Kereső toggle

A történetben irdatlan sok cég szerepel

Interjú Horváth Andrással

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Horváth András 14 évig volt az adóhivatal ellenőre. Szakterülete az országhatárokon átnyúló láncolatos áfacsalás. Vizsgálatai során rájött, hogy az adóhatóság sok esetben finoman szólva is engedékenyen bánt egy sor céggel, miközben tudta, vagy tudhatta volna, hogy az adott cégek olyan számlázási láncolatban működnek, ahol a beszállítók egy része kifejezetten adócsalás céljából működik.

Hol tart az ügy, mi történt Önnel a múlt hét óta?

– Hétfő este gyorspostával hozták a lemondásom elfogadását, így már nem vagyok a NAV dolgozója. A hivatal két cáfolatot közölt. Az első egy teljesen általános szöveg, a másikban meg az áll, hogy a hétvége során átvilágították az egész szervezetet, és mindent rendben találtak. Ez természetesen nevetséges.

Az már kevésbé, hogy Önt viszont feljelentik. 

– Érthető, hogy védeni próbálják a hitelüket, de azt nem gondoltam volna, hogy feljelentenek. Ennek van egy fenyegető jellege. Ami viszont furcsa, hogy kormányzati tényező mindeddig nem szólalt meg az ügyben. Pedig a kormánynak az volna az érdeke, hogy ellenőrizze azokat a bizonyítékokat, amelyeket a feljelentésemhez becsatoltam.

Megállnak a bizonyítékok?

– Az évek során az általam vizsgált szektor szereplőinek hatalmas mennyiségű adatával találkoztam. Ez rávilágított arra, hogy az adóhivatal pozitív diszkriminációval viszonyul egy bizonyos adózói körhöz, melyet a legnagyobb adózók, magyar és külföldi tulajdonú multinacionális cégek alkotnak. Tőlük adóbevételt csak akkor érhetünk el, ha komplex vizsgálat eredményeként kiszűrjük a hálózatból a bűnözői szervezeteket.

Ez azt jelenti, hogy a kollégái munkáját is ellenőrizte?

– Erre nem volt szükség, mert a NAV adatbázisaiban mindez szerepel. Én több szektor tevékenységét vizsgáltam és elemeztem, abból jutottam a nyilvánosságra hozott következtetésekre.

A tanulmányában nincsenek cégnevek.

– Nem akartam sem adó-, sem üzleti titkot sérteni. A feljelentésben azonban konkrét cégnevek is szerepelnek.

1700 milliárd éves kárról beszél. Komoly lehet az az ellenvetés, hogy a multikkal, illetve a kiemelt adózókkal más országokban is köt bizonyos egyezségeket az adott állam? 

– Nyilván nincs olyan ország, ahol mindent be lehet hajtani, de mondjuk az elcsalt áfa felét bizonyára be tudnánk szedni. És évi 800-850 milliárd forint is hatalmas összeg.

Azt írta, hogy a csalás módja primitív. Mondana példát?

– Például megnézzük egy adott nagy cég áfaanalitikáját. Ebből azonnal látszik, melyik cég a fő beszállítója. És percek alatt az is látszik, hogy a beszállító cég egy adócsaló cég, amit a hatóság egy másik osztálya már rég megállapított, és ami valójában csak azért van, hogy a másik cég adóját minimalizálja.

A nagy cég, amelynek adócsaló a beszállítója, felelőssé tehető?

– Persze. Egy áruházláncnak a piaci pozíciójából fakadóan is tudnia kell, hogy ha például Szlovákiában egy liter tej ára 100 forint, ő viszont 80 forintért kapja azt a tejet, akkor ott szükségképpen adócsalás áll a háttérben. És ebben a történetben irdatlan sok cég szerepel.

Mennyi?

– Egy nagy magyar termelőcég képviselője korábban azt nyilatkozta, hogy az élelmiszerláncok polcain található áru nagyobb része áfacsalás útján került a boltokba.  

Az bizonyítható, hogy ki mikor állított le vizsgálatot?

– Ezzel a kérdéssel várjuk meg az ügyészségi vizsgálatot.

Kicsit olyan ez a történet, mint azok a filmek, ahol a kisember megpróbál szembeszállni a gonosz és hatalmas állami gépezettel.

– Érdekes módon a hivatalnál is hasonló véleményeket hallottam én és néhány kollégám, akik ismerik az ügyet. De ez nem összeesküvés-elmélet, hanem a valóság. Egyébként vannak olyan munkatársaim, akik a megfelelő fórumon, például bűnüldöző hatóság vagy parlamenti bizottság előtt készek elmondani az információikat. Amik megerősítik az általam feltárt dolgokat.

A nyilvánosság elé azonban egyedül lépett ki.

– Nem vagyok magányos harcos: tavaly október óta több civil szervezettel együtt – például a Levegő Munkacsoporttal – készültem arra, hogy a hatóságokhoz forduljunk. Egyébként nemcsak a magyar ügyészségen tettem feljelentést, hanem az Európai Unió illetékes szervezeteinél is jeleztük a problémát. Az LMP, illetve Ángyán József azonnal mellénk állt, már folyik az aláírásgyűjtés a parlamenti vizsgálóbizottság felállításáért.

Tegyük fel, hogy nem tussolják el az ügyet, és tegyük fel, hogy Ön képes lesz igazolni az ügyészségi feljelentésben megfogalmazott állításait. Ez esetben ki bukhat?

– Sokan belebukhatnának, köztük egészen magas szintű adóhatósági és kormányzati szereplők is. De neveket nem mondok, mert rágalmazni nem akarok, és bizonyos háttérszereplőkről csak sejtéseim vannak.

Olvasson tovább: