Kereső toggle

Felsőoktatás az  állam szolgálatában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Holtversenyben áll az élen a turizmus, a gépészmérnök, a gazdálkodási és menedzsment szak, erre a három képzésre jelentkeztek ugyanis idén a legtöbben, majd a mérnökinformatikus-, pszichológus-, orvos-, jogász-, pedagógusképzés következik. Változatlan a hazai egyetemek toplistája, bár kormányzati hátszéllel feltör a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, míg a vidéki főiskolák háttérbe szorultak. Két év alatt 45 ezerrel, azaz harmadával csökkent a jelentkezők száma.

Közreadta az idei felvételi jelentkezési statisztikákat az Oktatási Hivatal. Ezek szerint az első helyen megjelölt, állami ösztöndíjas képzések között első helyen áll – a tavalyi arányt tartva – a műszaki képzés (21 százalék) – élen a gépészmérnök, majd a mérnökinformatikus szak –; továbbá jelentősen nőtt a gazdaságtudományi képzést választók aránya (4-ről 13 százalékra). Harmadik helyen áll a bölcsészettudományi képzés (10 százalék), különösen a pszichológia szak sikeres; negyedik helyen, 8-8 százalékkal áll a pedagógus-, informatikus- és orvosképzés. Utóbbiak közé zárkózott fel az idei év igazi nyertese, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, amely a tavalyi 5 százalékról 8-ra emelte jelentkezői részesedését. A rendőr-, katona- és köztisztviselő-képző NKE ugyanis kiemelt állami támogatást élvez mind a megemelt keretszám (1400), mind az ösztöndíjazás tekintetében. Hosszú huzavona után a 16 „elitszakon” is lesznek állami ösztöndíjas helyek, de ezekre a minisztérium határozta meg a bekerülési ponthatárokat, s bár 460 pont alatt nemigen lehet ezekre bejutni, 10 ezren megpróbálják. A fizetős szigor ellenére is jelentős maradt az érdeklődés a jogász és gazdasági képzések iránt, de a kommunikáció vagy az andragógia szakok visszaestek.

Az idei jelentkezők az eddigieknél jobban preferálták a legnagyobb hazai egyetemeket, amit sokan – főként kormányzati berkekben – azzal magyaráznak, hogy a fizetős felsőoktatás minőségi szelekciót idéz elő az intézményeknél. A kisebb, különösen a vidéki főiskolák egyelőre túlélnek, de háttérbe szorultak, Baján például 45 százalékos csökkenés van, amiben közrejátszhat a felsőoktatási szakképzés rapid átalakítása is. A nagy hazai egyetemek rangsora változatlan, átlag 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest a jelentkezőik száma, ami megfelel a teljes létszámcsökkenésnek. A toplista: ELTE, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Corvinus. 

„Gyakorlatilag minden változtatás az esélyegyenlőség ellen hat. Erősen kételkedem abban, hogy a fizetős és az egyre szigorúbb bemeneti követelményekkel bíró felsőoktatás egyértelműen minőségi szelekciót idézne elő akár a hallgatók, akár a felsőoktatás kínálatának vonatkozásában. Inkább arról van szó, hogy csak a kormány által érdemesnek tartott rétegek számára marad lehetőség a felsőfokú továbbtanulás, és az is olyan szakokon és intézményekben, amelyeket az állam – nem pedig a fiatalság – kívánatosnak tart: elég csak a Közszolgálati vagy a Pázmány Egyetem kiváltságos helyzetére gondolni” – mondta lapunknak Szüdi János oktatási szakértő. A jelentkezők számának zuhanását a permanens bizonytalanságnak tudja be, hiszen legalább 2 évet kellene hagyni az érintetteknek a felkészülésre. A felsőoktatásban szerinte nem csak az 50 százalékos lemorzsolódás megszüntetése a cél: évjáratonként a mintegy 90 ezer fiatal 20 százaléka szerez ma diplomát, de az érettségizők számának csökkentésével várhatóan ezt is visszavágják, holott az uniós iránycél 35-40 százalék lenne.

„Két év alatt 45 ezer fővel csökkent a jelentkezők száma, miközben évi 6-7 ezer mínusz indokolható a demográfiai helyzettel” – mondja Hiller István szocialista szakpolitikus, rámutatva: a nagyarányú csökkenés időben is egybevág az elmúlt 2 év oktatáspolitikájával, amely a minőségelvű felsőoktatást tűzte zászlajára a drasztikus forráskivonások közepette. A csökkenésben az értelmiségi elvándorlás súlyos problematikája is benne van, azaz az átlagosnál jobban teljesítő, nyelvet ismerő hallgatók mindinkább hiányoznak a rendszerből, ami ellentmond a minőségi elvnek. Akárcsak az is, hogy a fővárosban átlag 9 százalékkal, míg vidéken 19 százalékkal csökkent a jelentkezés, de vidéken sem a gyengébb intézmények kerültek feltétlenül hátrányba. Példa erre az egri Eszterházy Károly Főiskola, ahol 22 százalékos volt a csökkenés, holott a kormány a területi kiegyenlítődést és a vidéki főiskolák megmaradását ígérte. „Mindettől függetlenül Klinghammer államtitkár úr kívülről gerjesztett bizalmatlansággal indokolta a csökkenést az interpellációmra adott válaszában” – jegyzi meg Hiller István, hozzátéve: a felsőoktatás-tervezés egy külön tudomány, de a kormány a strukturális átalakítással járó konfrontációkat nem vállalta fel, inkább a különalkuk vagy a kivéreztetés politikáját választotta az intézményekkel kapcsolatban.

Lapunk úgy tudja, hogy a Corvinus Egyetem vezetősége múlt héten válságtanácskozást tartott, amin eldöntötték, hogy egy éven belül kidolgoznak egy válságforgatókönyvet. Az intézmény némileg emelni tudta ugyan a tavalyi jelentkezésszámot (5915), de szintén a napi túlélésért küzd. Tervezni nem könnyű, hiszen állandóan módosul a felsőoktatási törvény, és még az sem biztos, ami papíron annak látszik: a tavaly év végi drasztikus elvonás után az elnyert ösztöndíjakat, pályázati pénzeket is központilag visszatartják, vagy csak egy részüket folyósítják. A bérkifizetések terén is óriási elmaradások halmozódnak, a PhD hallgatókat nem tudja az egyetem megtartani, és más egyetemekhez hasonlóan itt is jó ideje zajlik a folyamatos leépítés: 11 százalékos elbocsátást rebesgetnek, a részmunkaidősökkel kezdték, a nyugdíjkorhatár körüliekkel folytatják, akik esetleg különböző címen oktathatnak tovább ingyen, ami az ELTE-n már bevett gyakorlat. A maradék oktató közül aki teheti, átigazol a versenyszférába, vagy legvégső esetben komolyan veszi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem toborzását, és átmegy oda óraadó tanárnak egy gyorstalpaló átképzés után. „Összességében 460-480 milliárd forintot emészt fel évente a hazai felsőoktatás, ezért állandóan fölmerül az önfenntartó egyetem kérdése, de ilyen kedvezőtlen viszonyok között erre adaptálható modell nem létezik” – mondja az egyik oktató.

Miben aktívak a fiatalok?

Folytatódik az egyetemisták és főiskolások körében végzett, Aktív fiatalok című országos felmérés, melynek első hulláma tavaly zárult le, és meglepő eredményeket hozott a fiatalok politikával, demokráciával, hatalomgyakorlással kapcsolatos attitűdjeit, illetve jövőbeni terveiket illetően. A kutatás eredményeit a Racionálisan lázadó hallgatók I. című, közelmúltban megjelent tanulmánykötet közölte, amely a legújabb online kérdőívvel együtt elérhető az aktivfiatalok.hu oldalon is.

Olvasson tovább: