Kereső toggle

A balkáni embercsempészek kiemelt tranzitországa lettünk

Átjáróház

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt öt hónapban közel négyszeresére nőtt a hazánkba illegálisan érkező külföldi „menekültek” száma. Míg korábban azért kaptunk kokit az uniótól, mert azokat is őrizet alá vontuk, akiknek nemzetközi védelemre lett volna szükségük, most amiatt szóltak be, hogy nem szűrjük eléggé a szerb-magyar határon keresztül az EU-ba lépő – többségükben muszlim vallású – gazdasági migránsokat.

Pintér Sándort az elmúlt hetekben több parlamenti bizottság is meghallgatta. A belügyminiszter beszámolóinak egyik fő témája a megnövekedett illegális migráció és menekülthullám, illetve az azzal összefüggő hatósági, rendészeti feladatok voltak. Mint mondta, a rendőrök naponta 150-200 határsértőt fognak el, így Magyarország jelenleg több mint hatezer illegális bevándorló számára nyújt menedéket. Az ideiglenes szállások mostanra megteltek, ezért újabb zárt és nyílt táborokat szükséges létrehozni – tette hozzá a belügyi tárca vezetője, aki azt is elárulta, hogy egy év alatt csaknem száz százalékkal emelkedett a migrációval összefüggő bűncselekmények száma. A tarthatatlan állapotokat Pintér egy júliustól bevezetendő új – az EU-ban már létező – intézménnyel, a „menekültügyi őrizettel” orvosolná, s ehhez kéri a T. Ház segítségét a jogalkotásban.

A menedékkérők szinte száz százaléka illegálisan érkezik Magyarországra – tudtuk meg Ördög Istvántól. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Menekültügyi igazgatósága vezetőjének kollégái idén már több mint hétezer menedékkérőt regisztráltak (napi átlagban 150 főt), ami akkora növekedésnek számít, hogy bátran kijelenthető: az elmúlt három évben összesen nem jöttek annyian, mint az elmúlt fél évben. A menedékkérők döntő többsége a szerb–magyar határon követ el szabálysértést a hatóságok elől rejtett belépésével. Közülük minden harmadik Koszovóból érkezik, utánuk a sorban a pakisztániak állnak, majd az afrikai országok szülöttei és az afgánok. Az igazgató szerint abból, hogy ekkora létszám ellenére, idén még csak száz esetben látta indokoltnak a hatóság a menekültstátusz megadását – plusz a befogadó állomásokon nyilvántartottakból ötezren már „elpárologtak” – az világlik ki, hogy szinte valamennyi kérelmező átmenetinek tekinti itt-tartózkodását és Nyugat-Európa felé emeli tekintetét. 

Január elsejétől május végéig több mint nyolcezer külföldit fogott el a határrendészet, ebből 6500-at a szerb határszakaszon – tájékoztatta lapunkat Dr. Vas Gizella ezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy 73 százalékuk menedék-kérelmet terjesztett elő. Ennek értelmében a rendőrség haladéktalanul átszállítja őket a BÁH által fenntartott nyílt befogadó állomásokra, ahol elindul az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás. Január elseje óta ugyanis Magyarországon nem lehet elzárni olyan külföldit, aki menekültként aposztrofálja magát. Ennek előzménye, hogy 2010 karácsonyán az új kormány – a visszaélések korlátozására hivatkozva – lehetővé tette, hogy akár minden illegális határátlépőt idegenrendészeti őrizetbe helyezzenek. Az Európai Bizottság rövidesen kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mondván: összemossuk a gazdasági migrációt az üldözés előli meneküléssel. 

Dr. Vas Gizella és Ördög István is úgy látják, hogy a menekültáradathoz az idegenrendészeti őrizet széleskörű alkalmazásának felszámolása vezetett.

A BÁH menekültügyi igazgatója további két okot sorol fel emellett: egyfelől a török–görög határon bevezetett szigorítások is felénk irányították a kirajzókat, másrészt kiépített autópálya-hálózatunk a balkáni embercsempészek kedvelt tranzitországává tesz minket. (Eddig jellemzően két bejáratott migrációs útvonal létezett: az egyik Olaszországon keresztül, a másik pedig Görögországon keresztül, Magyarország érintésével. A jogszabály-módosítás óta rengeteg nyugat-afrikai menekült az olasz útvonal helyett a görög–magyar folyosót részesíti előnyben.) A határrendészet vezetője kollégáival együtt sokszor botlik az osztrák vagy a szlovák határnál olyan „menekültekbe”, akik immár szabadon mozoghatnak Magyarországon, és bár visszairányítják őket a befogadó állomásra, maguk is tudják, hogy nagy részük nem szívleli meg a rendőrök tanácsát, és nyugat felé halad tovább.

És itt érkezünk meg Pintér Sándor javaslatához, hogy a dolog parttalanná válását a „menekültügyi őrizet” intézményének július elsejei bevezetésével előzzük meg. Ezzel nemcsak az unió befogadási irányelve érvényesülhetne a magyar jogrendben – mondja Ördög István –, hanem azokat is eltántorítaná szándékuktól, akik csupán tranzitországnak használnák hazánkat. Ismeretei szerint a menekültügyi őrizet korlátozza ugyan a jogalanyt a szabad mozgásban, de annyiban mégis eltér az idegenrendészeti elzárástól, hogy belülről nyitott intézményekben foganatosítják, vagyis a külső őrzést leszámítva konszolidált életvitelt tesz lehetővé a külföldiek számára. Az igazgató azért sem aggódik a befogadó állomásokon tapasztalt helyszűke miatt, mert szerinte a nyugat felé indulók, mihelyt neszét veszik a jogszabályi környezet megváltozásának, tömegesen kényszerülnek más útvonalat választani nagyívű terveikhez.

A menekültügyi őrizet intézményének bevezetése róka fogta csuka a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője szerint, mert gyakorlatilag ugyanúgy bezárja a menedékjogot kérő határsértőket, mint korábban, csak azelőtt ezt az idegenrendészeti eljárás égisze alatt tették. Úgy tűnik – mondja Szász Ildikó –, a hatóság egyelőre nem talál más eszközt a nyugat-európai országokból érkező kritikák (képtelenek vagyunk feltartóztatni a nyugatra hömpölygő menekültáradatot) orvoslására, az őrizettől újra a „schengeni szűrő” szerepünk megerősítését várják, azáltal, hogy az fékezi a beáramlás intenzitását. Úgy látja, a politika előre nem gondolta végig, hogy milyen határozott hatósági feladatokat igényel majd a megnövekedett menekültlétszám kezelése, és sokat segítene a magyar szakembereken, ha nem az átgondolatlan szabályozás káros következményeinek tűzoltásszerű orvoslása kellene, hogy lekösse a figyelmüket.

Arab felvásárlók Budapesten

Magyarország az arab világban két új befektetői kör előtt is vonzó befektetési célpont lett. A Hetek úgy értesült, hogy az utóbbi egy évben az arab tavasz miatt megbukott rezsimek kormányzati elitjéből sokan ingatlanbefektetésekkel próbálják átcsoportosítani a külföldi számlákon tartott vagy oda menekített vagyont. A svájci és más bankszámlákat az új hatalom bármikor befagyaszthatja, így a felvásárlási stratégia az, hogy az új portfólió minél szélesebb körű, és nehezebben felgöngyölíthető legyen. Az arab emigráns elit egyik kedvelt célpontja a budapesti belváros, ahol komplett emeleteket vagy akár egész lakóházakat megvásárolnak, teljes diszkréciót kérve. A másik gazdag arab befektetői kör a magyar kormány keleti nyitása miatt figyelt fel Budapestre. Számukra vonzó az is, hogy a magyarországi állampolgárság megszerzése mellett nem kell lemondani az eredeti útlevelükről. Az intenzív felvásárlás azonban viszonylag gyorsan magával hozhatja a nyugat-európai nagyvárosokban jelentkező problémákat és feszültségeket is – állítják a folyamatot jól ismerő ingatlanpiaci szakemberek.

Olvasson tovább: