Kereső toggle

Tervezőasztalon a baby boom

Népesedési program készül a választásokra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rezsicsökkentés után egy újabb kampányeszköz lehet a 2014-es választások előtt a Fidesz kezében az a népesedési program, amellyel a középosztály gyermekvállalási kedvét lendítené fel a kabinet. Az első gyermek születésekor közel 300 ezer forintot kapnának a családok, de megemelnék az idén visszahozott  szocpol mértékét is, méghozzá közel kétszeres összegre.

Bár nehéz elvonatkoztatni a közelgő választásoktól, mégis a magyar demográfiai helyzetből fakadóan egyértelmű, hogy a magyar állam nagy bajba kerül, ha rövid időn belül nem képes a magyarok gyerekvállalási szokásain változtatni. A Népesedési Kerekasztal tanulmányaira hivatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium májusban hozta  nyilvánosságra az „Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma” című stratégiai vitaanyagot, amely leszögezte, hogy  Magyarországot a demográfiai válság halmozottan sújtja. Az európai kontinenst jellemző demográfiai trendek közül hazánkat leginkább a népességcsökkenés és a minőségi elvándorlás jellemzi. Magyarország népessége 1981 óta, bő 20 év alatt 737 ezer fővel fogyott. A 2000 óta vizsgált népességszám változása alapján hazánk a népességfogyásban mindössze a balti országoknál, Romániánál és Bulgáriánál van kedvezőbb helyzetben.
Magyarországon a párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi mutató csak 1,3 körül ingadozik (ami alacsony Európában), azaz a népességpótlási szint alatt van. Az egyszerű reprodukcióhoz 100 nőre 210 gyereknek kellene jutnia. Még egyszerűbben: évente 135 ezer gyereknek kellene születnie, de csak évi 90 ezer gyermek látja meg a napvilágot.
A rendszerváltozás után bekövetkezett termékenységcsökkenés elsősorban arra vezethető vissza, hogy a korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta megszűnt, és mind több nő halasztotta első gyermeke megszületését húszas évei végéig, harmincas évei elejéig. 1990-hez képest öt évvel kitolódott az első gyermek vállalásának az ideje, aminek részben oka a felsőoktatásban való részvétel tömegessé válása. A huszonévesek körében folyamatosan csökken a gyermekvállalási kedv; 2009-ben már nemcsak a 20–24 éves nők, hanem a 25–29 évesek szülési gyakorisága is jelentős mértékben csökkent, és a 30–34 évesek termékenységének az elmúlt évekre jellemző enyhe növekedése is megállt.
Révész Máriusz, a miniszterelnök népesedési tanácsadója a Heteknek kifejtette, hogy hazánk esetében talán az egyetlen pozitívum a demográfiai helyzetben, hogy Magyarországon legalább szeretnének a fiatalok több gyermeket, míg Németországban például úgy születik kevés gyermek, hogy nem is akarnak a felnőttkoruk elején több gyermeket vagy nagy családot. Révész lapunknak elmondta, hogy nálunk ezért elsősorban nem meggyőzni kell a családokat a gyerek fontosságáról, hanem egyszerűen el kell hárítani az akadályokat a gyerekvállalás útjából. Az általuk javasolt intézkedéseknek épp az a célja, hogy a munkavállalást, a karrierpályát könnyebben lehessen összeegyeztetni a gyerekvállalással. Miközben Magyarország jelentős összegeket költ családtámogatásra, mégis vannak olyan kontraproduktív szabályok, amelyek akaratlanul, de ez ellen hatnak.
Az előbbiekre példa az egyetemistákat, főiskolásokat érintő  jelenlegi jogszabályok. Ha ugyanis egy egyetemista, vagy egyetemet éppen befejező hölgy gyermeket vállal, akkor mivel nincs még elegendő munkaviszonya, csak a nettó 28 500 forintos GYES-t veheti igénybe. A tervek szerint ezen úgy változtatnának, hogy amennyiben valaki az egyetemi tanulmányai alatt vállal gyermeket, akkor a minimálbér után, ha az egyetem elvégzése után szül, akkor a diplomás minimálbér összegét figyelembe véve kaphat GYED-et, azaz 40-50 ezer forinttal magasabb összegre számíthat a család. (Jelenleg a GYED az átlagkereset 70 százaléka. 2013-ban 98 ezer forint a minimálbér, míg a diplomás minimálbér 114 ezer forint – a szerk.) Másrészt azt is javasolják, hogy a gyermekek megszületése esetén a diákhitelből meghatározott összegeket az állam engedjen el, hiszen nagy diákhitel-tartozással a fiatalok még nehezebben szánják rá magukat a családalapításra, gyerekvállalásra.

Liberális javaslat?

„Az is egy karrierpálya lehet, hogy egy egyetemet frissen elvégzett leány nem munkahelyi pályafutásba kezd, hanem gyerekeket vállal, majd miután nagyobbak lesznek a gyermekei, akkor 28–32 évesen kezd munkahelyi karrierépítésbe. Ma nagyon-nagyon rosszul jár, aki így ütemezi a gyermekei születését. A jelenlegi családtámogatási rendszer miatt először dolgozni kell az egyetem után, és csak később jöhet a gyerek, de lehet, hogy ez csak terv marad. Célszerű és logikus lépés kivenni a diplomások korábbi gyerekvállalását ellehetetlenítő szabályozást a családtámogatási rendszerből” – fogalmazott Révész Máriusz. Arra a kérdésünkre, hogy a kormány esetleg kötött életpályamodellt kívánt-e a fiataloknak „felfesteni”, nemmel válaszolt. Mint mondta: épp ellenkezőleg, e tekintetben liberális a tervezetük, éppen hogy rugalmassá kívánják alakítani a családtámogatási rendszert, mivel tudomásul kell venni, hogy a különböző családok különböző módon akarják karrierpályájukhoz illeszteni a gyermekeket. Van, aki egyetem után szeretne szülni, van, aki később. Van, aki három évig otthon akar maradni a gyerekekkel, van, aki hamarabb vissza akar menni dolgozni. Van, aki azt szeretné, ha gyorsan megszületnének tervezett gyermekei, van, aki hosszabb időt szeretne hagyni a testvérek születése között. Olyan családtámogatási rendszert javasolnak a jelenlegivel szemben, ami nem bünteti semmilyen karrierpálya mentén sem a gyereket nevelő szülőket.
 „A házasság és az élettársi kapcsolat között a támogatások tekintetében nem kívánunk különbséget tenni, noha én személyesen házasságpárti vagyok, de tudomásul kell venni, hogy a gyermekek több mint 40 százaléka élettársi viszonyban álló szülőktől születik. A támogatások mindegyik családmodellben elérhetőek lesznek” – tette hozzá a politikus.   

A következő csavar ezt követően jön. A Révész Máriusz által koordinált munkaanyag ugyanis azt célozta meg, hogy a gyermeket vállaló nők munkaerő-piaci pozíciója javuljon, mivel a gyerekes édesanyák elhelyezkedési esélye ma sokkal rosszabb, mint gyermektelen társaiké, akiknek nem betegszik meg a gyereke, nincsenek iskolai programjaik. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében már döntés született arról, hogy aki ma GYED-ről vagy GYES-ről visszatérő kismamát foglalkoztat, az két évig mentesül a 27 százalékos úgynevezett „szociális hozzájárulási adó” alól, és további egy évig 50 százalékot kell fizetnie 100 ezer forintos fizetésig. Révész Máriusz elmondta, hogy ennek köszönhetően javult a nők foglalkoztatottsága, és ezért a munkacsoport a munkahelyvédelmi akcióterv finomhangolását javasolja. Nem mindegy, hogy egy gyerek után, vagy több gyerek és nagyobb kihagyás után akar-e egy édesanya visszatérni a munkaerőpiacra. Ezért javasolják, hogy a kedvezményezett kétéves időszakot emeljék tovább a kettő, és még tovább a többgyerekeseknél. Ez előnyt jelentene a gyermekes anyák számára, mert olcsóbb lenne alkalmazni őket.  Egy 100 ezer forintos fizetésnél így 27 ezer forintot spórol a munkáltató. „Ennek az az üzenete, hogy a későbbi munkahelyi karrier szempontjából nem lesz hátrány a gyermek, hanem inkább előny, és ez nagymértékben növeli az anyukák egzisztenciális biztonságát” – fűzte hozzá Révész.  
A biztonságot szolgálja az az elképzelés is, hogy ha a szülés után megszűnik az anya munkaadójának a cége, vagy egy tanár esetében lejár a határozott idejű szerződés, és az illető újabb gyereket vállal, akkor a jelenlegi helyzettel szemben a következő gyermek esetében is  kaphatna még  GYED-et.
Emellett rugalmas GYED bevezetését javasolják, egyebek mellett azért, hogy a családtámogatási rendszer kontraproduktív módon ne járuljon hozzá ahhoz, hogy a szülőknek anyagilag jobban megérje a testvérek születése közötti időszakot megnyújtani. A terveik szerint a TGYÁS-t, a GYED-et és a GYES-t egybe számolnák, és ha valaki előbb megy vissza dolgozni, vagy előbb szül újabb gyereket, akkor is megkapná a három évre járó támogatást. Ma anyagilag rosszabbul jár az, akinek másfél évre születik például a második gyermeke, mint aki a hároméves családtámogatási periódust képes kihasználni, hisz másfél évnyi támogatástól elesik.  
Magyarországon ugyanis jelentős probléma az is, hogy a testvérek születése közötti időszak Európában az egyik legmagasabb: 3,6 év. Ez a kutatók szerint összefüggésben van a családtámogatási rendszerrel, ami kimondottan bünteti, ha egy családban túl gyorsan érkeznek a testvérek. Az első gyerek születésének kitolódása és a testvérek későbbre tervezése sok esetben a szülés elmaradásához vezet, hisz az anyák „kicsúsznak” a szülésre alkalmas biológiai korból.  

Lesz-e durva vita?

A javaslatcsomag szerint másfél-kétszeresére nőne a szociálpolitikai támogatás, ismertebb nevén szocpol összege. A javaslatnak ez a része az NGM-ben készült, és a jelenlegi 800 ezer forint helyett 1,6 millió forintról indulna, és – a gyermekek számától és a lakástól függően – elérhetné az 5,6-5,8 millió forintot is. A munkacsoport tett javaslatot a kisgyerme- kek nappali ellátásának javítása érdekében is. Révész Máriusz elmondta még, hogy csokorba gyűjtötték azokat a javaslatokat, amelyek más országokban valamilyen formában kisebb-nagyobb eredményekhez vezettek, illetve amelyekről úgy gondolják, hogy itt Magyarországon kedvezően hathatnának a gyerekvállalásra. Javaslataik döntő része szinte tudományos igényességű, hiszen a Népesedési Kutatóintézet munkatársai, Spéder Zsolt és Kapitány Balázs segítették az anyag elkészítését. A munkában részt vettek az EMMI munkatársai, Szalai Piroska miniszteri biztos, a NOE és a Népesedési kerekasztal vezetője, a Családháló.hu munkatársa, Rónaszékiné Keresztes Mónika, aki az ezzel a témával foglalkozó albizottságot vezeti az Országgyűlésben. Révész úgy látja, hogy a munkacsoport összes javaslatát nem lehet egy lépésben bevezetni, de hosszabb távon is segítséget adhat a kormánynak. Úgy gondolja, hogy javaslataik nagy részével az ellenzék is egyet fog érteni, és reméli, hogy ez a téma kikerülhet a durva politikai viták mezejéből.
Arra a kérdésünkre, hogy a támogatásokat javarészt a közép- és felsőosztálybeli családok tudják majd kihasználni, míg a szegények jórészt nem, azt válaszolta, nagyon sok olyan pontja van az anyaguknak, ami a szegényebb, képzetlenebb családokon is segít. Ilyen például a családi adózás kiterjesztése a járulékok egy részére, az első gyerek utáni támogatás, a GYES melletti munkavégzés felső határának feloldása. Ugyanakkor a javaslatok valóban azoknál a családoknál kívánják ösztönözni a gyerekvállalást, ahol a gyermekeket a szülők munkájukból kívánják felnevelni, itt próbálnak segíteni a család és a munka összeegyeztethetőségén.
A nagyon szegény, hátrányos helyzetű gyerekeken más módon kell segíteni, hiszen itt a gyerekek esélyeinek növelése a legfőbb cél: erről szól a hároméves kortól kötelező óvoda és az egész napos iskola bevezetése. „A segélyezés és a szegénységellenes politika kérdését nem szabad a demográfiai válság kezelésére hivatott programmal összekeverni, mert akkor tévútra kerülne a népesedéspolitika kérdése” – szögezte le a miniszterelnöki tanácsadó.

Olvasson tovább: