Kereső toggle

Nácitlanítható-e a Fradi B-közép?

Hősies harcba kezdett a Fidesz pártigazgatója

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, magára rántotta a kétajtós szekrényt Kubatov Gábor, az FTC elnöke azzal, hogy harcot hirdetett szélsőséges, neonáci hangvételű ultráik ellen. Persze nem lehet könnyű dolga, hiszen korábban ő is a hírhedt 2-es szektor szurkolója volt, a közelmúltig rendszeresen egyeztetett a radikálisokkal, ráadásul a klub biztonsági szolgálatát részben az ultrák látják el. Eközben vállalhatatlan szurkolói elzárják a Fradi elől az európai felemelkedés útját, a jelentős gazdasági károkat okozó huliganizmus pedig Orbán Viktor futballfejlesztési álmainak is keresztbe tehet.

Mi már akkor is itt voltunk, amikor még sehol nem voltál, és akkor is itt leszünk, amikor már sehol nem leszel – a Fradi ultrái többek között ezzel vágtak vissza Kubatov Gábor elnök, a Fidesz pártigazgatója múlt heti,  videoüzenetben közvetített ultimátumára. Kubatov várja a Csatáry László kassai gettóparancsnokra emlékező molinót kifeszítő szurkolók jelentkezését, és amennyiben ez 72 órán belül nem történik meg, a felvételek alapján azonosítani fogják a felelősöket. Bár a határidő hétfőn lejárt, szerda esti lapzártánkig érdemben nem történt előrelépés az ügyben. Legalábbis a Fradi elnökségének oldaláról.

A radikális szurkolók ugyanis válaszközleményük mellett – amelyben a fenti megjegyzésen kívül többek között az is szerepelt, hogy Kubatov nemrégiben még egy asztalnál egyeztetett az ultrákkal – egy Facebook-profilt is létrehoztak „Mi voltunk” néven, amelyet eddig több mint háromezren lájkoltak. Közöttük természetesen vannak olyanok, akik nem Fradi-drukkerek, csupán a szélsőjobbos ideológiát támogatják, viszont az, hogy a klub összes szurkolói csoportja jegyezte a kiadott közleményt, jelzi, hogy a zöld-fehér táboron belül aggasztóan nagy lehet az újnyilas eszmék támogatóinak aránya. Pontosabb talán az, hogy a meccsekre járó aktív szurkolók között. 

Aztán jött a MIÉP

„A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején még nem volt ilyen erős és szervezett az antiszemitizmus és a rasszizmus a Fradi-keménymagban. Volt elvétve zsidózás, de a többség nem meggyőződésből skandálta a rigmusokat” – mesélte egy akkori ultra, aki szerint a ma Fradi-meccsre kilátogatók többsége a szélsőjobboldallal szimpatizál. Szerinte az antiszemitizmus a klub „hagyományos” kommunistaellenességéből származik – a kommunistákat a radikális körökben helytelenül a zsidókkal azonosították –, és erre jött rá később a „nemzeti érzelem”.

Ez a fordulat összefüggésben volt azzal is, hogy  a szalonnáci MIÉP 1998 után „rárepült” a Fradi szurkolótáborára. Ebben az időben egy másik szurkoló szerint több volt a MIÉP-matrica a stadionban, mint a Fradi-jelkép. Újpesti forrásból úgy tudjuk, a MIÉP annak idején az ő ultráikat is megpróbálta befolyása alá vonni, ám ott jelentős ellenállásba ütközött.

Kubatov Gábornak azért is lehet nehéz dolga, mert maga is a Fradi legendás 2-es szektorából „származik”, és így hirdet harcot azokkal a szélsőségesekkel szemben, akik a 2006-os tévéostromnál is nagy szolgálatot tettek a jobboldalnak – még ha ellentétben a baloldali összeesküvés-elméletekkel, nem is irányították őket –, és idén tavasszal a Fidesz-székház „védelménél” szintén jelét adták a párt iránti hűségüknek. (Az utóbbiban főszerepet játszó Szabó Szőke Ferenc, aki korábban gyilkosságért ült, jelenleg a Fradi biztonsági szolgálatának egyik kulcsembere.) Érdekes, hogy az egymást zsigerből gyűlölő újpesti és ferencvárosi keménymag az MTV  ostrománál közösen lépett fel – amivel vélhetően megvalósult Csurka István álma.

A 2-es szektor volt a Fradi-drukkerek keménymagja. Mint korábban megírtuk, a tábor a kilencvenes évek elején forrt egybe: a klubszeretet mellett a sorozatos botrányok jellemezték, Európa-szerte hírhedtek voltak a verekedésekről, buszfelgyújtásról, az antiszemita megnyilvánulásokról. A Fradi-keménymag vezetője éveken keresztül a Hypós Feriként elhíresült, néhány évvel ezelőtt meghalt Karsai Ferenc volt, állítólag őt követte a szurkolók vezetésében Szabó. A kilencvenes években a meccsek előtt rendszerint a ferencvárosi focista Simon Tibor sörözőjében gyűltek össze.

A 2-es szektor nevű társasághoz tartozott többek között Szilágyi György, Sziszi, aki ma a Jobbik parlamenti képviselője. Úgy tudjuk, szintén a keménymag tagja volt Tömör-Tones Zsolt, aki később a Jobbik sportkabinetjének lett a vezetője.

Ellopott FTC

Közleményükben az ultrák gyakorlatilag kisajátították maguknak a Fradit – elfeledkezve arról, hogy a legnépszerűbb magyar klub szurkolói között sokan vannak olyanok is, akik messzemenőkig elutasítják nézeteiket. Mint ahogy azt is figyelmen kívül hagyják, hogy magatartásukkal éppen szeretett klubjuknak és a magyar labdarúgásnak ártanak legtöbbet: a nemzetközi kupákban jelentős eltiltást kapna a klub a rasszista megnyilvánulásokért.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint a kilencvenes években a nemzetközi futballban megindult szakmai és gazdasági fejlődés a futballhuliganizmus ellen a nyolcvanas években meghirdetett küzdelemre vezethető vissza. A vandalizmus és a stadionkatasztrófák nyomán hozott rendkívül szigorú szabályozás (például a szurkolók szűrése) eredményeként például Angliában a nézőszám és a szponzori aktivitás is jelentősen megnőtt.

Ami a magyar viszonyokat illeti, a szakember szerint rosszabb már nemigen lehet a helyzet: akiket a szélsőséges ultrák, az antiszemitizmus és az újnyilas közeg elriaszt, azok már régen nem járnak a meccsekre, üzleti alapú szponzorációk pedig eddig is alig-alig voltak a honi futballban, ehelyett a kapcsolati tőkére alapuló támogatások működnek. „Egy esetleges pozitív változást azonban komolyan akadályozhat a huliganizmus. A magán és állami milliárdokból történő stadionépítések hozhatnának ugyan keresletnövekedést, szponzori érdeklődést, de ha a futball közege nem tisztul meg, akkor mindez a visszájára is fordulhat.

 A politika ugyanis támadhatóvá válik, ha közvetve vagy közvetlenül komoly összegekkel támogatja a futballt, ám a stadionokban továbbra is ilyen szélsőséges események történnek” – magyarázta Szabados Gábor, aki szerint ezért az MLSZ-nek és a mögötte álló kormányzatnak elemi érdeke, hogy nagyon szigorúan fellépjen a szélsőséges jelenségekkel szemben. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a Ferencváros saját ultrái elleni folytatott harca egyfajta precedensnek számít majd, hiszen ha a legnépszerűbb klubnál sikerül a megtisztulás, akkor bárhol máshol sikerülhet.

Precedenst teremthet Kubatov

Jelenleg az átlag nézőszám az NB-I-es mérkőzéseken nem éri el a 3 ezer főt. Kérdés, hogy vajon egy ekkora országban mekkora (gazdasági) potenciál van még a futballban. A sportközgazdász szerint reális lehet az 5-6 ezres átlag nézőszám elérése – ám ehhez a stadionok „légkörében” meglehetős javulásnak kellene beállnia. Ennél több nézőt pedig tudatos, hosszú távú fejlesztésekkel és nem utolsósorban teljesítménnyel lehetne bevonzani a meccsekre. A nézőszám megduplázódása ugyan jelentős piacnövekedést eredményezne, ugyanakkor Szabados Gábor szerint a piaci szponzoroknak a mennyiség még nem elegendő. „Nagyon fontos ugyanis, hogy milyen imidzs társul ahhoz a klubhoz, amit az adott szponzor támogat, hiszen az a saját arculatára is visszahat. Ez a magyarázat arra, hogy bár nálunk is a futball a legnézettebb sportág, a kézilabdában vagy a vízilabdában mégis sokkal több valós üzleti alapú szponzorációval találkozunk” – fogalmazott a sportközgazdász. 

Somogyi Zoltán szociológus (aki egyébként futballrajongó) szerint az újnyilas ultrák megerősödésében vitathatatlan felelőssége van a politikának: a Jobbik ott ül a parlamentben, a jobboldal pedig kétes szerepű történelmi figurákat emel fel, miközben magát a nemzettel, mindenki mást pedig a nemzet ellenségével azonosít – ez a légkör bátorítást jelent a stadionokban jelen lévő szélsőségesek számára, akik nem tudnak különbséget tenni a hazaszeretet és a rasszizmus között. „A politikusok feladata lenne, hogy bizonyos témákat konszenzusos alapon tabuként jelöljenek meg.

Az, hogy ez nem történt meg, hozzájárult ahhoz, hogy ma már nem ciki szélsőjobboldalinak lenni” – fogalmazott Somogyi, aki szerint mindennek fényében már nem is annyira meglepő, hogy a Fradi összes szurkolói csoportja „bevédte” a Csatáry-molinót kifeszítő ultrákat. Ugyanakkor hozzátette: aki kiabál, az még nem biztos, hogy többségben van, és a Fradi-tábor 3 ezer radikálisa sem azonosítható magával a klubbal. „Európa legtöbb részén kiröhögnének egy ilyen társaságot: ott 25–90 ezer ember jár a meccsekre, döntő többségük konszolidált, futballszerető polgár. A probléma az, hogy nálunk ez a réteg távol tartja magát a stadionoktól, így a szurkolás megmarad egy szubkulturális jelenségnek” – magyarázta.

Somogyi Zoltán úgy véli, a megtisztulást nehezíti, hogy a politika nem akar üzletként tekinteni a focira – márpedig ha nem így tekint rá, csupán állami pénzt öl bele, akkor a szurkolói minőség nem lényeges szempont. „Ha fontos lenne a szurkolói minőség, akkor büntetőeljárás kellene, hogy induljon, amikor zsidó származása miatt valakinek a lelátón betörik az orrát, mint történt ez a tavalyi szezonban. A bíróknak le kellene fújniuk a meccseket, ha rasszista rigmusokat skandál a közönség. És nem utolsósorban a pályán lévők is kifejezhetnék nemtetszésüket. Mi lett volna például, ha a magyar–izraeli meccsen a zsidó himnusz kifütyülését követően a magyar játékosok megölelik az ellenfél játékosait, vagy megtapsolják a vendégközönséget?” – tette fel  kérdést Somogyi.

Megjegyezte: sajnos az újnyilas szurkolókkal szembeni küzdelmet az is befolyásolja, hogy a Fidesznek nem biztos érdeke, hogy a Jobbikhoz tolja ezeket az ultrákat. Somogyi Zoltán szerint ugyanakkor az pozitív jel, hogy a klubtulajdonos Pécsett és a Honvédnál is szembemegy a rasszistákkal, a kulcs szerinte az, hogy erőt kell felmutatni a hangoskodókkal szemben. „Ehhez kiváló eszköz a regisztráció és a szurkolói kártya, nem véletlen, hogy a radikálisok ezeket élesen kritizálják. Ha a futballvezetők egységesen és határozottan lépnek fel, akkor van esély a magyar futball közegének megtisztítására” – fogalmazott a szociológus.

Olvasson tovább: