Kereső toggle

A „honosított” voksok többségét a Fidesz kapja

Határtalan szavazathajsza

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két évvel ezelőtti bevezetése óta 410 ezren igényelték az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar állampolgárságot, és több mint 330 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. Kormányzati becslések szerint a honosított magyarok száma év végére a félmilliót is elérheti. A legtöbben Erdélyből és a Vajdaságból élnek a lehetőséggel, a felvidéki, illetve kárpátaljai magyarokat erősen visszafogja az a tény, hogy kormányaik nem ismerik el a kettős állampolgárságot. A magyarosítás azonban nem csak érzelmi kérdés: a határon túliak szavazati joga körül egyre élesednek a viták, vannak, akik már a választási csalás lehetőségét emlegetik. Az igazi kérdés az, kire vagy kikre fognak majd szavazni a kedvezményezettek, azaz a határon túliak.

A DEDI intézet egyik tavaly készült tanulmányában igyekezett megbecsülni, hogy a következő, 2014-ben várható választásokig mennyi új, nem Magyarországon élő magyar kaphat állampolgárságot.

A becslés mintegy félmilliós számot eredményezett, sőt a tanulmány még az érdeklődési kedvet is igyekezett modellezni. Az intézet úgy számolt, hogy a tavalyi kétszázezer igénylés után csökkenő érdeklődés várható, ami aztán megint növekszik majd, mert a választójog megadása után komoly kampány indul a pártok részéről, hogy új szavazókat szerezzenek. Ugyanakkor a szomszédos államokban jelentős belpolitikai támadások várhatók majd a nacionalista pártoktól, ami aztán tovább pörgeti az ügyet, és ez megint csak növelheti az igénylések számát –modellezte a kutatás.

Ha félmillió nem Magyarországon élő új állampolgárral számolunk, és figyelembe vesszük Kövér László házelnök véleményét, miszerint nem lehetséges, hogy első- és másodosztályú állampolgárok legyenek, akkor a parlamenti képviselők 5 százalékát tehetik ki a határon túliak által delegált tagok. Mivel Magyarországon belül tízmillió állampolgár él, ezért úgy volna igazságos, ha a 200 fős parlamentben tízen lehetnének a határon túliak által választottak – áll a DEDI tanulmányában.

A határon túli választók körét célozta az a fideszes önálló képviselői indítvány, amely szerint a kormány a személyiségi jogokra hivatkozva titkosítana minden olyan adatot, amely a kettős állampolgárok hollétére, számára és bármilyen róluk szóló információra vonatkozna. Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának kormánypárti elnöke, Potápi Árpád március 12-én nyújtotta be törvénymódosító javaslatát, melyben nemzetbiztonsági, illetve külpolitikai érdekre hivatkozva javasolta, hogy az adatokat a kormány ne legyen köteles közérdekű adatként közzétenni. Így az sem tudható meg, hogy hány erdélyi vagy szlovákiai magyar, netán amerikai magyar kettős állampolgár szavazhat majd 2014-ben.

A Political Capital választási szakértője szerint a külhoni voksok csak nagyon szélsőséges esetben változtatnak tíz mandátum sorsán. László Róbert véleménye szerint egy-két mandátumra bizonyosan hatással lesznek a külföldről levélben szavazók voksai, de ahhoz, hogy 4-5 parlamenti hely is átforduljon (tehát 8-10 mandátumos különbséget is ellensúlyozni tudjon), ahhoz az kellene, hogy határon innen jelentős legyen az ellenzéki erők fölénye, míg külhonból szinte kizárólag kormánypárti szavazatok érkezzenek 400-600 ezres nagyságrendben. A szakértő szerint ráadásul arról is csak találgatni lehet, hogy hány szavazatra számíthatunk a határon túlról. Sokkal fontosabb az, hogy valóban titkos lesz-e az a bizonyos lista, amelynek megalkotásáról a héten dönthet a parlament. László Róbert egyszerűen fogalmazott a lista kapcsán: „titkos névjegyzékekkel nincs tiszta választás”.

László Róbert a választási névjegyzékek kapcsán emlékeztetett arra, hogy azokat eddig nyilvánosságra kellett hozni. Márpedig a szakértő szerint, ha csak a magyarországi lakcímmel rendelkezők névjegyzéke megismerhető, a külhoniaké nem, akkor ellenőrizhetetlenné válik, hogy a határon túlról érkező szavazatok mindegyike mögött hús-vér szavazók állnak-e.

Mondják el ők maguk

Erdélyben éltek a legtöbben a kettős állampolgárság lehetőségével, a nem hivatalos adatok szerint mintegy 150 ezren kapták kézhez az állampolgárságukat. (Becslések szerint 80 ezren vannak azok, akik beadták, de még nem kapták meg.) Sok esetben az érzelmek játszották a döntésben a legnagyobb szerepet, de sokan gyakorlati megfontolás alapján is döntöttek a kérelem beadásáról. Az állampolgárság elnyerése azonban nem azonos a jelenlegi kormányzó párt feltétlen támogatásával, hiszen arról szavazni, hogyan éljenek az anyaországi honfitársaink, nem mindenki számára vonzó lehetőség – mondta lapunknak Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Az állampolgárságért folyamodók száma sok, de ne tévesszen meg senkit ez a létszám, ugyanis közöttük sok gyermek is szerepel, amit jó lesz figyelembe venni, ne okozzon ez később csalódást senkinek” – fogalmazott az elnök lakonikusan.

A választói kedvnek nem kedveznek a szélsőségesek, mert az erdélyi emberek szeretik a kiszámíthatóságot, és nem kedvelik a gyűlöletre építő pártokat. Ezért a Jobbik támogatottságáról Erdély-szerte ugyanaz a vélemény: „hőzöngjenek otthon, mi nem valaki ellen akartunk magyarok lenni, hanem magunkért” – vélekedett a Heteknek Ferenci Zsolt háromszéki újságíró. Szerinte a Fidesz támogatottsága egyértelmű, azonban ha a magyar baloldalnak sikerül csendben az RMDSZ támogatását megnyernie, még a baloldal is kaphat szavazatokat Erdélyből.

Szlovákiában nincs hivatalos adat arról, hogy hányan vették fel a magyar állampolgárságot, sajtóhírek és magyar nem hivatalos nyilatkozatok alapján több ezer, de maximum tízezer főről lehet szó, amely így is csak töredéke az országban élő mint-egy ötszázezer lélekszámú magyar közösségnek. Hivatalos adatok azért nincsenek, mivel még mindig él az „ellentörvényként” elhíresült jogszabály, mely szerint elveszti szlovák állampolgárságát a más országét megszerző személy. Ezt a tényt az adott polgár köteles bejelenteni, ugyanakkor feltételezhető, hogy sokan ezt nem tették meg.  A hivatalos adatok szerint eddig „csak” 34 személy vesztette el szlovák állampolgárságát a magyar felvétele miatt. A „titkos” magyar állampolgárok, éppen inkognitójuk megőrzése érdekében, valószínűleg magyarországi szavazati jogukkal is csak elenyésző számban élnek majd. Akik mégis élnek vele, azok viszont valószínűleg a Fideszre adják a voksukat. Hiszen, akik a nehézségek és a létező kockázatok ellenére kérték az állampolgárságot, azok elsősorban olyanok, akiknek ez vagy lelki, illetve történelmi okokból, vagy valamilyen érdekből fontos, ezért „hálából” a Fideszre szavaznak majd.

A jelenlegi helyzet alapján mindenesetre elmondható: a szlovákiai szavazatok érdemben nem fogják befolyásolni a magyarországi választásokat.

Úgy tűnik, a délvidékiek sem nagyon fognak beleszólni a magyarországi választásokba. Ott eddig mintegy 40 ezren éltek a kettős állampolgárság lehetőségével, és ha ez a szám a választásokig fel is emelkedik 80 ezerre, az még mindig kevesebb, mint a politikailag egyébként aktív magyarok 100-120 ezres létszáma. Ráadásul az, hogy levélben kell majd szavazni a sokak számára nem is ismert magyarországi pártokra, a részvételi arányt akár 30-35 százalék alá is szoríthatja – még akkor is, ha a pártok „rászerveznek” a borítékok kitöltésére és postára adására.

Ilyen módon mindössze 20-25 ezer ottani magyar élhet majd a szavazás lehetőségével. Az ottani politikai viszonyokat jól ismerő forrásunk szerint 80 százalékuk a Fideszre voksol majd. A szerb választásokhoz szokott vajdasági magyarok ugyanis inkább személyekre, mint pártokra voksolnak, márpedig köreikben Orbán Viktornak óriási nimbusza van – hozzá hasonló ismertséggel csak Gyurcsány Ferenc bír, ám az ő neve ott „szitokszónak számít”. Amennyiben a Fidesz tarol, a maradék 5-6 ezer szavazaton fog osztozni a többi magyar párt. Kárpátalján nagyon nehezen lehet ebben a kérdésben megszólalót találni, ugyanis a magyar szervezetek, képviseletek mélyen megosztottak, és jelenleg nincs egységes magyar álláspont. Az oszd meg és uralkodj elv alapján itt is sikerült két érdekcsoportot kialakítani a magyarság körében, így a közösség igényeivel kapcsolatban még a minimum cél kijelölése is vitás – mondta egy munkácsi újságíró. Az ukrán kormány nem nézi jó szemmel a magyar vagy akár az orosz kettős állampolgárságot, aminek Leonyid Kozsara ukrán külügyminiszter adott hangot február közepén, amikor egy közleményben elfogadhatatlannak nevezte a kettős állampolgárság bevezetését. Arról nincs pontos számadat, hogy hányan kérelmezték a magyar állampolgárságot, de az újságíró szerint néhány ezer főnél nem lehetnek többen.

A szélsőséges magyar pártok ugyan nagyon igyekeznek kommunikációjukban a kárpátaljai magyarokat felhergelni, de ez az egyoldalú ideológiai aktivitás nem járt különösebb eredménnyel, inkább a Fidesznek hálásak az itteni magyarok, jegyezte meg az újságíró.

Olvasson tovább: