Kereső toggle

Félázsiai demokráciákkal „kupeckedik” a kormány?

Manőverek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar nagykövetek a kormány utasítására egyenként igyekeztek meggyőzni az Európa Tanács tagjait, hogy ne szavazzák meg a Magyarországgal szembeni monitoring eljárást – nyilatkozta a Heteknek Harangozó Gábor, az Európa Tanács MSZP-s tagja. A legkönnyebben az olyan „jelentős demokráciákkal” sikerült megegyezni, mint Oroszország és Törökország – az alku része volt például az is, hogy a magyarok támogatásukról biztosították az ankarai kormányt. Úgy tűnik, ha gazdaságilag még nem is, diplomáciai szempontból igencsak gyümölcsözőnek bizonyult a keleti nyitás.

Csatát nyert az Orbán-kormány az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ET PKGY): sikerült ugyanis elkerülni, hogy a strasbourgi testület – amely az EU-tól független, annál jóval bővebb tagsággal rendelkezik, feladata többek között az emberi jogok és a demokrácia védelme – megfigyelési (monitoring) eljárást indítson Magyarországgal szemben, ehelyett csupán „szoros figyelemmel kísérik” a helyzet alakulását. Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az ET alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban tett elmarasztaló megállapításaira. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a vallásszabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kapcsolatban a jogi szabályozást hozza összhangba az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.

Harangozó Gábor szocialista ET PKGY-tag szerint a többség – köztük uniós tagországok szocialista és liberális képviselői is – nem csak azért hajlott az enyhébb megoldásra, mert a monitoring eljárás elindítását túl szigorúnak vélték. (Pedig ez sem elhanyagolható szempont: Magyarország lett volna az első uniós tagállam, amelyikkel kapcsolatban ezt megszavazzák, és többek között Albániával, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Oroszországgal, vagy éppen Ukrajnával kerültünk volna egy társaságba, amelyek közül nem egyben politikai foglyok ülnek börtönben, sőt politikai jellegű gyilkosságok is történnek.) A képviselő úgy tudja, az is döntő szempont volt – az ügyben állítólag még José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is egyeztetett az ET PKGY monitoring bizottságával –, hogy Magyarország „rendszabályozását” inkább uniós keretek közé terelnék. Brüsszelben ugyanis a Tavares-jelentés folyományaként elképzelhető, hogy egy új ellenőrzési mechanizmust vezetnek be az alapjogok érvényesülése terén, ami szintén egyfajta monitoring eljárást jelentene. (Példa lettünk. Hetek, 2013. június 2.)

Ráadásul ezt a folyamatot a néppárti – a Fidesz pártcsaládjához tartozó – politikusok is támogatnák. Ha viszont az ET-ben most megszavazták volna az eljárást, az kifogta volna a szelet a brüsszeli vitorlákból. Harangozó azt is elmondta, hogy a magyar diplomácia komoly kampányt indított annak érdekében, hogy sikerüljön elkerülni az ET monitoring eljárását. A magyar nagykövetek az ET PKGY minden tagját igyekeztek megkeresni – még a szocialistákat és liberálisokat is –, hogy meggyőzzék őket, hogy a megfelelő gombot nyomják meg a szavazáskor. A képviselők elmondása szerint eddig ilyen nyomulást csak az azerbaj-dzsáni diplomáciától tapasztaltak, volt, akit háromszor is megkerestek. A jó és fejlődő bilaterális kapcsolatokra és az egymásrautaltságra, a „kettős mérce” elleni közös fellépés szükségességére  hivatkoztak, ami főleg a „félázsiai demokráciáknál” talált halló fülekre, amelyeknek szintén vannak olyan kényes ügyeik, amelyekben jól jön a magyar segítség – mondta a politikus.

Így nyer értelmet például Németh Zsolt külügyi államtitkár – Orbán Viktor kormányfő által is megerősített – kijelentése, miszerint: „Az utcai demonstrációk, a belpolitikai események látványosan igazolják, hogy Törökország működő demokrácia. A jelenlegi kormány élvezi a magyar kormány támogatását.” A törökök azonban nemcsak a „szemkilövető kormány” melletti kiállást kapták meg, hanem – Harangozó Gábor információi szerint – azt is, hogy a magyar diplomácia nem támogatja azt az EBESZ-en belül indult kezdeményezést, amely felszólítja Ankarát, hogy tartsa tiszteletben a kurd kisebbség jogait. Ennek fényében nem meglepő, hogy amíg az ET PKGY-képviselők többsége nem vitatta, hogy problémák vannak a magyar jogállamisággal, csak nem a monitoring eljárásban látták a megoldást, addig Gündes Bakir török képviselő kifejezetten méltatta „az unióval és az ET-vel együttműködő” magyar demokráciát, és a Velencei Bizottság jelentésében semmi olyan kritikát nem talált, ami megalapozott lett volna.

Az ukránok is beneveztek a Harangozó által csak „lókupeckedésnek” titulált folyamatba. Az volt a kérésük, hogy a Fidesz segítsen késleltetni, hogy az Európai Néppárt meghívja a bebörtönzött Julia Timosenko lányát, aki édesanyja németországi gyógykezelését szeretné elérni. Ha a halasztás sikerül, akkor legközelebb már csak az őszi politikai szezonban kerülhet napirendre a kérdés, amely viszont addigra már lehet, hogy „megoldódik”. Az oroszok sem mulasztották el, hogy kiálljanak Magyarország mellett: szerintük a monitoring eljárást az ET azért kezdeményezte, mert a magyar kormány nem követte az Európai Unió ajánlásait. Harangozó szerint az oroszok cserébe azt várták a magyaroktól, hogy ne támogassák a közgyűlés jogi bizottságában a Szergej Magnyitszkij néhai orosz ügyvéd halála ügyében készülő jelentéstervezetet.

Azerbajdzsán esetében pedig az „üzlet” már tavaly nyár végén megköttetett, amikor a magyar kormány átadta nekik a Magyarországon börtönben ülő Safarovot, a baltás gyilkost. Visszatérve a „szoros figyelemmel kísérésre”, a szocialista politikus szerint lényegét tekintve ez nem sokban fog különbözni sem attól az eljárástól, amelynek keretében az ET PKGY 2011 márciusa óta vizsgálja a magyarországi fejleményeket, sem magától a monitoring eljárástól, különösen abban az esetben, ha nem a jogi, hanem a monitoring bizottsághoz kerül vissza az ügy.

Gulyás Gergely fideszes ET PKGY-tag ugyanakkor a Heteknek nyilatkozva elképzelhetetlennek tartotta, hogy ne a jogi bizottság járjon el az ügyben. Szerinte a szavazás eredményét egyébként is úgy kell értelmezni, hogy „semmilyen eljárás nem indult Magyarország ellen, az ET ugyanis az összes tagállamot szorosan figyelemmel kíséri”. A politikus hozzátette: az elfogadott jelentés ajánlásai közül több már eleve teljesült, és a többit is meg fogják fontolni.

Úgy vélte, nem logikus az a feltételezés, miszerint Brüsszel miatt nem szavazták meg a monitoring eljárást: ez a döntés ugyanis éppenséggel gyengíti a Magyarország-ellenes álláspontot az Európai Parlamentben zajló vitában. „Világossá vált, hogy nincs gond a magyar jogállamisággal, sőt európai intézmény első ízben mondta ki azt, hogy Magyarország egy széles társadalmi vitát követően modern és európai értékeken nyugvó alkotmányt fogadott el” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A politikus azt elismerte, hogy a Fidesz és a külügy részéről is zajlott kampány az ET-tagok körében a szavazást megelőzően, arról azonban nem tud, hogy a forrásunk által említett alkuk megköttettek volna. Szerinte ez ellen szól az a tény, miszerint ha kizárólag az EU-tagállamok szavazatait nézzük, akkor is többségben voltak azok, akik elutasították a monitoring eljárást. Megjegyezte: a törökök megnyeréséhez pedig elég volt annyi, hogy „az ellenük zajló posztmonitoring eljárás lezárására szavaztunk”.

Balázs: Aggasztó, amit a kormány tesz!

Politikai tekintetben nincs különbség a monitoring eljárás és a „szoros figyelemmel kísérés” között, Magyarország továbbra is téma marad az európai politikában – vélekedett lapunknak Balázs Péter volt külügyminiszter, aki megjegyezte, a kritikákat megfogalmazó jelentés megalkotásában konzervatív politikusok is részt vettek. A szakértő hozzátette: a transzatlanti családból Magyarország az egyetlen, aki olyan szintű negatív figyelmet vívott ki magának, hogy az Európai Unió rajta „teszteli” a tagországok rendszabályozására tervezett új mechanizmust. Eközben viszont a magyar kormány folyamatosan tagad, és hamis vádat emleget. Balázs Péter szerint aggasztó, hogy a kabinet ebben olyan partnerekkel működik együtt, mint az Asszad-rezsimet támogató Oroszország, vagy a tüntetők szemét kilövető török kormány.

Olvasson tovább: