hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Diplomamentés
Állami nyelvtanfolyamok 3 milliárdért

2014. 02. 21.
A kormány úgy döntött: önerőből 3 milliárd forintot költ az úgynevezett diplomamentő intézkedésre. Ennek keretében ingyenes nyelvtanfolyamokat szerveznek tízezer olyan személynek, aki csak a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg a diplomáját. A fogadtatás vegyes, egyesek szerint a megoldást inkább az szolgálná, ha ekkora összegből a középiskolai nyelvoktatást modernizálnák, és persze az sem mindegy, hogy mely nyelviskolák járnak jól majd a pályázattal.

„Nyáron találkoztam holland fiatalokkal, akik jól beszéltek angolul, németül és franciául. Kérdeztem tőlük, hogy hol tanulták meg így a nyelveket, mire azt felelték, hogy a középiskolai éveik alatt a gimnáziumban” – meséli egy végzős medikushallgató, aki azon van fennakadva, hogy míg ő – a közoktatás silány színvonalának is köszönhetően – komoly ráfordítások révén letett két nyelvvizsgát, addig a lustábbaknak az állam most ingyen nyelvtanulást biztosít.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) által országos nyelvi képzésekre kiírt pályázat célja, hogy a célcsoport a diplomájához hozzájutva a végzettségének megfelelő állásban helyezkedjen el. „A hétköznapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenyszférában nem jelent feltétlenül akadályt, ha valaki csak záróvizsgával rendelkezik. A köz­szférában viszont a saját szakterületen való elhelyezkedésnél a diploma elengedhetetlen feltétel, elég csak az óvónők, a pedagógusok vagy az orvosok esetére gondolni” – mondta lapunknak a Nyelvtudásért Egyesület egyik szakértője. Az oktatási tárca adatai szerint a nyelvvizsgahiány messze legjellemzőbb a gazdaságtudományi képzéseken (13 ezer), amit sorban a bölcsész- és műszaki képzések követnek (5-5 ezer). A Semmelweis Egyetemen például csak 730 nyelvvizsga-hiányosan záruló képzést találtak a 8 év alatt, ami a jellemzően külföldi munkavállalásban gondolkodó orvostanhallgatók esetében nem meglepő adat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának statisztikája szerint 2006 óta mintegy 50 ezer felsőoktatási képzés fejeződött be záróvizsgával, ámde nyelvvizsga nélkül – ezen belül átfedések is lehetnek, mivel egy személy több képzésben is részt vehetett. Az 50 ezres adat az összes végzett létszámának kicsiny részét, kevesebb mint egytizedét teszi ki, a szakértő szerint ezért nem merült fel komolyabban a nyelvvizsga-amnesztia ötlete, ahogyan elvetélt a nyelvvizsga-követelmény bizonyos szakokhoz kötése is. Nem volt fogadókészség a helyben, azaz a felsőoktatási intézményekben letehető nyelvi vizsga lehetőségére sem, holott a nyelvvizsga-követelmény teljesítése leg­inkább a vidéki egyetemeken jelent gondot, így mindenekelőtt a leghátrányosabb helyzetű régióban található Debreceni Egyetemen.
„Az is valami, hogy ez a kormány legalább megoldásokat keres. Volt olyan javaslat is, hogy tegyük felvételi követelménnyé a nyelvvizsgát. Ez elég irreális, hiszen még arról is ádáz vita dúl, hogy legalább az érettségi követelményszintjét meg kellene emelni, ahol jelenleg a nyolcadik osztály végén elvárt, A2 szintet mérjük” – mondja a szakember, aki eleve nonszensznek tartja, hogy a mai gyér szakfordítások mellett egy diák az idegen nyelvű szakirodalom bárminemű ismerete nélkül is simán elvégezhet egy egyetemet. Nyelvtudás nélkül ma semmilyen szakképzettség nem lehet piacképes, kivéve a politikusokét – teszi hozzá, utalva a még lezáratlan nyelvvizsgabotrányra.
A 3 milliárd forintos projekt keretében egyébként közel 10 ezer olyan személynek biztosít az állam ingyenes nyelvtanfolyamot, akik csak a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg a diplomájukat. Életkori megkötés nélkül, angol, német vagy francia nyelvoktatás közül választhatnak, amennyiben alapszintű nyelvtudásuk már van, uniós állampolgárok és magyarországi intézményben végezték felsőfokú tanulmányaikat. A 120, 180 vagy 240 órás kurzusok maximális összege fejenként 300 ezer forint lesz, de a résztvevőknek csak a nyelvvizsga díját – 25-30 ezer forint – kell finanszírozniuk. A program végéig, 2015 augusztusáig kell eljutniuk B1-ről B2 szintre, aki pedig harmadszori próbálkozásra is elbukik a vizsgán, annak vissza kell fizetnie a tanfolyam árát. A programra, amely szintfelméréssel indul, márciustól lehet jelentkezni.
A nemzetgazdasági tárca nemrég tette közzé a pályázati kiírást a nyelvi képzők részére, miután előző nap egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Az érdekképviseletek a szakmai színvonal biztosítása érdekében egyebek közt azt javasolták, hogy a nyelviskolák kiválasztási szempontjaiként a tényleges nyelvoktatási tapasztalatot, bizonyított szakmai felkészültséget és a helyi működést írják elő. „Megjelent a kiírás, de nincsenek benne olyan konkrétumok, amik egyértelműsítenék, hogy itt valóban szakmai szempontok szerint történik a képző cégek kiválasztása. A minőségbiztosítás jóval komplexebb, átgondoltabb kritériumok mentén volna lehetséges. Ráadásul egész régiókra kell pályázni úgy, hogy az adott nyelviskolának a régióban található összes megyeszékhelyen rendelkeznie kell telep­hellyel, ami a nagyobb nyelviskoláknak kedvez. A nyelviskolák erre a programra most nagyon ráugrottak, miközben maximum húszan fognak nyerni, feltételezhetően azok, akik az előző nagy támop-os programban is benne voltak” – vélekedett az oktatási szakértő.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!