Kereső toggle

Időhúzásra vagy időnyerésre játszanak a baloldalon

Taktikai csata

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ellenzéki összefogásról alkotott eltérő stratégiák vezettek oda, hogy a múlt héten látványosan kiéleződtek az MSZP és az Együtt 2014 politikusai közötti viták. Úgy tudjuk, hogy Bajnai Gordon múlt héten pénteken azért jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel, hogy ezzel „elüsse” az MSZP-ben annak a csoportnak a kezdeményezését, amely akár az ellenzéki összefogás nélküli választási indulást is elképzelhetőnek tartja. Az ellentmondásosra sikeredett Bajnai kommünikének azt sikerült elérnie, hogy továbbra is az összefogás maradjon fő téma baloldalon, megkötések nélkül.

Múlt pénteken meglepő üzenetváltás zajlott a két vezető ellenzéki politikus között.  Reggel Bajnai Gordon írt levelet – és egy nyílt elemzést – Mesterházy Attilának, hogy a korábban tervezett egyeztetési menetrend a lehetséges az ellenzéki együttműködésről nem tartható, ezért jóval előrébb kell hozni a döntés idejét, ezért már a nyáron egyeztetniük kellene. Az MSZP elnöke válaszában azt írta, hogy ő akár már hétfőn is hajlandó találkozni irodájában Bajnai Gordonnal – és persze Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével –, de erre az Együtt 2014 nemet mondott, arra hivatkozva, hogy nincsenek még kész a tárgyalásokra. Így végül nem kezdődnek el a tárgyalások, noha mindenki hitet tett amellett, hogy az együttműködés pártján állnak.

A hétvégén az MSZP választmánya is ülésezik, ahol egyebek mellett  a választandó stratégia is téma lehet, különös tekintettel arra, hogy az MSZP május elsején gigantikus nagygyűlésre és egy „nagy dobásra, akár egy jelentős politikai bejelentésre készül”, amitől azt várják, hogy megfordítja a január óta zajló, a Fidesz támogatottságának növekedését jelentő trendet. Az MSZP-ben a választásokkal kapcsolatos elvi és stratégiai döntéseket a választmány szentesíti, az operatív irányítás az MSZP elnökéé és az elnökségé.

A helyzet megértéséhez érdemes azt tudni, hogy mind az MSZP-ben és holdudvarában, mind az Együtt 2014 Mozgalomban és támogatói között eltérő stratégiák versengenek egymással. Az ellenzéki formációk közötti viszonyokat az is bonyolítja, hogy – Szigetvári Viktor, az Együtt 2014 társelnökének szavai szerint – zajlik egy rejtett miniszterelnök-jelölti kampány Mesterházy Attila szocialista pártelnök és Bajnai Gordon volt kormányfő között. Az eltérő, ma még egymással is versengő ellenzéki stratégiák olykor teljesen összeegyeztethetetlenek, példának okáért találkoztunk olyan szocialista véleményekkel is, amely Bajnai Gordonék mozgalmát egyenesen a Fidesz mesterkedésének tartják, hogy így osszák meg a baloldalt. E gondolat egyik igazolása, hogy a napokban derült ki, hogy jobboldalhoz sorolt befolyásos üzletemberek cégei is támogatták Bajnai Gordon szakpolitikai hátországát jelentő Haza és Haladás Alapítványt. 

Másrészt az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarország szövetségben is vannak olyanok, akik nem szeretnének felkerülni egy közös választási pártlistára a szocialistákkal, sőt, semmiképp nem lennének egy olyan szövetségnek a tagjai sem, amely egy szocialista miniszterelnök-jelölt mögé sorakozik fel. Szerintük ez ugyanis távol tartana nagyon sok úgynevezett „középszavazót” a Fidesz-ellenes koalíciótól, akik nélkül viszont lehetetlen megbuktatni Orbán Viktort. Lapunk értesülései szerint Bajnai mozgalmának prominensei egy belső szavazást is tartottak a lehetséges különféle stratégiák között (1-től 10-es skálán lehetett voksolni), aminek ellentmondásos, vagy akár úgy is fogalmazhatunk, széthúzó lett az eredménye. Úgy tudjuk, hogy a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselők például a külön lista támogatói, azaz, hogy az MSZP és az Együtt 2014 ne alakítson ki közös listát, noha a Haza és Haladás Alapítvány által tavaly készített közel százoldalas tanulmány egyik kulcsmegállapítása, hogy a Fidesz legyőzésére egy közös választási formációnak van a legnagyobb esélye.

Egy MSZP-s vezető is arra emlékeztetett minket, hogy a Fidesz – idézzük – „annyira rafináltan csinálta meg a választási törvényeket, hogy csak az első két helyezettet preferálja a rendszer, a harmadik helyezett már nagyon rosszul jár az úgynevezett töredékszavazatszámlálással. Egyértelmű, hogy a Fidesz vagy az első, vagy a második, ezért elméletileg nincs alternatívája a közös listának. ” Eszerint az önálló MSZP és a külön Együtt 2014 lista az ellenzék esélyeit rontják, persze – mint ellenzéki körökben mindent – vannak, akik ezt kétségbe vonják. Az Együtt 2014 politikusainak azt is mérlegelniük kell, hogy az MSZP-nél jelenleg kisebb támogatottságukat figyelembe véve el tudják-e azt érni, hogy ne szocialista politikus legyen a közös miniszterelnök-jelölt. A problémát ugyanis az jelenti, hogy az MSZP-ben sokak – és fajsúlyos politikusok közül is nagyon sokan – azon a nézeten állnak, hogy „elég legyen az úgynevezett külsős, nem a pártvezetésből jövő miniszterelnökökből, mert erre ment rá a párt”. Hiszen 2002-ben Medgyessy Péter révén, 2004-ben, illetve 2006-ban Gyurcsány Ferenc személyében, majd 2009-ben Bajnai Gordon esetében „kívülről” jött a kormányfő, aminek az lett az eredménye, hogy ma romokban az MSZP társadalmi bázisa, a korábbi, Horn Gyula pártelnöki korszakának a szintjéhez képest. E gondolkozás szerint csak és kizárólag MSZP-s politikus lehet a miniszterelnök-jelölt. Tehát az ellenzéki tárgyalások egyik sarokköve az a megmásíthatatlan szándék, hogy az MSZP előre proklamálja ezt a feltételt. Az előbb említett okokból politikailag a legsúlyosabb dilemma a közös miniszterelnök-jelölt személye, amiről egyelőre nyíltan senki sem akar állást foglalni, de nagyon erős az MSZP-n belül az a tábor, amely már dűlőre vinné a kérdést.

Forrásaink szerint egyébként részben Bajnai Gordon – lehet, hogy az akaratán kívül – is hozzájárul ahhoz, hogy az MSZP-ben úgy tűnik, hogy jelentős kisebbségben vannak azok, akik a kívülről jövő miniszterelnök-jelölt koncepcióját is elfogadhatónak tartják. Mesterházy Attila ugyanis az MSZP átalakítása során elérte, hogy a régi szocialista vezetők háttérbe szoruljanak, hogy a párt személyi összetételében való megújítását fel tudja mutatni. Bajnai Gordon is folyamatosan úgy nyilatkozik, hogy azért szükséges a baloldal megújulása, hogy a „régi idők” ne jöhessenek vissza, azaz ezzel éppen az MSZP-n belül a potenciális támogatóinak egyik körét, a „régi szocikat” szigeteli el a folyamatra való befolyástól.  

A tisztánlátást az is gyengíti, hogy eltérő közvélemény-kutatási eredményekre hivatkozhatnak az egymással versengő csoportok. Az egyikük érve szerint a Median azt mérte, hogy Bajnai hitelesebb kihívója lenne Orbán Viktornak, mint Mesterházy Attila, míg mások egy nem nyilvános Ipsos kutatásra hivatkozva állítják ennek az ellenkezőjét.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a – szocialistáknak is dolgozó – Republikon Intézet szerint az ellenzéki választási együttműködés különböző formáit modellezve még a legszélesebb összefogás is csak három százalékponttal eredményez nagyobb támogatottságot, mint ha az MSZP egyedüli pártként indít el egy jelöltet a Jobbik és a Fidesz ellen. Az Együtt2014 szavazók kétharmada, a DK-szavazók 60 százaléka, de még az LMP szavazók negyede is egy ilyen szituációban az MSZP jelöltjét választaná. Az ellenzéki pártok kormányváltó hangulatát jelzi, hogy ha ugyanebben a helyzetben az Együtt 2014 indulna el egyedüli ellenzéki pártként, gyengébb eredményt érne el, mint az egyedüli MSZP-s jelölt, de még így is megszerezné a szavazatok 23 százalékát. A gyengébb eredmény oka, hogy az MSZP-szavazók valamivel kisebb arányban szavaznának az Együtt-jelöltre, mint fordítva, ráadásul az Együtt 2014 saját szavazói is bizonytalanabbak, mint az MSZP-szavazói, ha saját jelöltjükről van szó.

Egyébiránt a Republikon előbbi megállapítása hivatkozási alap lett azok körében, akik szerint, ha nincs ellenzéki összefogás, akkor is indulhat egyedül az MSZP.  Mindezt tetézi, hogy az intézet szerint „Bajnai Gordon egyelőre inkább csak a baloldali tábor újrarendezését érte el.  A bizonytalan szavazók megszólításában korlátozottan tekinthető sikeresnek az Együtt 2014.”

Azonban még mielőtt az gondolnánk, hogy a Repubikon elemzése „szétzúzza” az összefogás melletti érveket érdemes egy másik megállapításukat is idézni, miszerint: „ha egy reális választási helyzetet vizsgálunk, ahol Orbán Viktorral és Vona Gáborral szemben indul Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon, támogatottságuk gyakorlatilag megegyezik: Mesterházy 29-34 arányban maradna alul Orbánnal szemben, míg Bajnai 28 százalékot kapna Orbán 35 százalékával szemben. Mindkét verzió azt jelzi, hogy a kormányváltáshoz nem elég a már ellenzéki szavazók táborának átrendezése, elengedhetetlen a bővítés!”

Olvasson tovább: