Kereső toggle

Iskolakezdés - Egyentankönyvekre pályáznak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tankönyvterjesztés után a tankönyvkiadás államosításától tart a szakma, ami a sokat emlegetett „tantárgyanként egy tankönyv” típusú, ideológiai alapon szelektált választékot vetíti előre. A szaktárca tagadja a kiadás államosítását, és az olcsó, biztonságos, színvonalas ellátást ígéri tankönyvfronton.

Az új NAT-ot, illetve az ahhoz tartozó új kerettanterveket most szeptembertől vezetik be az 1., 5. és 9. évfolyamokon, felmenő rendszerben. Az általános iskolások ingyenes tankönyvellátását az első osztályosoknál kezdik, szintén felmenő rendszerben. Az viszont máig rejtély, hogy miért kellett a többi szülővel nyáron előre befizettetni a tankönyvek árát, összesen
5 milliárd forintot, és mit kezd ezzel az összeggel a KELLO, azaz a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. Idén ugyanis állami hatáskörbe vonták a tankönyvterjesztést, az iskolák tankönyvellátásáért mostantól a KELLO felel: kizárólagos közvetítő a könyvkiadók és az iskolák között, ő gyűjti be a megrendeléseket és azok ellenértékét, továbbá ő szállítja ki az árut.
„A korai számlázás azért érthetetlen, mert a kiadók eddig is előfinanszírozták a megrendelt tankönyveket, s ez idén sincs másképp: a KELLO-nak október 31-ig kell a vételárat kifizetnie” – mondta lapunknak Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) elnöke. Az időzítésben közrejátszhat, hogy a KELLO-nak évekre visszamenő tartozásai halmozódtak fel könyvkiadók felé, bár az összefüggést a KELLO illetékesei tagadják.
Arany László Tamás, a KELLO ügyvezető igazgatója nemrég úgy nyilatkozott: a befizetésekből a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos, folyamatos működési költségeiket fedezik, továbbá a befizetés garanciát jelent az iskolák biztonságos ellátása szempontjából is. „A biztonságos ellátásban eddig sem a szülők nemfizetése, hanem az állami normatíva visszatartása okozott fennakadást. A KELLO-nak törvényi garanciája van a működési költségei fedezésére, mivel jogszabály szerint az eddigi 12-13 százalékos terjesztői árréshez képest magasabb, 20 százalékos árréssel dolgozik, amit továbbra is a kiadók állnak, s elképzelhető, hogy emiatt több kiadvány előállítása ellehetetlenül” – figyelmeztetett Szarvas- Ballér Judit. 6-7 százalékos jutalékokat eddig a terjesztők is visszaosztottak az iskoláknak, de erről most szó sem esik.
Mindenesetre azok a szülők, akik nyáron nem fizettek, megtehetik ezt a tankönyvcsomagok év eleji kiosztásakor is, ha aznap a csekkel elrohannak a postára, és onnan vissza az iskolába. Feltéve, hogy lesz tankönyvcsomag, hiszen a KELLO terjesztői hatáskörében megtartott budapesti régióban számos iskolánál augusztus elejéről augusztus végére tette át a KELLO a könyvek leszállítását. A bonyolult, diákonkénti, névre szóló rendeléseknek megfelelő adatbázis felállítása többmilliárdos fejlesztés eredménye, de egyelőre nem látni a rugalmasságot. A tankönyvterjesztés lebonyolítására hat regionális elosztó régiót jelölt ki a KELLO, ebből négyben korábbi tankönyvterjesztők végzik – alvállalkozóként – a szállítást, csomagolást, egy további körzetben a posta, a fővárosi régióban pedig a KELLO.
A TVOT elnöke szerint szakmai berkekben
régóta tényként kezelik, hogy a 14 milliárdos tankönyvpiacon osztozó 60-70 kiadót – ezen belül is a legnagyobbakat, a volt Nemzetit, a Műszakit és a Mozaikot – kormányzati elképzelések szerint idővel egyetlen állami tankönyvkiadó, mégpedig az újonnan alakult Nemzeti Közszolgálati  és Tankönyvkiadó váltja fel. Az ellenzéki pártok azzal bombázzák a kormányt, hogy a terjesztés után a kiadást is államosítanák, és jön az „egytankönyves” rendszer, mire Hoffmann Rózsa szakállamtitkár sajtótájékoztatón elmondta: „jelenleg” ez a vád minden alapot nélkülöz.
Szarvas-Ballér szerint viszont a tankönyvpiacon régóta törvényben meghatározott árkorlát érvényesül, ráadásul a kiadók versenye is alacsonyan tartja az árakat. „Nyilvánvaló, hogy egy állami kiadó felállítása a cél, ahová – a konkurensek ellehetetlenítése után – begyűjtenék a többi kiadó szakembereit. Csakhogy a piac – a tankönyvírás, kiadás, terjesztés – átalakítása roppant időigényes és nagy szakértelmet kívánó feladat” – mutatott rá az elnök.
A piac szűkítése szerinte nem probléma akkor, ha színvonalas marad a választék, de az eddigi tapasztalatok szerint minőséget csak versenyhelyzet teremt, és inkább az akkreditációt kellene megfelelően szigorítani, méghozzá szakmai, nem pedig ideológiai szempontok szerint.
Csakhogy az eddigi, Oktatási Hivatalhoz köthető tankönyv-akkreditációs rendszerrel párhuzamosan a törvény rendelkezik miniszteri pályázattal kiválasztott tankönyvekről is. Amelyik könyv nem felel majd meg ezen a pályázaton, az nem kerülhet fel másként sem a jegyzékre, illetve amelyik megfelel, annak nem kell hagyományos engedélyeztetés, és kötelezően választandó tankönyv lesz – Szarvas-Ballér Judit szerint még nem tudni, hogy tantárgyanként egy- vagy többféle kötetből áll-e majd a minisztériumi választék. A pályáztatás – a minisztérium által is elismerten – az ideológiai szempontú redukciót szolgálja.

Olvasson tovább: