Kereső toggle

Már a Fidesz is brutális áfacsalásról beszél

Elégedett a „NAV tanúja”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár parlamenti vizsgálóbizottság egyelőre nincs, a múlt hét óta megtörte a hallgatást a kormány a nemzetgazdasági szintű károkat okozó adócsalás ügyében. A főszereplő bizakodik.

Áttörésként értékelte a múlt hét óta történteket Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal exmunkatársa, aki november elején azzal robbant be a közéletbe, hogy kijelentette: az úgynevezett láncolatos áfacsalások következtében évente akár ezermilliárd forintnál is több kár érheti az államot, vagyis végső soron az adófizetőket. Ráadásul mindez bizonyos adóhivatali dolgozók, vezetők közreműködésével történik, akik tudnak az orbitális mértékű csalásokról, mégsem leplezik le az elkövetőket. Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a NAV tagadta Horváth állításait, feljelentéssel fenyegette meg, továbbá közölte, hogy néhány nap alatt belső vizsgálatot folytatott le, ami megállapította, hogy a hivatalnál semmilyen visszaélés nem történt.

Horváth András a múlt héten még azt mondta a Heteknek, hogy leginkább a kormányzati szereplők hallgatását furcsállja, illetve azt, hogy nem szólalt meg Csányi Sándor OTP- vezér sem, akinek másik érdekeltsége, a Bonafarm élelmiszergyártó csoport korábban sérelmezte, hogy több áruházlánc polcain található áfacsalással behozott és ezért irreálian olcsó termék. A Horváth által említett e heti áttörés abban áll, hogy megszólalt mindkét, eddig hallgatag szereplő. A kormány részéről maga Orbán Viktor támasztotta alá Horváth állításait, amikor kedden a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorsilójának átadásán többek között azt mondta: az iparág gondjait nehezíti az áfacsalások magas aránya, ami az állam mellett a termelőknek is komoly problémát okoz. „Itt kérem nagy disznóságok vannak, olyanok, amelyek nemzetgazdasági méretű károkat okoznak” – jelentette ki a miniszterelnök.

Horváth András szintén az általa elmondottak igazolásaként értékelte a kormány közeli Magyar Nemzetben szerdán közölt cikket, melyben Torba Tamás közgazdász többek között ezt írja: 2012 tavaszától ez év áprilisáig működött a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű, az alapvető élelmiszerek gyártóit tömörítő szervezet.

A tagok működését, piaci pozícióit, dolgozóik munkahelyét alapjaiban veszélyeztette és veszélyezteti ma is az áfacsalók, hamisítók tevékenysége. (…) Az előzetes adatgyűjtés, továbbá a helyszíni bejárások és egyéb források összegzése azt mutatta, hogy 2013 tavaszán 3, azaz három áruházlánc volt teljesen tiszta, ebből kettő külföldi, egy hazai tulajdonú. Hat másik esetében folyamatos volt – és ma is az – az áfacsalásban érintett termékek forgalmazása, egy esetében nem keletkeztek adatok. Torba Tamás az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezet szóvivője volt. A szerveződés egyik létrehozója a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm.

Kérdés, mi állhat a hallgatás megtörése mögött. A kormányt illetően bizonyára szerepe van annak is, hogy a héten nyilvánosságra került az a terjedelmes levél, melyet Horváth 2011 őszén küldött Rogán Antal fideszes politikusnak, amiben részletesen leírta mindazt, amit évek óta kiderített a szervezett áfacsalásokról és a hivatal ezekkel kapcsolatos „elnéző” viszonyulásáról.  „Mostanra a kormány is lépéskényszerbe került, hiszen a levél révén köztudottá vált, hogy a legmagasabb szinteken legalább két éve ismert volt a probléma” – mondta lapunknak az adószakértő. Úgy tudjuk, Horváth nemcsak levélben, hanem személyesen is tájékoztatta Rogán Antalt.

A szakember pozitívumnak nevezte, hogy ennek hatására 2011 őszén elindulhatott az átfogó, rendszerszerű vizsgálat. Szintén őt igazolja – tette hozzá –, hogy bár konkrét cégeket Rogánnak sem említett, a vizsgálat azonnal azokat a vállalatokat szűrte ki, amelyek esetében ő maga is megállapította a szervezett áfacsalást. Az viszont különös, hogy ezek után sem történt semmilyen felelősségre vonás a hivatali felelősök körében, és az említett cégeknél sem szabtak ki érdemi mértékű bírságot. Sőt, 2012 októberében főnökei behívatták Horváthot és közölték, hogy „itt a vége”, azaz hamarosan távoznia kell a hivataltól azzal a kollégájával együtt, akivel közösen vágtak bele a csalássorozat feltárásába. Végül mégsem rúgták ki őket, csupán eltávolították a már említett átfogó vizsgálattól. Horváth szerint a hivatal váratlan visszakozásának az lehet az oka, hogy időközben – 2012 késő őszén – egy kormányzati csúcsvezetőnek is elküldte azokat az információkat, melyeket egy évvel korábban Rogán Antalnak adott át.

A szakember lehetségesnek tartja, hogy az említett kormányzati tényező hatására maradhatott a hivatalnál, bár erről konkrét információi nincsenek.

Szintén az elmúlt hét eseményeihez tartozik, hogy nem sikerült felállítani a botrányt vizsgáló parlamenti bizottságot, mivel az LMP kezdeményezését sem a Fidesz, sem az MSZP nem támogatta. Utóbbi azzal érvelt, hogy semmilyen ügyben nem kíván együttműködni a Jobbikkal, márpedig a Jobbik támogatta a bizottságot. Az ellenzéki sajtóban olvasható reakciók úgy szóltak, hogy a két nagypárt nagykoalícióban fúrta meg a vizsgálat lehetőségét. Az MSZP azonban szerdán határozati javaslatot nyújtott be, melyben felszólítja a kormányt az áfacsalás kivizsgálására.

A Hetek azt kérdezte Horváth Andrástól, mi állhat annak az ellentmondásnak a hátterében, hogy már Orbán Viktor is a nemzetgazdaságot veszélyeztető áfacsalásról beszél, pártja viszont nem támogatta a parlamenti vizsgálatot. Horváth azt felelte, hogy a miniszterelnök csupán egyetlen ágazatot – a cukoripart – sújtó visszaéléseket ismert el, miközben ennél sokkal több szektor érintett. Másrészt, tette hozzá Horváth, egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt több olyan adóhivatali szakember is kész lenne beszámolni tapasztalatairól, akik más fórumon nem kívánnak megszólalni. Ezek a munkatársak alátámasztanák Horváth állításait: „Nagyon sokat ki lehetne hozni ebből a történetből” –  mondta lapunknak a szakember.

Többen azzal érveltek a Horváth által feltárt áfacsalás realitása ellen, hogy Magyarországon úgynevezett fordított áfafizetés van. „Ez a gabonakereskedelemben valóban így van, de csak 2012 nyara óta, vagyis azt követően vezették be, hogy kimutattam a csalásokat” – mondta lapunknak Horváth, cáfolva az ellenérvet. Azt pedig, hogy be kellett vezetni a fordított áfafizetést, az adóhivatal súlyos kritikájának tartja, hiszen ezzel elismerték, hogy más módon nem tudtak gátat szabni a csalásnak.

Mint megírtuk, a szakember konkrét cégneveket és számokat tartalmazó feljelentést tett az ügyészségen. Ennek sorsáról lapzártánkkor annyit tudni, hogy a hatóság feljelentéskiegészítést rendelt el – de nem Horváthtól. Hogy kitől, az nem ismert. Mint ahogyan az sem, hogy a NAV valóban feljelentette-e Horváth Andrást.

A szakember szerda délutánig nem kapott semmi ilyen értelmű értesítést. „Ha mégis feljelentenek, azonnal jelzem a TASZ-nak, hiszen ők megígérték, hogy ellátják a képviseletemet” – mondta lapunknak a szakember, aki úgy érzi, a várakozásnál is nagyobb a közvélemény érdeklődése és felé irányuló támogatása az évtized botrányában.

Olvasson tovább: