Kereső toggle

Itt van Szávay titkos irata

A Jobbik és  a határon túli magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rosszabbul áll a Jobbik a határon túli magyarság körében, mint az anyaországban, ezért a megfelelő számú külhoni szavazat eléréséhez 2014-ben új stratégiára van szükség. A Felvidék és Erdély azonban így is, úgy is „elesett”, ezért oda nem szabad túl sok erőt fecsérelni. A Szávay-féle HÖK-modell viszont a határon túl is működőképes.

Tavaly nyáron nyújtotta be a Jobbik elnöksége számára Szávay István azt a szigorúan bizalmas munkaanyagot, melyben helyzetértékelést ad a Jobbik határon túli pozícióiról, és amelyben új stratégia kidolgozására is javaslatokat tesz a 2014-es magyar parlamenti választási eredmény optimalizálása érdekében.
A Hetek birtokába került dokumentumból kiderül, hogy Szávay a magyar állampolgársággal is rendelkező, az átlagosnál magasabb választói hajlandósággal bíró külhoni magyarokra koncentrál, és mint írja, ez körülbelül négyszázezer nemzettársunkat jelenti.  
A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője a bevezetőben kijózanító adatokat közöl: „az általános jobbikos vélekedéssel ellentétben – miszerint mivel mi állunk ki a leghatározottabban a külhoni magyarokért, ezért mi vagyunk a legnépszerűbbek – az igazság az, hogy a Jobbik támogatottsága határon túl még a hazaitól is elmarad”. Igaz, mindezt nem egzakt méréseken, hanem személyes tapasztalatokra alapozva állítja – mégis tényként kezeli. Ugyanakkor a továbblépéshez alapvető fontosságúnak tartana egy reprezentatív, régiónkénti bontású politikai közvélemény-kutatást. „Rendkívül fontos lenne pontosan tudnunk, hogy melyik régióban mekkora a Jobbik támogatottsága, és hogy ezek az emberek mely külhoni magyar pártokra szavaznak saját országukban”.  
A Jobbik szervezeti jelenléte a határon túl a mai napig megoldatlan kérdés, ám sem a baráti körök, sem a külhoni alapszervezetek alapítása nem célszerű. Szávay szerint minden elcsatolt régióban egy-egy „szervezetet” kell csak létrehozni, az egyes régiók vezetőit a Jobbik elnöksége nevezné ki, ők pedig „megyei elnökökként” végeznék a munkát Szávayékkal együttműködésben.
Úgy véli, a külhoni munka hátterét „egy bevallottan és deklaráltan a Jobbik értékrendjével szimpatizáló, azt elvállaló civil szervezet keretében végeznék” ottani tagjaik. Ez a szervezet civil, érdekvédő és kulturális tevékenységet folytatna, segítené személyes és virtuális megjelenésüket országos szinten. Szávay ezekre a szervezetekre, illetve az általuk összefogott külhoni magyarokra alapozná a Jobbik határon túli választási kampányát, ezért „az ehhez szükséges adatbázis-építést szinte azonnal el kell kezdenünk”. Mivel a Jobbik népszerűsége régiónként jelentősen eltérő, a szerző részletesen kifejti, hol mit kellene cselekedniük.

Délvidéken a legkönnyebb,Felvidéken a legrosszabb

A legkönnyebb dolguk Délvidéken van, mivel ott a Magyar Remény Mozgalom (MRM) a Jobbik testvérpárja, ezért támogatásuk egyértelmű prioritás kell legyen, állapítja meg Szávay, majd emlékeztet rá, hogy mivel a Jobbik tavaly májusban segített az MRM kampányában, jövőre hasonló támogatásra számíthat tőlük.
A Vajdasági Magyar Szövetség ugyanakkor teljesen elzárkózik a Jobbiktól, igaz, Vonáék számára sem vállalható a VMSZ. Jó hír viszont, hogy „folyamatban van egy délvidéki radikáljobbos hírportál beindítása”, áll a helyzetelemzésben.
„A legrosszabbul Felvidéken állunk a gyenge magyar identitás miatt, de „szerencsére” itt szinte elhanyagolható a magyar állampolgárok, így a potenciális magyar szavazatok száma is, így erre a régióra kell a jövőben a legkevesebb hangsúlyt fektetni” – írja meglepő nyíltsággal Szávay, elismerve, hogy a Jobbik számára a mintegy félmilliós szlovákiai magyarság megszólítása teljesen haszontalan.
A dokumentumból mindenesetre megtudhatjuk, hogy Felvidéken a Jobbik elsőszámú – nem hivatalos – partnere az MKP Via Nova Ifjúsági Csoportja, amely a nemrégen bekövetkezett tisztújítás óta „teljesen jobbikos fordulatot vett”. És ha így történt, Szávay azonmód utasításokat is ad: az Ifjúsági Csoportnak „hosszú távon azonban el kell szakadnia a kiöregedett, jórészt alkalmatlan MKP-s vezetőktől, és egy új, nemzeti radikális pártot kell alapítania. Ez jelenleg még kérdéses, magunk segítjük és siettetjük ezt a folyamatot.”  
Amint arról a múlt héten beszámoltunk, Szávay vezetésével a Jobbik legalább 2005 óta napjainkig jelentős befolyással rendelkezik az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatában. Mindez azért érdekes a külhoni stratégia kapcsán, mert Szávay ebben a dokumentumban is ír a HÖK-ről, igaz, határon túli vonatkozásban: „Fontos megemlíteni a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatát: ennek vezetőivel igen szoros, baráti a viszonyunk, rajtuk keresztül sok fiatalt tudtunk már eddig is elérni, és véleményüket finoman formálni” – írja Szávay, és ezzel közvetve megerősíti korábbi állításainkat, miszerint az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatában szerzett befolyást egyértelműen a Jobbik céljaira használják.
Visszatérve a Felvidékhez: a fentebb kiöregedettnek, alkalmatlannak minősített MKP-s vezetéssel is korrekt kapcsolatokra kell törekednie a pártnak, miközben a liberális Most-Híd párttal nincs és nem is lehet hivatalos kapcsolatuk – szögezi le Szávay, majd összegzésként megállapítja: a kevés magyar szavazó miatt az eddigieknél is kevesebb energiát és időt kell a Felvidékre fordítaniuk, ám mindezt úgy kell kivitelezni, hogy az ottani magyarok ne érezzék, hogy „pártérdekeinket a nemzeti érdek elé helyezzük.”

Kárpátalja a remény, Erdély oda

Szávay szerint a Jobbiknak Kárpátalján kellene elkezdeni a munkát, mivel a párt kinyújtott karjaként funkcionáló civil szervezet megalakítása „a régió nagyságából és a magyarság létszámából adódóan itt tűnik a leggyorsabban kivitelezhetőnek”.
A dokumentumban az áll, hogy a kárpátaljai nemzeti radikális civil szervezetnek az egyházakkal és a beregszászi főiskolával kiegyezve kell majd összegyűjteni a Jobbik-szimpatizánsokat, a Jobbikhoz csatlakozni szándékozó magyarokat. „Fontos szerepe lehet ebben az ungvári diákszervezetnek és a görög katolikus egyház egyes papi és ifjúsági vezetőinek, akik igen közel állnak hozzánk” – írja Szávay.
A Jobbik hivatalosan jó kapcsolatban áll a Fidesz testvérpártjával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ), ám a helyzetelemzés szerint a Szövetség folyamatosan ellehetetleníti a párt megjelenését.  
Értesüléseink szerint Kárpátalján Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője tart fenn irodát. Kovács szoros politikai és üzleti kapcsolatot igyekszik fenntartani Beregszász polgármesterével, Gajdos Istvánnal, aki szívesen segít mindenben a Jobbiknak, hiszen a Fidesszel rossz a viszonya.
Erdélyben szintén nem áll túl jól a Jobbik. „Minél jobban közelítünk a határtól Székelyföld felé, annál inkább fogy a népszerűségünk, és nő az Orbán Viktorba szerelmes székelyek száma” – összegez Szávay. A párt régóta számított jobbikos fordulatra a Magyar Polgári Pártban (MPP). Ennek sokáig Szász Jenő pártelnök volt a gátja, ám Szász tavaly nyári veresége Székelyudvarhelyen, illetve az MPP országos gyengülése „lehetőséget teremthet erre a fordulatra és az alapvetően Jobbik-szimpatizáns megyei vezetőség hatalomátvételére” – írta júniusban Szávay. Azóta Szász Jenő a magyar kormány megbízásából a Nemzetstratégiai Intézet felállításán dolgozik, a helyi politizálástól visszavonult, az utódjául megválasztott Bíró Zsolt azonban nem a Jobbik tavaly nyári várakozásai szerint vezeti a pártot: a decemberi parlamenti választáson nem indultak, viszont a Jobbik számára elfogadhatatlan RMDSZ támogatására szólították fel híveiket.  
A Jobbik csalódott a Tőkés-féle Erdélyi Magyar Néppárt teljesítménye kapcsán is, mivel azonban támogatóinak jelentős része szimpatizál a Jobbikkal, Szávay azt javasolta, továbbra is tartsák fenn az együttműködést. Az RMDSZ-ről pedig az írta: várakozáson felüli győzelme mindenki számára új helyzetet teremtett, ezért „tetszik vagy nem, de érdekünk legalább egy felszínes viszony kialakítása a párttal”. Ez a kényszer tavaly nyár óta csak fokozódhatott, hiszen a magyar pártok versenyében a decemberi romániai parlamenti választáson is tarolt az RMDSZ.
Az előterjesztésben Szávayék meghatározták a 2014-es célt is: a határon túli magyaroktól ugyanakkora arányban akarnak szavazatot szerezni, mint az anyaországon belül.

Kékcédula

A Romániához tartozó Szatmárnémetiben jelenleg is működik Jobbik-iroda, ahol a párt politikusai által tartott fogadóórákon kívül honosítással is foglalkoznak. A párt életét jól ismerő forrásunk szerint a valódi cél az, hogy az irodához forduló romániai magyarok adatait tárolják, és a 2014-es választások alkalmával aktivizálják őket. A tervek szerint a választások napján segítik áthozni a határ menti településekről a jobbikos szavazókat. A párt 300-500 szavazattal számol koncentráltan a szatmári térségben, ami reményeik szerint egy szoros versenyben eldöntheti az egyéni körzet sorsát. A Szatmárnémetiben működő irodán keresztül eddig több mint ezer ottani magyar intézte a visszahonosítást.

Pistának jó lesz?

A párt külhoni stratégiájából adódó feladataira hivatkozva Szávay István kérte a Jobbik elnökségét, hogy a jövő évi választáson ne kelljen egyéni körzetben indulnia. Szávay nyilván úgy kalkulál, hogy a pártlistán befutó helyre kerül, ám ez korántsem biztos. A pesszimista becslések 8-9, az optimistábbak 12-13 fős Jobbik-frakcióval számolnak. A névsort Vona Gábor fogja vezetni, az élbolyban pedig ott lesz Szabó Gábor pártigazgató, Schön Péter gazdasági igazgató, Balczó Zoltán, Novák Előd, Gaudi Nagy Tamás, Morvay Krisztina, Hegedűs Lórántné, de be kellene juttatni a radikális jobbosokat és még legalább három elnökségi tagot is. Fentiek alapján tehát korántsem biztos, hogy „Pistának jó lesz”.

Olvasson tovább: