Kereső toggle

Felháborodást okoztak a Jobbik jelöltjei

Csendes forradalom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tizenöt parlamenti bizottságból tíznek lesz kormánypárti, kettőnek szocialista, kettőnek jobbikos és egynek LMP-s elnöke. A személyi kérdéseket hivatalosan május 5-én délután, közvetlenül a május 6-ai alakuló ülés előtt beszélik meg a pártok, de máris botrányt okoztak a Jobbik lehetséges jelöltjei. A radikális párt ugyanis egy volt szkinhedvezért jelölhet az Országgyűlés alelnökének, illetve az is előfordulhat, hogy a kultúra és az oktatás „felügyelete” Dúró Dóra kezei közé kerül.

Ellentmondásosan alakul az új Országgyűlés működési struktúrája. Egyrészt az új házszabály alapján biztosnak tűnik, hogy sokkal konszolidáltabban fog a T. Ház működni, mint a 2010 és 2014 közötti ciklusban. Ugyanis Kövér László még olyan házszabályi módosításokat vezettetett be (az új parlament megalakulásával lép életbe a 2014 februárjában elfogadott új házszabály), amelyek akár csendes kritikájaként is felfoghatók Orbán Viktor hatalomgyakorlási technikájának. Egy sor olyan procedurális fék épül be a T. Ház működésébe, amely lehetetlenné teszi azt a gyakorlatot, hogy pénteken benyújtanak egy javaslatot, és abból már hétfőn törvény is lesz. Az elmúlt években előfordult, hogy az érintettek megkérdezése nélkül, statáriális gyorsasággal egész iparágakat alakítottak át így néhány nap alatt. 

Az új Országgyűlésben azonban törvényjavaslatokat az elkövetkezendő időszakban legkevesebb hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani, és ahhoz utóbb nem lehet túlterjeszkedő módosításokat fűzni , vagyis csak az eredetileg módosítani javasolt jogszabályok rendelkezéseire kérhető változtatás. Megváltozik a sürgős tárgyalás elrendelésének menete is. Erre félévente legfeljebb hatszor kerülhet sor. A sürgős tárgyalás elrendelése és a törvényjavaslat zárószavazása között is hat napnak kell eltelnie. Zárószavazás előtti módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha az egységes javaslat nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, nem felel meg a jogszabályszerkesztés vagy a nyelvhelyesség követelményeinek. Ennek megtárgyalása és a döntés után következik az előterjesztés elfogadása. A zárószavazás előtti módosító javaslatokat korábban előszeretettel használták arra, hogy az utolsó pillanatban teljesen átírtak egy-egy törvényt. Ha a Fidesz betartja a saját maga hozta szabályokat, akkor ez a trükközés véget érhet.  

Kivételes eljárást félévente maximum négyszer lehet elrendelni a Ház több mint felének szavazatával.    

Az előbb vázolt változások akár a Fidesz – különösen Kövér László házelnök – önkontrolljának is tekinthetőek, de azt nem tudni, hogy a bizottsági helyek elosztása körüli alku végül a T. Ház tekintélyét rombolja-e vagy sem. A fejtörést az okozza, hogy a baloldal annyira rosszul szerepelt, hogy közel azonos bizottsági vezetői tisztséget kell szétosztani köztük és a Jobbik között, de ez nem könnyű úgy, hogy a Vona Gábor vezette párthoz ne kerüljön egy jelentős bizottság se. A „cigánybűnözős” és nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő Jobbik számára rendészeti jellegű bizottsági elnökség megszerzése óriási kommunikációs jelentőséggel bírna. Négy éve hatalmas botrányt okozott, hogy az MSZP majdnem átengedte a nemzetbiztonsági bizottság vezetését, de a felzúdulás miatt Mesterházy Attila visszatáncolt. A pénteken megkötött alku szerint az MSZP-nél marad a grémium vezetése, melyhez még a költségvetési bizottság vezetését is megkapták.  Ez utóbbi a költségvetés készítésekor, tehát szeptembertől decemberig kiemelt jelentőségű. (A két bizottsági elnökségen kívül nyolc alelnökséghez is jutottak: a törvényhozási, honvédelmi, gazdasági, mezőgazdasági, kulturális, népjóléti, vállalkozásfejlesztési, mentelmi bizottságokét.)

A skandalumot az okozza, hogy így a Jobbikhoz kerül a kulturális és a vállalkozásfejlesztési grémium vezetése, amelyek több bizottság összevonásával jönnek létre. A vállalkozásfejlesztési testület például a munkaügyi kérdésekkel – mint például a viták kereszttüzében álló közmunkaprogrammal – is foglalkozik, míg a kulturális bizottság az EMMI-hez tartozó, kulturális jellegű területekkel. Így az oktatással, kultúrával és a tudománnyal. Baloldali politikusok ezt tartják felháborítónak. Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke szerint ugyanis példa nélküli, hogy minden „szellemi terület” (hisz ezt fogná össze ez a grémium), egy szélsőséges ideológiájú, rasszista nézeteket valló párthoz kerüljön. Ráadásul az Országgyűlés új működési rendjéből kifolyólag a döntések súlya egyre inkább áttevődik a szakmai bizottságokba, hisz a részletes viták itt zajlanak majd. A bizottsági elnök személye is meghatározó, hisz ő az, aki eldöntheti, hogy mikor és milyen ügyben hívja össze a bizottságot, illetve meghatározhatja, hogy egyáltalán miféle ügyek kerüljenek napirendre. Az elnök vezeti a bizottság ülését, sőt, akár megvonhatja a szót bárkitől. 

A tárgyalásokon szenélyi kérdésekről nem esett szó, erre május 5-én délután, közvetlenül a május 6-ai alakuló ülés előtt kerül sor. A Jobbik egyébként jelezte, hogy Sneider Tamást egykori szkinhead vezértjavasolják az Országgyűlés alelnökének, amire Mesterházy Attila azt mondta, hogy a jelölése „nem méltó az Országgyűlés tekintélyéhez”, de Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Schiffer András, az LMP társelnöke is hasonlóan nyilatkozott. Így előfordulhat, hogy botrány lesz Sneider esetleges jelöléséből.

Roy, az egri szkinhedvezér

Az 1972-es születésű Sneider Tamás a kilencvenes évek elején egyik vezetője volt az akkor éledező szkinhedmozgalomnak. „A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az úgynevezett szkinhedmozgalom volt a nemzeti radikalizmus külső megnyilvánulási formája. Ebben az egriek mind fizikai, mind szellemi tekintetben az élen jártak” – nyilatkozta erről a korszakról a Barikádnak még 2009-ben. A szkinhedek, a fejüket kopaszra nyíró fiatalok, a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején előszeretettel hordtak fémbetétes Martens bakancsot és amerikai, narancssárga bélésű katonai dzsekit. A neonácinak is nevezett mozgalomban forgolódók mindezt azzal magyarázták, hogy verekedéseknél a rövid haj előny, hiszen nem lehet belekapaszkodni, a rúgásoknál a fémbetétes bakancs nagyobb károkat tud okozni, míg a narancssárga oldalára kifordított dzseki egy tömegverekedésnél megkülönböztető jellegű tud lenni, hisz így a szkinhedek megismerik egymást. A magyar bőrfejűek között népszerűek voltak Adolf Hitler és Szálasi Ferenc politikai nézetei.
A sokáig „föld alatt” tevékenykedő mozgalom az állandó erőszakos ügyek miatt vált a kilencvenes évek elejére forró témává. 1988-ban egy koncerten egy fotóriportert rúgtak fejbe, majd Kőbánya-Kispest metróállomáson 8-10 kubai vendégmunkást vert meg egy 40-50 fős szkinhedcsoport. Később Szegeden arabokat kergettek meg szkinhedek. Ennek az irányzatnak az egri vezetője volt Sneider Tamás, mozgalmi nevén Roy. Egy 1992. január 3-án kelt vádirat szerint Sneider leütött egy bizonyos Farkas Bélát, majd amikor Farkas a földre került, kézzel, botokkal és kábeldarabokkal ütlegelni kezdte társaival együtt, végül össze is rugdosták. Bár a cselekményt elismerte, az újságíróknak kifejtette, mindössze egy pofont adott a cigány „maffiózónak”, akinek ettől felrepedt a szája. Sneider felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője a 2006-os MTV-ostrom kapcsán azt nyilatkozta a bíróságon, hogy a Kossuth térről ezután a körülbelül 15 ezer főből álló tömeg átvonult a Szabadság térre, ahol mindaddig nem történt rendbontás, amíg a rendőrség erőszakot nem alkalmazott a magyar zászlót lengető Sneider Tamással szemben. „Körülbelül 25 droid esett neki a békésen zászlót lengető hazafinak (tehát Sneidernek - szerk). Mint tudjuk, az akció reakciót szül, s a történtek után a tüntetők hasonlóképpen válaszoltak” – magyarázta Toroczkai a MTV-székház előtt történteket.

Olvasson tovább: