Kereső toggle

Robbantás Budapest szívében

Profi bankrabló ilyet nem tesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendőrség továbbra is azt tartja valószínűnek, hogy az ATM tartalmát akarta megszerezni a hétfő hajnali bankrobbantás elkövetője. Ha ez így volt, akkor meglehetősen amatőr lehetett az illető, hiszen nagyon közel robbantott a Rendőrpalotához, ami egy profi bankrablóról nehezen elképzelhető. A bankellenes akciót sem lehet egyelőre kizárni.

Lapzártánk idején a rendőrség még nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen robbanóanyagot használhatott a Lehel úti bankrobbantás elkövetője. Annyi bizonyos, hogy a hajnali negyed öt után három perccel bekövetkezett detonáció nyomán az út mindkét oldalán betörtek az ablakok, a CIB Bank bejárati ajtaja pedig az utca túloldalára repült. A Népszabadság úgy tudja, hogy az elkövető egy közeli „fedezékben” megvárta a robbantást, és csak utána távozott a helyszínről krosszmotorjával. A robbanás szétvetette az ATM pénzkazettáját, de pénz nem hiányzott belőle – kérdés, hogy a robbantó miért nem ment vissza a bankfiókhoz. Ebben az is közrejátszhatott, hogy egy járőrkocsi 80 másodpercen belül a helyszínen volt, vagy akár az is, hogy az illető megijedt a nem várt erejű detonációtól. A Blikk rendőrségi információkra hivatkozva viszont azt írja, begyakorolt koreográfiáról lehetett szó. 

„A robbanóanyag típusa sokat segíthet az elkövető profiljának felvázolásában” – vélekedett a Heteknek Tarjányi Péter biztonsági szakértő. Szerinte alapvetően két forgatókönyv vázolható fel. Amennyiben katonai eszközről – mondjuk C4-ről, vagyis plasztik robbanószerről – van szó, akkor egy komoly (akár külföldi) alvilági kapcsolatokkal rendelkező személy követhette el a bűncselekményt, akinek a pénzszerzés volt a célja. Ha viszont nitrit (vagyis műtrágya) alapú volt a robbanószerkezet, akkor nagyobb az esélye annak, hogy bankellenes akció történt, és az elkövető házilag „barkácsolta” a pokolgépet (ehhez az interneten gyakorlatilag bárki elegendő információt találhat).

Azonban mindkét verzióval kapcsolatban érdekes kérdések merülnek fel. Tarjányi szerint például C4-et meglehetősen nehéz beszerezni – ha valaki erre kísérletet tesz, az aligha kerüli el a titkosszolgálatok figyelmét. Másrészt, ha alvilági profival áll szemben a rendőrség, akkor miként lehetséges, hogy a detonáció szemmel láthatólag túl lett méretezve? Ráadásul a „börtöniskola első osztályában” megtanulja minden bűnöző, hogy a pénzkazettákban festékpatron van, ami már erősebb rázkódás esetén is működésbe lép (ilyenkor a bankjegyek használhatatlanná válnak, ám a pénzintézet nem károsodik, hiszen a nemzeti bank visszaváltja a befestett bankókat). Ezenkívül az is az első verzió ellen szól, hogy az elkövető ezt a helyszínt választotta: néhány száz méterre van innen a Teve utcai Rendőrpalota, és körülbelül egy kilométerre a XIII. kerületi Rendőrkapitányság.

„A profi bűnözők kiváló kockázatelemzők, valószerűtlen, hogy ezt bevállalták volna” – jegyezte meg Tarjányi Péter.

A bankellenes akció esetében már több értelme van a helyszínválasztásnak, ugyanis a CIB Bank mellett még további három bankfiók működik itt. Ugyanakkor a nehezen beszerezhető C4 helyett egy ekkora robbantáshoz akár egy hordónyi nitrit alapú robbanóanyagot is gyártania kellett volna az elkövetőnek – bár Tarjányi Péter szerint többféle robbanószert is össze lehet állítani az internet alapján.

Nem világos továbbá, hogy az illető miért nem állt elő valamilyen követeléssel vagy fenyegetéssel, ami értelmet adott volna az akciójának.

A biztonsági szakértő erre azt mondta, ez a fajta kommunikáció nem törvényszerű az elkövető részéről. Elképzelhető, hogy egyelőre fel akarja mérni a társadalomra gyakorolt hatást, kíváncsi, hogy mennyien helyeslik a tettét.

„Akármelyik verzió igazolódik is be, a lényeg pontosan az, hogy mindenki elítélje az ilyen jellegű akciókat, függetlenül attól, hogy milyen vélt vagy valós sérelmei vannak a bankokat illetően. Az a legrosszabb, ha az elkövető ilyenkor megkapja azt, amire vágyik, vagyis a pozitív visszacsatolást” – hangsúlyozta a biztonsági szakértő.

Márpedig a pozitív visszacsatoláshoz a robbantónak elegendő csak a közösségi oldalak kommentjei között tallózni. „A 13-ban tegnap bankot szó szerint bankot robbantottak...De jól tették... :D” – írta például saját Facebook-profilján Pityinger László, alias Dopeman. 

Az sem véletlen, hogy a robbantás után elterjedt a hír, hogy Kásler Árpádot, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetőjét gyanúsítják a bűncselekménnyel.

A szélsőséges bankellenes kirohanásairól ismert Kásler múlt héten nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, valamint Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez, egy a libériai kormánytagok kivégzését bemutató videofelvétel kíséretében. „Nos tisztelt Darák úr! Én értem, hogy a jogi nyelvezet sikamlós, de nehogy ezen a sikamlós úton egészen a bitófáig csússzon és ezt barátilag írom önnek nem fenyegetőleg. (…) Hát ez nem fog menni uraim, mert ha ezt így folytatják, akkor én Önöket a megfelelő népi felhatalmazás birtokában agyonlövettetem. Ezt sem fenyegetőleg mondom, tényként közlöm” – írta a pártvezető.

A bankellenes megmozdulások, tüntetések miatt egyébként a bankoknak már eddig is számolniuk kellett biztonsági kockázatokkal. Egy budapesti bankfiók munkatársa arról számolt be a Heteknek, hogy külön előírásaik vannak arra nézve, hogy mit kell tenniük, ha a népharag megnyilvánul velük szemben. Tüntetőkkel például nem állhatnak szóba, maximum petíciót vehetnek át, ám ha erőszakos az akció, akkor azonnal be kell zárni a bankfiókot, és az előre meghatározott helyiségbe kísérni az éppen bent tartózkodó ügyfeleket. Megjegyezte: rendszeresen előfordul, hogy a hangját felemelő, kiborult ügyfélhez oda kell hívni a biztonsági őrt, sőt volt, hogy járőröket is ki kellett hívniuk. Tettlegességre ugyan még nem volt példa náluk, de kollégáját már köpte le ügyfél, egy másik felháborodott adós pedig úgy rontott be a fiókvezető – akkor éppen üres – irodájába, hogy senki nem tudta megállítani.

Ehhez képest érdekes, hogy egy tavaly ősszel, a bankmonitor.hu megbízásából készült reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a magyarok többsége elégedett a hazai bankok szolgáltatásaival. A válaszadók kétharmada szerint a pénzintézetek korrekt, többnyire jó színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, és csak minden harmadik ember volt kritikus a bankokkal szemben.

Főbb robbantásos esetek a rendszerváltás óta

1991. december 23., Ferihegyi gyorsforgalmi út
Az út mellett elhelyezett, távirányítású szerkezettel robbantottak fel egy buszt, ami Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállított a Ferihegyi repülőtérre. Négy utas és két magyar rendőr megsebesült.
1994. június 11., Parlament
Egy időzített szerkezettel berobbantották az Országház 19-es kapuját. Nem sérült meg senki, a kapun kívül jelentős kár nem keletkezett a Parlamentben.
1994. július 23., Halászbástya
A Mátyás-templom Halászbástya felőli traktusán bomba robbant. Nem sérült meg senki, de jelentős anyagi kár keletkezett.
1994. szeptember 20., Balatonlelle
Balatonlellén egy diszkó bejáratát hajnalban egy sörétes kézigránáttal felrobbantották. Nem sérült meg senki. A robbantást a konkurens szórakozóhely vezetője által felbérelt emberek követték el.
1997. február 9., MSZP-iroda
A XIV. kerület Rákosfalva park 1-5. szám alatt lévő szolgáltatóház bejáratánál csőbomba robbant. Megrongálódott az épületben lévő MSZP-iroda és könyvtár bejárata.
1997. április 21., MSZP, Újpest
Házilag készített, kisebb erejű pokolgép robbant Újpesten, az MSZP irodájának bejáratánál. Nem sérült meg senki.
1998. március 8., SZDSZ
Molotov-koktélt dobtak az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltje, Kecskés Ákos szeméttárolójába.
1998. március 16., Torgyán József
Robbantás történt Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének rózsadombi társasházi lakásán. A lakás, az elnök fiának ügyvédi irodája és a környéken lévő gépkocsik megrongálódtak.
1998. május 1., Szájer József
Szájer Józsefnek, a Fidesz alelnökének Futórózsa utcai lakása előtt pokolgép robbant. Senki nem sérült meg.
1998. május 24., MDF
Budapesten, a Nagytétényi út és a Dózsa György út sarkán, az MDF kerületi irodája előtt történt robbanás. Két ember könnyebben megsérült.
1998. június 15., Fidesz
Pokolgép robbant a Fidesz Lendvay utcai székházában egy magasföldszinti erkélyen. Az épület megrongálódott.
1998. március 11., Halló bár
Bomba robbant Budapesten, a Király utca és a Nagykörút sarkán lévő Halló bár előtt. Egy ember könnyebb sérülést szenvedett.
1998. május 11., Kalóztanya
Budapesten a Kalóztanya sörözőben történt robbanáskor négy ember – közöttük a söröző két alkalmazottja – könnyű sérülést szenvedett, a környékbeli ablakok betörtek, és az utcán több parkoló gépkocsi megsérült.
1998. július 2., Aranykéz utca
A budapesti Aranykéz utcában egy ott parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, több mint húszan megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven ismert vállalkozó volt, aki a robbantás előtt vallomást tett a rendőrségen az olajszőkítési ügyekről.
2009. március 19., Vác, bankautomata
Egy Vác közepén lévő bankautomatát robbantottak fel és raboltak ki. Az automata a detonáció miatt megrongálódott, így tudták kivenni belőle a pénzt, egyéb sérülés nem történt. Néhány nappal később Fóton is ugyanilyen módszerrel raboltak ki egy bankautomatát.
2009. augusztus 26., Szlovák nagykövetség
Molotov-koktélokat dobtak ismeretlen tettesek a szlovák nagykövetség budapesti, Stefánia úti épületére.
A palackok nem gyulladtak meg, anyagi kár nem keletkezett.
2012. március 12-18., Miskolci közintézmények
Miskolcon egy 55 éves aszalói férfi négy különböző közintézményre dobott Molotov-koktélt. A lángok néhány perc elteltével elaludtak, nem sérült meg senki. (Forrás: origo.hu)

Olvasson tovább: