeti jellegű (rendőrséget, titkosszolgálatokat „felügyelő”) grémiumok vezetői tisztségeihez, amelyek a párt rendpárti politikájának adnának kommunikációs teret.

Változások az oktatásban

Annyi már bizonyos, hogy Hoffmann Rózsa nem folytatja a közoktatás kereszténydemokrata ízű reformját, helyére legtöbben Hoppál Pétert várják. Az oktatáspolitikára rálátó fideszes forrásunk szerint Hoffmann nem kevés szavazatot vitt el egy olyan ágazat irányításával, amelybe 160 milliárdot öntött a kormány. Magyarul nem hozott annyit, mint amennyibe került. Ebben szerepet játszott a minisztériumi tanácsadókkal egy húron pendülő dogmatizmusa és a visszajelzések iránti érzéketlensége is – mondja forrásunk. Hoppál pragmatikusabb alkat szerinte, és nála már csak egy alkalmasabb embert emlegetnek a megüresedő poszt várományosaként: Áder János húgát. Pölöskei Anna a hírek szerint a KLIK-től távozó Marekné Pintér Arankát váltaná, ám kvalitásai sokak szerint feljebb is engednék. Ismerői szerint döntésképes és tud küzdeni az igazáért. Olyan, mint Áder, csak többet mosolyog – érvel emberünk, és nagy előnye, hogy ellenzéki oldalon is elismerik adekvát szakemberként, aki ráadásul nemzetközi porondon is megállja a helyét.

Olvasson tovább: