Kereső toggle

Bukás felé halad az MSZP

– mondják baloldali értelmiségiek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ellenzéki pártok számára hónapról hónapra drámai adatokat hoznak ki a közvélemény-kutatók, hisz a méréseik szerint utcahosszal vezet előttük a Fidesz. Ráadásul hat megszorítást és tucatnyi botrányt követően is. Az általunk megkérdezett politikai elemzők szerint, ha így megy tovább, akkor a Fidesz simán győz 2014-ben, a kialakult helyzetért – az ellenzéki szavazók kiábrándultságáért – legtöbbjük az MSZP vezetését tartja felelősnek.

A Nézőpont Intézet szerint egy most vasárnap esedékes választáson a jogosultak 61 százaléka venne részt, körükben pedig a leadott szavazatok 39 százalékát a Fidesz–KDNP szerezné meg, az MSZP 16, a Jobbik 13, az Együtt 2014–PM 10, az LMP 6 százalékot kapna. A Nézőpont úgy véli, hogy az ellenzéki pártok számára komoly növekedési potenciált jelent, hogy az úgynevezett bizonytalanok csaknem fele kormányváltást szeretne. Igaz, ők nem döntöttek még egyetlen párt mellett sem.
Bár a baloldali politikusok előszeretettel intézik el a mérést azzal, hogy egy kormányoldalhoz köthető intézet végezte, de az érvelés megdől azáltal, hogy más kutatások is sorra hasonló eredményre jutnak. A Mediánnál a Fidesz az úgynevezett választani tudó biztos szavazók esetében áprilisban 50 százalékon állt, míg az MSZP 17, az Együtt 2014 pedig 11 százalékon. Az Ipsosnál ugyanez az alábbi: Fidesz 46, MSZP 26 és az Együtt 2014 pedig 8 százalék. Emellett az időközi választások is a közvélemény-kutatók méréseit támasztják alá: legutóbb az évtizedekig baloldali bástyának tartott Komlón győzte a le utcahosszal a Fideszhez köthető Lungo Drom-os jelölt a szocialista indulót.
Krausz Tamás egyetemi tanár, az MSZP egykori alapítója lapunknak kifejtette: a szocialista párt a mai napig nem tudott önkritikusan elszámolni a lakosságnak az úgynevezett „elmúlt nyolc év” történéseivel, ezért nem is nyerte vissza a korábbi hitelességét. „Érdemi választ kellene adni arra, hogy miért tudott kétharmaddal nyerni a Fidesz, és miért fordultak el tömegek a baloldaltól Magyarországon. Ez lenne a kiindulópontja a megújulásnak, a bizalom visszaszerzésének, ennek hiányában nagy az esélye, hogy 2014-ben a Fidesz újra győz” – érvelt az ismert baloldali történész, aki egyébként nem látja semmi jelét annak, hogy a szocialista párt vezetése az ok-okozati összefüggés megtalálására kísérletet tenne.
A Fidesz a magyar tőkések érdekében került gazdasági jellegű konfliktusba a nemzetközi tőkés intézményekkel, amelyek mellé Brüsszel is odaállt, és a jobboldal ezt populista-nacionalista propagandával hatékonyan kommunikálja. „Amikor az MSZP Brüsszel kiszolgálójának tűnik, és nincs mit mondania a kisemberek problémáira, nem rendelkezik hiteles szociális programmal, akkor fenntartja azt a bizalmi válságot, amely az MSZP megroppanásához vezetett, és ezzel elodázza a megújulás lehetőségét is” – vélekedett Krausz. A történész szerint sem személyi, sem tartalmi szempontból nem tűnik úgy, hogy az MSZP a közeljövőben gazdasági és politikai alternatívájává válhatna a Fidesznek. Mint mondta: számára intellektuálisan kiüresedettnek látszik az MSZP. „Ha ezen a párt nem képes gyorsan és gyökeresen változtatni, akkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a Fideszt elutasító tömegek apátiába esnek, és reménytelennek tartják a kormányváltást, ami pedig Orbán Viktor újabb győzelmének ágyaz meg. Pedig a kialakuló tekintélyuralmi rendszer lerombolja azokat a demokratikus struktúrákat, amelyek korábban még lehetőséget adtak az ellenzéknek a hatalom visszaszerzésére. Ezért kizárólag egy, a társadalom nagy többségének elfogadható politikai egység lehet a cél, amely a kapitalizmus élhetőbb formáját hozhatja vissza” – magyarázta az ismert baloldali értelmiségi.  
Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója leszögezte: nem látszik, hogy az MSZP megtalálta volna a kitörési pontot. A szocialisták tettek ugyan arra erőfeszítéséket, hogy a társadalom azt gondolja róluk, hogy megújultak, de a kutatási adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a párt nem heverte ki a 2010-es bukást.
A közvélemény-kutatásokból az látszik, hogy a sokadik megszorítócsomagok és a botrányok, mint például a Schmitt-ügy, vagy éppen a földmutyik hatására tömegek pártoltak el a Fidesztől, de az MSZP ennek ellenére nem volt képes átütő támogatásra szert tenni. „A párt vezetése próbálkozott új arcok szerepeltetésével, de egyértelműnek látszik, hogy mindez kevésnek bizonyult arra, hogy változtasson az MSZP-ről kialakult társadalmi képen. Az MSZP csak stabilizálni tudta 16-20 százalékos szinten a támogatottságát, de fordulatot nem volt képes elérni ” – fogalmazott Magyar Kornélia.    
Galló Béla politológus úgy véli, hogy a baloldali politizálás és különösen
az MSZP az utóbbi években meglehetősen személyiséghiányosnak bizonyult, a generációváltás nem járt együtt karakteres politikusok megjelenésével. „A kormányoldalon Orbán Viktor nem csak ügyes politikus, de karakteres is.
A baloldal – és benne az MSZP – szerethetőségét igencsak leharcolta Gyurcsány Ferenc, aki továbbra sem akar kiszállni a politikából. Az ő bélyegét, az „elmúlt nyolc év” tényleges hibáival együtt, annak ellenére sem sikerült „lemosni”, hogy a politikában az emberek viszonylag hamar felejtenek” – vélte a szakember, aki szerint ennek az egyik oka az, hogy a Fidesz „melegen tartja” a baloldal által elkövetett hibákat. A másik ok pedig az, hogy az MSZP nem kínál érdemi alternatívát, például az unortodox gazdaságpolitikával szemben.
Galló Béla szerint az MSZP nagy gondja az is, hogy a meghatározó politikai dimenziók közül a szimbolikust, a nemzetit és már újabban a szociálist is a kormányoldal uralja, miközben Mesterházyéknak maradt a demokrácia és a modernizáció „hideg” problémaköre. Ráadásul az egzisztenciális fenyegetettség miatt a demokráciadeficit kérdése jobbára csak az értelmiséget érdekli.  Ugyanakkor a fiatal baloldali értelmiségiek nem törik magukat, hogy csatornákat találjanak az MSZP-hez, a párt értelmiségi holdudvara pedig többnyire javakorabeli. „A szakmában mindezek ellenére vannak olyanok, akik szerint az MSZP így is győzhet, én nem tartozok közéjük” – zárta a gondolatait a politológus.  
Tény, hogy a baloldal támogatottsága majdnem visszaesett a 2010-es választás után mért szintre, ugyanakkor a bizonytalan szavazókért folytatott harc nem igazán mérhető, ámbár ügydöntő lehet, mondta a Heteknek Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke. Az egyetemi tanár szerint – akit beválasztottak a baloldali alternatív választást ellenőrző bizottságba –  a demokratikus ellenzék a Fidesz által kialakított választási rendszerben csak egységesen tudna eredményesen fellépni, ám a kormánnyal szembenálló társadalmi rétegek megszólítása nem egyszerű feladat, hiszen ebben a halmazban egyaránt jelen vannak liberális szavazók és kapitalizmusellenes választók is.
Szigeti szerint a közös egyéni jelöltállításnak nincs alternatívája, a közös listaállítás viszont nem egyértelműen az egyedül jó megoldás: a töredékszavazatokat ugyanis csak azok a pártok veszítik el, melyek nem érik el az 5 százalékos küszöböt.
Az MSZP-nek szociális kérdésekben vissza kellene vennie a közbeszéd tematizálását, mert a Fidesz „nemzeti retorikája” ellen ez lehetne a hatékony ellenszer, mondta a szakember, és hozzátette, a közszféra lepusztítása ehhez jó terepet kínál. Arra a kérdésre, hogy ha a baloldali ellenzék három év kudarcos gazdasági kormányzás alatt sem volt erre képes,
megváltozhat-e a választásig hátralévő 11 hónap során, Szigeti csak annyit mondott: a remény hal meg utoljára.
„Annak, hogy az MSZP az elmúlt három évben nem tudott megerősödni, több oka van, ám én csak kettőre szeretnék most koncentrálni” – mondta a Heteknek Tamás Gáspár Miklós filozófus. TGM szerint a szocialisták ambivalensen viszonyulnak saját múltjuk legsikeresebb időszakához, a 2002 és 2010 közötti kormányzati ciklusokhoz. A párt új vezetése szeretne megszabadulni a gyurcsányizmustól, miközben a pártban még mindig jelen vannak a Gyurcsány-korszak meghatározó politikusai. Tény, hogy Mesterházy Attila baloldali fordulatot hirdetett, ám ehhez új arcokra lenne szükség, új arcok azonban egyelőre nincsenek, feltűnésükre a jövő évi jelöltállításkor lehet számítani. De ha lennének is új arcok, ez önmagában kevés lenne, a baloldali fordulatot csak egy balos politizálás hitelesíthetné: egy valódi baloldali párt nyitna a dolgozók és szakszervezetek felé, és utcára szólította volna a tömegeket a sztrájktörvény vagy a Munka Törvénykönyve módosításakor, emelt ki két elszalasztott lehetőséget TGM.     
A filozófus szerint a balos retorikával próbálkozó MSZP azért is zavaros, mert programalkotásra képes háttércsapata jelenleg is liberális gondolkodású személyekből áll.

Olvasson tovább: