Kereső toggle

Özönlenek a menekültek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tavalyi év adataihoz viszonyítva idén várhatóan csaknem tízszeresére emelkedhet a menekültstátuszért folyamodó bevándorlók száma, és az illegális bevándorlások száma is sokszorosára duzzadt az elmúlt években. Mindez óriási kihívásokat jelent a magyar bevándorlási szerveknek, amelyek egyre többször szembesülnek erőszakkal a bevándorlók részéről: legutóbb Békéscsabán gyújtották fel a menekültügyi központot.

A menekültek dühből gyújtották fel a békéscsabai menekültügyi központ néhány szobáját múlt hét hétfőn, miután többekkel közölték, hogy jogerősen elutasították menedékjogi kérelmüket – mondta tudósítónknak a központ egyik munkatársa. Három lakószoba kiégett, és a tűz a tetőszerkezetre is átterjedt, mire a katasztrófavédelemnek sikerült eloltani. Az intézményben akkor 192 menekültügyi őrizetben lévő külföldi, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és a rendőrség munkatársai tartózkodtak. Még nem tudni, hogy mikor költözhetnek vissza a lakók, akiket ideiglenesen más menekültügyi központokban helyeztek el.
A központban mindennapos az agresszivitás, a verekedéseket annak ellenére sem sikerül megakadályozni, hogy a dolgozók mindent elkövetnek. A Heteknek nyilatkozó munkatárs megjegyzi: ezek az emberek mindenre képesek, nincs vesztenivalójuk. Egy ilyen állomáson a civilizációk harca zajlik, hiszen a különféle háttérrel rendelkező menekültek nemcsak egymás, hanem az európaiak kultúráját sem igen értik meg, vagy akarják megérteni, és ez viszont is igaz – tette hozzá a szakember.   
A békéscsabai központban olyan embereket helyeznek el, akiknek a menekültügyi eljárása még nem fejeződött be, nem állapították meg róluk, hogy jogosultak-e nemzetközi védelemre – mondta lapunknak a BÁH sajtóreferense. Deák Norbert tájékoztatása szerint egyre több menekült érkezik hozzánk, számuk sokszorosan megnövekedett a tavalyi évhez képest. Tavaly egész évben 2157 fő kért Magyarországon nemzetközi védelmet, idén a kérelmezők száma már meghaladta a 17 ezer főt. Összetételük szerint főként koszovói, pakisztáni, algériai, afgán, szír és marokkói állampolgárok, ami jól jelzi az aktuális konfliktusok helyeit.
Arra a kérdésre, hogy hazánk tranzit- vagy célországnak számít-e, Deák Norbert szerint nehéz pontos választ adni, mert a tapasztalataik azt mutatják, hogy általában egy köztes állomásként tekintenek Magyarországra, de egyre több menekült jelzi, hogy akár le is telepedne nálunk. Eddig a menedékkérők mintegy kétharmada – amennyiben személyes szabadságának korlátozására nem került sor – a menekültügyi eljárás időtartama alatt ismeretlen helyre, jellemzően Nyugat-Európába távozott. Arra vonatkozóan, hogy általában hova utaznak tovább a menekültügyi hatóság ügyfelei, megbízható információkkal a hivatal munkatársai nem rendelkeznek, ezt az egyes ügyfelek egyéni körülményei befolyásolják, köztük családi, nyelvi, kulturális kapcsolatok. Uniós szinten évente a legtöbb menedékkérőt Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, valamint Belgiumban és Svédországban regisztrálják, minden bizonnyal ezek a tipikus célországai azoknak az ügyfeleknek is, akik Magyarországon menedéket kértek.
Nyugat-Európa felé egyébként Görögország felől vezet a legzsúfoltabb menekülőút. Afganisztánból, Irakból, Pakisztánból, Szíriából Törökországon keresztül vándorolnak azok, akik tarthatatlannak érzik a helyzetüket. Görögország azonban maga is óriási válságban van évek óta. A megszorítások érzékenyen érintették a közszférát a határőrizet egy időre szinte meg is szűnt – mondta lapunknak Szekeres István migrációs szakértő. A görög–török szárazföldi határon csak úgy tudták megfékezni a menekülők tömegét, hogy az Evrosz folyó mellett 12,5 kilométer hosszúságban szögesdrót kerítést, továbbá egybefüggő hőkamerarendszert építettek ki. A falat 2012 augusztusában kezdték felhúzni. Júliusban még 6500 illegális migráns lépte ott át a határt – novemberben nullára csökkent a számuk.
Azóta az Égei-tenger szigetvilágából igyekeznek még többen bejutni az ország belsejébe. Akiknek sikerült, jellemzően nem akarnak ott letelepedni, és a görög hatóságok is sokat tesznek azért, hogy elhagyják az országot. Törökországba legálisan nem toloncolhatják vissza a menekülőket, az nem számít „biztonságos harmadik országnak”. Azonban a görögöknél nagyon nehéz megkapni a menekültstátuszt, így – mint kés a vajban – átkelnek a balkáni határokon, és egyre közelebb kerülnek az általuk paradicsomnak tartott Nyugat-Európához – fejtette ki a szakember. A szerb–macedón zöldhatáron alig van határőrizet, Macedóniában
pedig amúgy sincs az EU tagországaiban elvárt menekültügyi rendszer. Szerbiában ugyan elvileg van, de gyakorlatilag nem nagyon működik. Többnyire a „biztonságos harmadik ország” elvét alkalmazzák: aki a hatóságok kezébe kerül, azt egy országgal visszatoloncolják. Nálunk ugyanakkor – jegyzi meg Deák Norbert, a BÁH szóvivője –, ha valaki idegenrendészeti eljárás keretében menedéket kér, csak abban az esetben küldhető vissza Szerbiába, ha kérelmét a hatóságok érdemben megvizsgálták, és megalapozatlannak találták.
A schengeni rendszerhez tartozó magyar határok közül egyébként a szerb–magyar határ a „legterheltebb”, és nem várható, hogy a nyomás enyhülni fog a közeljövőben.
Eközben a magyar befogadó állomások helyzete egyre nehezebb, hiszen az ott lakók félnek a menekültektől, erre jó példák a debreceni, majd békéscsabai reakciók, amikor a lakosság kifejezte aggodalmát a városban szabadon „lófráló” idegenek miatt.
Deák Norbert ugyanakkor hozzátette: az uniós gyakorlattal összhangban a menedékjogi szabályozás 2013. július 1-jétől lehetővé teszi a menedékkérők őrizetét. Ez nem jelenti azt, hogy minden menedékkérő automatikusan őrizetbe kerülne. A hatóság akkor dönthet így, ha a menedékkérő személyazonossága, állampolgársága nem megállapított, veszélyt jelent Magyarország nemzetbiztonságára, vagy ha megpróbált a hatóságok elől elrejtőzni.

Olvasson tovább: