Kereső toggle

Vona törököt fogott

A Jobbik táborát megosztja az elnöki turné

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több török egyetemen is előadást tartott Vona Gábor az elmúlt napokban. Az ankarai turnén a jobbikos pártvezető a magyar és a török nép örök barátságáról beszélt, melyet véleménye szerint sem vallási különbözőségek, sem korábbi történelmi szembenállások nem írnak felül. Internetes hozzászólások fényében a párt hazai szimpatizánsait ugyanakkor komolyan megosztja az ügy: többen túlzásba vitt iszlámbarátsággal vádolják Vonát.

Beleillik a Jobbik által képviselt külpolitikai elképzelésekbe az, hogy Vona Gábor az elmúlt napokban több török egyetemet is meglátogatott, ahol a két nép barátságának jövőjéről tartott előadást – beszámolók szerint nem is csekély érdeklődés mellett. A szélsőjobboldali politikus turnéjáról a helyi sajtó, köztük a legnagyobb napilapok egyike is beszámolt. „Mi azt gondoljuk, hogy Európa hasznára válik a Törökországhoz való közeledés. Nem fogadjuk el a más pártok török- és iszlámellenességét” – idézte a pártvezér előadását az egyik újság.

A négy helyszínt is érintő látogatássorozat kiemelt céljaként a jobbikos politikus a két ország politikai szövetségének megalapozását jelölte meg. Vona előadásaiban a muzulmán ország gazdaságát és kultúráját is dicsérte. Sőt azt is kifejezte: akár pártja természetes szövetségeseivel is hajlandó szembefordulni. Hangsúlyozta: minden iszlám- és törökgyűlölő nyugat-európai csak tanulhat a törököktől, például családszeretetet, tradíciótiszteletet és nemzettudatot. Egyes információk szerint a nyugati szélsőjobboldallal is szembehelyezkedő álláspont mögött egy nemrégiben napvilágra került jelentés állhat, melyből kiderül: a soron következő EP- választásokat követően több uniós radikális párt is közös frakcióba készül tömörülni – a Jobbik nélkül.

Az is igaz viszont, hogy a párt török- és iszlámbarát nézetrendszere távolról sem újkeletű. A két kontinensen elterülő ország radikális rétegei a beszámolók szerint tavaly év elején kezdtek tömegével felfigyelni a Jobbikra, miután számos nemzetközi orgánum, köztük a BBC török nyelvű honlapja is hírt adott arról, hogy Vona egy beszéde végén „Attila unokáinak” nevezte a magyarokat, egyúttal pedig szót emelt a törökökkel és oroszokkal való szövetség szorosabbra vonása mellett. Akkor néhány nap alatt tucatnyi török nyelvű komment érkezett a jobbikos pártvezető Facebook oldalára: „Támogatunk és mindig támogatni fogunk téged” – üzente egyikük Isztambulból, vagy ahogy ő fogalmazott: „Turán szívéből”. (Ez utóbbi megjegyzésnek komoly ideológiai felhangjai vannak: a Jobbik a magyarokat „turáni”, vagyis közép-ázsiai származású népnek tartja).

A párt közismerten kritikus álláspontot fogalmaz meg az unióval szemben, a Jobbik által kínált alternatíva többek közt Oroszországgal, Iránnal, Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal és Törökországgal vonná szorosabbra hazánk kapcsolatait.

A parlamenti frakció az elmúlt években számos gesztussal kedveskedett Ankarának: egy ízben azt javasolták, hogy a magyar kormány vegye fel a kapcsolatot a kizárólag a török kormány által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság kormányával, és létesítsen ott kereskedelmi kirendeltséget. Máskor az örmény „agresszió” elítélését szorgalmazták a hegyi-karabahi régióban – igaz, a szóban forgó terület hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, de a török vezetés számára is megnyerő volt a lépés, mivel Ankara régóta nagyon rossz viszonyban van Örményországgal.

Vona mostani törökországi turnéja szemmel láthatóan egyébként a Jobbik szimpatizánsok nagy részének sem nyerte el a tetszését. Egy neonáci portál sokat látott olvasói között a hír kapcsán a kommentekben – egyébként szokatlan módon – a kritikus hangok kerültek túlsúlyba. „Jó lenne ha Vona eldöntené, mi akar lenni. Magyarország miniszterelnöke, budai pasa vagy janicsár fővezér?” – írta az egyik hozzászóló, míg a másik egyenesen úgy fogalmazott: nagyot esett a szemében Vona Gábor. De szóba került az ország kifosztása és a 150 éves török uralom rémtettei is. „Szerintem ha Dobó István feltámadna, adna egy vitézes nyaklevest ennek a Gabigyereknek” – summázta véleményét egy olvasó.

Fejezetek a török–magyar „barátságból”

A magyar történelem legvéresebb és legpusztítóbb időszaka a török hódoltság kora volt – írta korábban a Hetek (Dzsihád Magyarország ellen, 2010. 04. 09.). Magyarország a török hódoltságot megelőzően stabil európai középhatalomnak számított, Hunyadi Mátyás idején a magyar uralkodó jövedelmei hasonló nagyságúak voltak a francia királyéhoz. A török hódítás azonban alaposan átrendezte hazánk Európában betöltött szerepét is: a tatárjárás óta nem tapasztalt állapotba taszította az országot, ezúttal viszont nem két esztendőről volt szó, mint 1241–42-ben, hanem közel két évszázadról. A török uralom évei alatt hazánk népessége nem, vagy csak alig gyarapodott – miközben ugyanez a korszak a szomszédos országokban és Európa-szerte is a népesség nagyarányú, látványos növekedésének a kora volt. Az országon végigvonuló török hadakat gyakran követte pusztítás: portyák, lesvetések, rajtaütések, rablások, égetések folytak. Az ország területe a 16-17. század fordulójára a Habsburg és a török birodalom vetekedésének a színtere lett, a háború másfél évtizede alatt az ország hatalmas területein a házak mintegy kétharmada-háromnegyede pusztult el. A lakosság tömegei szegényedtek el, mivel az állandó háborús viszonyok Oszmán és Habsburg oldalról is hatalmas adóbevételeket tettek szükségessé. Ráadásul a törökök rendkívül leleményesek voltak újabb és újabb adónemek kitalálásában, melyek beszedését a legdrasztikusabb eszközökkel biztosították.

Olvasson tovább: