Kereső toggle

A titkos lista és a székelyek

Felszántják Erdélyt a magyar pártok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) adatgyűjtésbe kezdett egy konzultáció keretében, amely hasznára lehet a Fidesznek a jövő évi  választásokon. Lapunk EMNT forrásból úgy értesült, hogy a felmérés során általános  szociális körülményekre, az egyén társadalmi helyzetére vonatkozóan kérdeznek majd, de gyűjtenek olyan adatokat is, amelyek arra vonatkoznak, hogy az erdélyiek miként viszonyulnak a Fidesz és Orbán Viktor nemzetpolitikájához, az egyszerűsített honosításhoz, valamint szándékukban áll-e szavazni majd a 2014-es anyaországi választásokon.

A polgárok megkeresését azok a Demokrácia Központok koordinálják, amelyek a magyar kormány és az EMNT közötti megállapodás révén alakultak meg még 2012 tavaszán az egyszerűsített honosítás szervezésére, és amelyek működésére közel hatszázmillió forintot adott az Orbán-kabinet. Az eset kapcsán a sajtó erdélyi Kubatov-listák elkészültéről beszél, amin a romániai magyar politikai élet résztvevői már meg sem lepődnek. (Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója. A magyar ellenzéki sajtó Kubatov nevéhez köti azt az állítólagos listát, amelyen az állampolgárok egy részét nyilván lehet tartani párthovatartozásuk szerint. A feltételezések szerint a Fidesz ez alapján mozgósíthat a választás napján – a szerk.)

Erdélyben a választói listákkal kapcsolatos viták már tavaly elkezdődtek, amikor a kettős állampolgárság kérdése került a román–magyar viszony középpontjába. Az EMNP megalakulása és politikai megjelenése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy Tőkés László lelkész-politikus a magyar kormány pénzén elkezdhette kiépíteni hálózatát, amely ma is működik sok-sok alkalmazottal Erdély szinte minden nagyobb településén. A honosítási eljárás keretében azonban nem mindenkit tudtak listára venni, hiszen az erdélyi magyarság csupán húsz százaléka kérelmezte eddig a kettős állampolgárságot. Azonban létezhet még egy fontos adatbázis a Demokrácia Központok kezében, amelyben viszont  közel hatvan százaléka szerepel az erdélyi magyar közösségnek. Ezek az úgynevezett iskolázási támogatásban résztvevők adatait tartalmazzák.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei elnökségének egyik tagja szerint egyértelmű, hogy a honosítottak adatbázisát átadták a Tőkés László vezette tanácsnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pedig gondolt egyet és kitalálta, hogy a romániai magyarság körében kérdőíves felmérést kell indítani. Sok kérdés mellett arra is választ várnak, arrafelé mennyire elégedett az erdélyi magyar közvélemény a Fidesz és Orbán nemzetpolitikájával, illetve, hogy a 2014-es magyar országgyűlési választásokon fognak-e majd szavazni.

Valószínűleg ezeket a listákat nem csak az Erdélyi Nemzeti Tanács fogja látni, hanem megosztja támogatóival, így célzott címzett kampányba lehet kezdeni majd a határon túli magyarok körében – vélte az RMDSZ elnökségi tagja.

Markó Béla is csak a sajtóból értesült a felmérésről, még a konkrét kérdőívekkel nem találkozott, de nem csodálkozik az akción. Markó lapunknak kifejtette: az adatok pontosításában semmi különleges sincs, hiszen az EMNT – amely az EMNP háttérszervezete – eddig is rendelkezett egy választói lista összeállításához szükséges adatokkal, és az várható volt, hogy ezt valamikor majd ki fogja szélesíteni. A listák biztosan elkészülnek, akár etikusak ezek, akár nem, de a kampány hozadéka vagy hordaléka fog inkább ártani az erdélyi magyar közösségnek.

„A kettős állampolgárságot senki sem azért kérte, mert szavazati jogot akart az anyaországban, így még az is kérdés, hányan élnek majd ezzel a jogukkal, de a szavazással az anyaországi kampány területe is áthelyeződik Erdélybe” – fogalmazott Markó, aki hozzátette: senki se gondolja, hogy ez a kampány a szociális helyzetről vagy az egészségügyről szól majd náluk, sokkal inkább a nemzetkör kérdéseiről. Szerinte ez a téma viszont – idézzük – „mindig nagyon csúszós terület volt az elmúlt években, számos komoly konfrontációt váltott ki a román kormánnyal és a közvéleménnyel”. 

Az elmúlt hónapokban Székelyföld nemcsak az etnikai feszültségek, hanem a magyar–magyar és a magyar–román és általában a különböző népek együttélésének kérdéseitől volt hangos. A magyar közvéleményben tévesen ezt az ott élők nemzeti büszkeségeként állítják be, hol pozitívumként, hol pedig elítélendő, szélsőségesen negatív magatartásformaként. A hírek rendre az erdélyi magyarságról szólnak, sok esetben anélkül, hogy az ott élők véleményére bárki is kíváncsi volna. Ennek számos példáját említhetnénk a közelmúltból, mint például a magyar politikában nagy vihart kavart székelyzászló-ügyet vagy a Sabina Elena által viselt nemzeti színű fejpánt Európát bejáró történetét vagy épp a román kormányzó pártok és az őket támogató értelmiség kérlelhetetlenségét a székelyföldi autonómia ügyében. A hírek alapjai általában valóságosak, de azok keletkezéséről és hátteréről keveset tud a magyar közvélemény, pedig valójában csak arról van szó, hogy a jelenlegi magyar kormány közel húsz éve igyekszik az erdélyi magyarság fölött átvenni az irányítást, de ez évtizedek óta ugyanazon a zátonyon feneklik meg, az RMDSZ–en.

„Olyanok jelentkeztek nálunk, akik az állampolgársági esküt követően kormányablaknál próbálták átvenni lakcímkártyájukat és anyakönyvi kivonatukat. Azt a választ kapták, hogy az irataikat átadták a Demokrácia Központnak, onnan majd megkapják” – fejtegette lapunknak Szabó Ödön. Az RMDSZ politikusa kérte, hogy a szövetség is kézbesíthesse az iratokat annak a negyvenezer Bihar megyei magyarnak, akiknek ingyenesen segítettek a honosítási dosszié összeállításában. Az RMDSZ főtitkára szerint „durván visszaélnek az emberek bizalmával”, hiszen az állampolgárságot igénylők nem azért osztják meg személyi adataikat a magyar kormánnyal, hogy az továbbadja. Kovács Péter kérdésünkre elmondta: a szövetség is tudomást szerzett az EMNP konzultációjáról, amely összefüggésbe hozható a magyarországi választásokkal, amennyiben ebben az időszakban minden politikai akciónak köze van a jövő évi választásokhoz. „Ami minket illet, ismét csak azt tudom mondani, hogy nagyon nagy veszélyt rejt az erdélyiek számára, ha a kampányban a magyarországi pártok nekifognak felszántani Erdélyt északról délre és keletről nyugatra” – fűzte hozzá a főtitkár.

Olvasson tovább: