Kereső toggle

Kálmán Olga: Határozott vagyok, a munkámat tekintve elszánt

Ha vannak válaszok, akkor nem lesz túlélőshow

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktorral jó beszélgetni, jól érvel – nyilatkozta a Heteknek Kálmán Olga, az ATV műsorvezetője, akit egyebek mellett arról faggattunk, hogy nehéz riportalanyok-e a kormánypárti politikusok, stresszes-e a miniszterelnökkel beszélgetni, mi lehet a Fidesz kommunikációjának a titka, és hogy meglepte-e, hogy a karácsonyi szezon slágere lett a könyve, az Egyenes beszéd – Adásidőn innen és túl.

A könyved előszavából kiderül, hogy bizonytalan voltál a kötet megírása kapcsán, az ATV hírigazgatójának és a kiadó vezetőjének kellett győzködnie, hogy lenne érdeklődés az Egyenes beszéd és Kálmán Olga szakmai titkai iránt. A könyv bombasiker lett, egy hét alatt háromszori utánnyomással. Meglepett?

– Meglepett-e? Nagyon! Az a vívódás és töprengés, amit a könyv két előszavában leírtam, szóról szóra igaz. Nem gondoltam, hogy van mit írnom, van mit érdekesen írnom úgy, hogy az sok ember számára többet jelentsen annál, mint amit minden este egyébként is lát az Egyenes Beszédben. Úgy tűnik, sikerült.

A magyar médiapiacon te tudod politikai témában a legtöbb embert a képernyő elé ültetni. Lehet, hogy nem mindenki tudja, de nemcsak műsorvezető vagy, hanem szerkesztő is, azaz azt, hogy kit hívnak az Egyenes beszédbe vendégnek, azt is meghatározod. Az AGB-görbe, vagyis a televíziós nézettségmérés eredményei vagy belső intuíció alapján döntöd el, hogy kit hívsz interjúalanynak? Mitől függ, hogy mit és kit tartasz érdekesnek?

– Ez nagyon változó. Az AGB nézettségi adatai sem elhanyagolhatóak, de természetesen nem a statisztikának csináljuk az adást. Iránymutatásnak jó, visszajelzés arra, hogy milyen téma és ki érdekli a társadalmat. De azért nem olyan ördöngös dolog ezt eldönteni. A vezérelv nálam az, hogy a széles tömegeket érintő témákat minél egyszerűbben, minél érthetőbben szeretném bemutatni, megértetni, a hírek hátterére, következményeire rávilágítani.

Olvastam a könyvedben, hogy nagy hatást gyakorolt rád, amikor az MTV-ben az akkori főnököd, Hídvégi József egy plasztikus trükkel megmutatta neked, hogy miben különbözik egy CNN-es hírolvasás a magyar gyakorlattól. Milyen nemzetközi műsorok azok, amelyek inspirálóan hatnak rád? Kik a példaképeid? Merre tart szerinted a politikai tévéműsor-készítés?

– Most azt szeretnéd, ha ennél a kérdésnél elkezdenénk együtt írni a következő könyvemet? Mert ez a téma megér annyit. Nem sorolok fel kedvenceket, mert sok van belőlük, és nem szeretnék senkit kihagyni. Talán meglepő, de nekem a magyar médiában vannak a kedvenceim, a példaképeim. Sokaktól sokat tanultam.

A politikai tévéműsor-készítés iránya is rém egyszerű: kérdezni kell. A többi – díszlet, trükkök, grafikák – csak körítés.

Erős, rámenős és határozott műsorvezetőként tűnsz fel a képernyőn. Ez egy tudatosan kialakított imidzs? Hogyan találtad ki szakmai értelemben magadat?

– Ez mindig veszélyes dolog. Nem állítom azt, hogy az embernek nem kell a saját stílusán néha változtatni, finomítani, elgondolkodni, de a tudatosan kialakított imidzs könnyen átcsaphat őszintétlen mesterkéltségbe. Határozott vagyok, a munkámat tekintve elszánt, úgy hogy nem kell megjátszanom vagy magamra erőltetnem semmit. Ilyen vagyok.

Az ATV alapított is egy díjat, a Brúszvilisz-díjat, amelyet azon politikus érdemelhetett ki, aki az Egyenes beszédben a  legreménytelenebb ügyben próbálta állni a sarat veled szemben. Idén Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója nyerte el ezt az elismerést, akinek a szombathelyi kábítószeres gyanúba keveredett politikus és a zuglói százmilliós ügyben kellett védeni a mundér becsületét, de versenyben volt többek között Török Zsolt, az MSZP szóvivője is. Utazol arra, hogy a politikus számára egy küldetés legyen túlélni az Egyenes beszédet?

– Nem, nem utazom erre. De sokszor így alakul. Pedig, ha a kérdésre vannak válaszok, egyenes, őszinte válaszok, akkor abból nem lesz túlélőshow. Ha nincsenek, akkor meg az lesz.

Éppen nálad olvastam azt a véleményt, hogy a Fidesz az a párt, amelyik leginkább hisz a szavak erejében. Szerinted ez a Fidesz kommunikációja sikerének a titka?  „Nehéz” riportalanyok a fideszes politikusok?

– A Fidesz évtizedek óta tudja, hogy mikor mit akar kommunikálni, és azt meg is valósítja. Ez a másik oldalon nem mindig jön össze, sem kormányon, sem ellenzékben. Azzal a politikussal nehéz, aki nem akar válaszolni. De én meg azért ülök ott, hogy kicsikarjam a választ, vagy bemutassam, hogy nincs válasz. Mert ez utóbbinak is üzenetértéke van.

Orbán Viktorral kevesen készítettek és készítenek interjút, de te azok közé tartozol, akinek többször is sikerült ez. Nehéz ellenfél? Egy miniszterelnöki interjúra mennyire nehéz felkészülni? Gondolok arra, hogy komoly szellemi, pszichikai nyomás nehezedhet a riporterre, hisz jelentős következménye lehet egy-egy ilyen beszélgetésnek.

– Jelentős hírértéke lehet, mert egy ország miniszterelnöke mondta azt, amit mondott. De más különbség, megkülönböztetés nincs miniszterelnök és nem miniszterelnök riportalany között. Orbán Viktorral jó beszélgetni, jól érvel. Úgyhogy várom is, hogy mikor jön legközelebb az Egyenes Beszédbe. Ígéret van, már csak ki kell várnom.

Olvasva a könyvedet, feltűnő volt számomra, hogy mennyire szereted a humort. Az Egyenes beszédben is látom, hogy ha van erre partner, akkor show lesz a beszélgetésből. Tarlós Istvánnal, L. Simon Lászlóval, vagy éppen Gyurcsány Ferenccel és Deutsch Tamással összeszokott párosnak tűntök, hiszen e beszélgetések nem nélkülözik az iróniát, a humort és a visszafogott savazást. Ezt kevés riporter meri megengedni magának, hisz kockázatos terep.

– Kockázatos? Nem bántok én senkit, csak beleviszem egy kis mókába. Ehhez valóban partner is kell, olyan, akinek szintén van humorérzéke.

Mit teszel, ha benned egy-egy riportalanyoddal kapcsolatban szimpátia alakul ki? Mondok is egy példát: a baloldali vezetők, Mesterházy, Bajnai és Gyurcsány közötti versengést lehet, hogy eldönthetnéd, ha valamelyik politikus mellé állsz. A riporter is ember, biztos kialakul benned szimpátia valamelyikük felé. De megteheted-e, hogy ezt kimutatod? Amerikai csatornáknál azt szoktam látni, hogy előfordul, hogy kiderül a riporter véleménye. Magyarországon viszont ez tabu.

– Tabu? Maximum áltabu. Hiszen már mindent és mindenkit besoroltak valaki vagy valamelyik párt mögé. Én nem szeretnék semmilyen versengést eldönteni, az nem az én dolgom. Ha bármikor a szimpátia jelét fedezi fel rajtam valaki, akkor az maximum az adott beszélgetésnek, az adott politikus pillanatnyi teljesítményének szól, annak, hogy sikerült-e egy jó interjút készíteni vagy sem.

Írod, hogy az MTV-ben a kezdetekben vidéki lányként aposztrofáltak, hiszen Szombathelyről kerültél fel az intézménybe. Magyarországon a Budapest-vidék ellentét neuralgikus kérdés a közéletben. Hallottam már olyan véleményt, hogy például a Fidesz jobbra tolódásának az egyik elemét a fővárosi értelmiséggel kapcsolatos frusztrációk jelentették. Téged a fővárosi értelmiség elfogadott, hiszen állandó vendégeid ők, megtalálod velük a hangot. A főváros-vidék csapdát hogyan tudtad elkerülni?

– Úgy, hogy nem vagyok szombathelyi. De büszkén vállalom. Budapesten születtem, a fővároshoz közel nőttem fel. De igazából ez olyan mindegy. Nem tudom, hogy kinek milyen frusztrációi vannak, de elég szomorú lenne, ha egy pártnak az irányvonalát, stratégiáját az egyes személyek kisebbségi érzései irányítanák.

Színésznő szerettél volna lenni, annyira, hogy még felvételiztél is a Színművészetire. Ebből én arra következtetek, hogy nagy rajongója vagy a kultúrának, de az Egyenes beszédbe nagyon ritkán hívsz színészt, írót vagy rendezőt. Miért ez a távolságtartás a kulturális témáktól?

– Mert ez egy hírháttérműsor. Persze ide is bekerülhet kulturális téma, de nem azzal, hogy hol volt egy sikeres kiállítás vagy bemutató. Egyszerűen nem ez a felület.

Merre tovább? A legnézettebb politikai műsor házigazdája vagy. Könyved óriási példányszámot ért el. Van feljebb? Mi hajt? Mi motivál? Hova szeretnél még elérni?

– Ha ezen gondolkodnék, akkor nem az lennék, aki vagyok. Akkor nem azt látnák és olvasnák, ami vagyok. Mi hajt? Szeretek dolgozni, méghozzá nagyon!

Olvasson tovább: