Kereső toggle

Manőverek - Az Orbán-kormány és a keleti szél

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint alig negyedórát kapott a magyar kormányfő az orosz miniszterelnöktől, ezért nem szabad eltúlozni a Putyin-Orbán találkozó jelentőségét. Kormányzati forrásaink viszont másfél-két órás egyeztetésről tudnak, és arról, hogy annyira elhúzódott a disputa, hogy Putyin napját újra kellett tervezni. Az esemény tényleges hasznát még nem látni, de az ellenzéki pártok felszólították a magyar kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a találkozó megállapításait.

Az egyeztetés jelentősége egyebek mellett az is, hogy a baloldali ellenzék szereti azt hangoztatni, hogy Orbán Viktor elszigetelődött a nemzetközi színtéren. Ennek ellentmond, hogy egy hét leforgása alatt több világpolitikai „tényezővel” találkozott, így Vlagyimir Putyinnal, Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével.

Ne legyünk Gazprom-barakk!

Orbán Viktor számára a legnagyobb húzás kétségkívül a Putyinnal való találkozás, akit a közelmúltban az amerikai Foreign Policy a világ legbefolyásosabb emberei listájának élére helyezett.  (Úgy lett második, hogy az első helyet a szerkesztőség tudatosan konkrét jelölt nélkül hagyta, mert szerintük most ez a „poszt” nem kiosztható).  A Putyin–Orbán találkozó azért is hordoz némi pikantériát, mert a Fidesz elnöke 2006 és 2007 között sokszor élesen fogalmazott Oroszország ügyében, hisz Gyurcsány Ferenc számos alkalommal szívélyes találkozókon vett részt az orosz elnökkel.

2007-ben a Fidesz elnökeként azt nyilatkozta Orbán, hogy tart Magyarország orosz érdekszférába kerülésétől. „Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot” – fogalmazott. Szerinte az elkövetkező években az energiafüggőség kulcskérdéssé válik, és olyan hol nyílt, hol titkos megállapodások köttetnek, amelyek Magyarországot Oroszország előretolt gazdasági bástyájává tehetik. „Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor és a Fidesz ekkor – Gyurcsány Ferenc moszkvai „sikeroffenzíváját” ellensúlyozandó – látványosan közeledett az Egyesült Államokhoz. A WikiLeaksen nyilvánosságra került amerikai nagykövetségi beszámolókból kiderült, hogy a Fidesznek sikerült helyreállítania az Egyesült Államokkal az első Orbán-kormány időszakában (az F16-os repülőgép-vásárlás dugába dőlése és az akkori amerikai nagykövetet ért politikai inzultusok miatt) hűvössé vált viszonyát. Számos vezető fideszes politikus járt be a budapesti amerikai nagykövetségre „beszélgetni” és szövetségesi viszonyt kialakítani a Putyin-barát hírében álló Gyurcsányra megorrolt amerikaiakkal.   

A Fidesz a Kék Áramlat kontra Nabucco vitában is az utóbbi pártján állt. Az előbbit, a Kék Áramlat gázvezetéket (ma Déli Áramlat a neve) az oroszok, a Gazprom tervezte építeni, míg a Nabuccót az amerikaiakkal együtt az Európai Unió. A Nabucco gázvezetéket a Nyugat világpolitikai „tényezőnek” szánta, mert az Irán és Észak-Afrika (Egyiptom) térségéből kinyert energiahordozót ezen keresztül lehetett volna eljuttatni Európába. A logika egyszerű: akié a vezeték, az tud a kereskedelem révén gazdasági, és ezen keresztül politikai tényező lenni a Perzsa-öbölben.

„Jobb-e egy orosz hitel, mint az IMF hitele?”

Interjú Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökkel, a Demokratikus Koalíció elnökével
Annak idején, amikor miniszterelnökként kezdeményezte az orosz–magyar viszony javítását, meglehetősen kemény bírálatokat kapott az ellenzéki Fidesztől. Most a Fidesz próbál a Kelet, így Oroszország felé is nyitni. Mit gondol, hasznára lehet ez az országnak?
– A gazdasági realitások meglehetősen világosak, Magyarországnak egy sor tekintetben szüksége van rá, hogy együttműködjön Oroszországgal. Én annak idején kevesebb ideológiát és politikát, viszont több pragmatizmust javasoltam Putyinnak. Akkor a magyar ellenzék ezzel szemben inkább ideologizált, de tudjuk, hogy Orbán Viktor úgy gondolta, nincs felelőssége az országgal kapcsolatban. Én most is helyesnek tartom a pragmatikus együttműködést.
A HVG szerint lehetséges, hogy Orbán Viktor egy közel ötmilliárd dolláros orosz kötvényvásárlásról folytatott megbeszélést Putyinnal. Ha ez összejön, az mennyire jelentős eredmény lenne a számunkra? 
–  Magyarország éves szinten átlagosan 3-4 milliárd eurónyi kötvényt bocsát ki. Ez a lejáró adósságunkkal egyezik meg, amit meg kell újítani. Hogy ezt miként oldjuk meg – piaci kötvénykibocsátás, IMF-hitel, vagy valamely állam, Kína, Oroszország valamely intézménye által megvásárolt kötvények formájában –, az gazdasági és politikai elemzés függvénye. Most az a kérdés, jó-e nekünk, ha Oroszország a hitelezőnk, és így részben függőségbe kerülünk tőle. Jobb-e egy orosz hitel, mint az IMF hitele, más szóval Moszkva vagy Washington legyen inkább a hitelezőnk. És nagyon fontos a hitel ára, a kamat.     
A hírek 2 százalék körüli kamatról szólnak, ami alacsonyabb az IMF-hitel áránál.
–  Ez esetben viszont azt kell megkérdezni, miért jó Oroszországnak, hogy nem a piacon vesz kötvényeket 7-8 százalékos kamatért, hanem lemond 5-6 százaléknyi kamatrésről. Miután egy ilyen vásárlás nem üzletszerű, nyilvánvalóan kap valamilyen kompenzációt cserébe.
Például mit adhatunk?
–  Előbb térjünk vissza a találkozóra. A hírek alapján egy negyedórás négyszemközti megbeszélés zajlott Putyin és Orbán között tolmácsolással együtt. Ez alapján nehéz elképzelni, hogy komoly megállapodásra került volna sor. Nem volt közös nyilatkozat, nem volt közös sajtótájékoztató, nem tudunk róla, hogy bármit is aláírtak volna. Hogy milyen kompenzációt kérhetnek az oroszok? Bennragadtak a Malévban körülbelül 100 millió euróval, ami körülbelül 30 milliárd forint. Nekik ez fáj, annál is inkább, mert egy Putyinhoz közelinek tartott bank szenvedte el ezt a veszteséget. Úgyhogy kérhetnek például ebben az ügyben valamilyen kárpótlást.
Szijjártó Péter a tárgyalás után szinte tényként említette, hogy az oroszok fogják bővíteni a paksi atomerőművet.
–  Paks bővítése egy 2000 milliárd forintos, 6-7 milliárd eurós befektetés, amiről régóta zajlanak a tárgyalások. Orbán Viktor nincs abban a helyzetben, hogy erről meg tudjon állapodni, mert nagyon messze vagyunk még attól, hogy kiválasszuk a beruházót, a finanszírozót. Erre 2014 előtt nem fog sor kerülni, Orbán tehát nem tudja magát elkötelezni, és az orosz fél ezzel pontosan tisztában is van.
Érdekes, a hírekben az szerepel, hogy Orbán szerint az oroszok tudnák karbantartani és bővíteni is az erőművet, hiszen ők is építették.
– Az erőmű szabályozó részében nagyon sok Siemens-elem van. A bővítés pedig két, egyenként ezer megawattos blokkról szólna. Az a kérdés teljesen nyitott, hogy francia, kanadai, orosz vagy valamilyen más érdekeltségű cég legyen a beruházó. És hozzáteszem, az Európai Uniónak is lesz hozzá szava, ha nem tisztességes eljárás keretében választják ki a nyertest. A francia nukleáris ipar is rendkívül erős érdekérvényesítő, úgyhogy teljes félreértés lenne azt gondolni, hogy előre, suba alatt le lehetne ezt a meccset játszani.   
Elképzelhető, hogy az az értesülés is téves, miszerint Orbán Viktor azért volt olyan magabiztos az IMF-hiteltárgyalások megszakadását illetően, mert tudta, hogy orosz pénzzel fogja azt kiváltani?
– Ezt nem tudhatom, eddig arról szóltak a hírek, hogy devizakötvény-kibocsátásra készülnek piaci alapon. Egyébként ehhez a nemzetközi hangulat most viszonylag kedvező is.
A diplomáciában hogyan kezelik az olyan fordulatot, amit a Fidesz 2007 óta véghezvitt az Oroszországhoz fűződő viszonyt és kommunikációt illetően?
– Az, hogy Putyin csak egy rövid udvariassági látogatásra fogadta Orbán Viktort, egyértelműen azt üzeni, hogy egyelőre nem fogadta el tárgyalófélnek, hanem büntetőpadon tartja. Amikor én tárgyaltam Putyinnal – akár itthon, akár kint –, az 3-4 órán át tartó tárgyalásokat jelentett közös étkezéssel, sajtótájékoztatóval. De ugyanígy ment ez Merkellel, Berlusconival vagy korábban Prodival. Szerintem tehát Putyin látványosan nem foglalkozott Orbánnal, és ezt erősíti, hogy az orosz sajtóban egyetlen hír sem jelent meg a magyar miniszterelnök moszkvai látogatásáról. Egy orosz, Kreml-közeli portálon tegnap megjelent egy értékelés, de abban semmilyen olyan érdemi megállapítás nincs, ami elbizonytalanítana az elmondottakban.

A lengyel–orosz, és a grúz–orosz vitában is a Moszkvával ellentétes oldalon állt Orbán Viktor. 2007-ben az amerikai útját követően azt nyilatkozta, hogy a magyaroknak Keleten semmi keresnivalója. Mint fogalmazott: „Amikor Magyarországon politikai véleményt fejezhettek ki az emberek, akkor ez mindig Nyugat-barát vélemény volt. Magyarországon az emberek megtanulták, hogy – bár nem könnyű az élet a nyugat-európai és általában a nyugati államok közösségében, mindenért meg kell harcolni, de – Nyugaton van keresnivalónk. Keleten semmi keresnivalónk sincs. Ezért a Kelet vagy Nyugat kérdésére a magyarok túlnyomó többsége azt a választ adja: Nyugat. S a Nyugatnak meghatározó része az Egyesült Államok.”

Nagyszerű, hatalmas, világszínvonalú

Az előzőek fényében kontrasztos, amit Orbán Viktor a múlt héten az orosz miniszterelnökkel való találkozása után nyilatkozott, miszerint: „Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is, de a tiszteletet, amelyet Oroszország iránt érzünk, elsősorban nem Oroszország mérete, hanem kultúrája váltja ki belőlünk, és az orosz kultúra iránti tiszteletünk adja meg az alapját a jó gazdasági együttműködésünknek” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, hogy Magyarország mindig is nagy nemzetnek tekintette Oroszországot, amelynek nagy jövője van.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány bátorítja Oroszország magyarországi befektetéseit, kifejezetten szeretné megőrizni a két ország közötti energetikai együttműködést, és az energiarendszer bővítésében számít „Oroszország nagyszerű szakmai felkészültségére, világszínvonalú technológiájára”.

A magyar kormányfő szerint a pénzügyi válság után Európában új korszak kezdődik, amelyben Oroszországnak kiemelkedő szerepe lesz. „Mi erős európai országként szeretnénk együttműködni a hatalmas Oroszországgal” – összegezte álláspontját Orbán Viktor.

A HVG úgy tudja, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a két és fél órás Kreml-béli munkamegbeszélésről kiadott semmitmondó közleményekhez képest méretes pénzügyi csomagról állapodott meg. Az orosz fél 4,6 milliárd dollárnyi magyar állampapírt jegyezne le, mégpedig 2,25 százalékos kamattal, ami vetekszik egy IMF-hitel kondícióival. És messze olcsóbb, mint a lakossági euróforrások levadászására kitalált, 5 százalék feletti kamatozású eurókötvény, vagy a most kibocsátani tervezett dollárkötvény, amely várhatóan 5,5 százalék körüli hozamszinttel kerül forgalomba.

A hír megjelenése után nem sokkal Putyin szóvivője azt mondta, hogy bármilyen megállapodást aláírt volna múlt héten Moszkvában a két politikus. Giró-Szász András kormányszóvivő a Fidesz–KDNP gyulai frakcióüléséről azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy „hatalmas sajtókacsa” a HVG írása, mely szerint az oroszok magyar kötvényeket vásárolnának. Az ellenzéki pártok felszólították Orbán Viktort, hogy tételesen számoljon el a moszkvai tárgyaláson kötött megállapodásokkal.

Keleti szél

Kovács László volt külügyminiszter, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke a Heteknek kifejtette: Magyarország helye az „euro-transzatlanti” szövetségi rendszerben, azaz az Európai Unióban és a NATO-ban van. Szerinte szó sincs arról, amit Orbán Viktor előszeretettel hangoztat, miszerint a Nyugat haldoklik, és immáron Keletről fúj a szél. Mint mondta: fontos a keleti országokkal a kapcsolatépítés, a kétoldalú kapcsolatok bővítése, amit az MSZP támogatott és támogatni fog a világban egyre növekvő szerepet betöltő Oroszországgal, Kínával, Indiával, Japánnal és Brazíliával. „Fontos azonban különbséget tenni a közös értékeken alapuló szövetség és a közös érdekeken nyugvó, elsősorban gazdasági jellegű partnerség között. Nyugatnak a szövetségesei vagyunk, Keletnek a partnerei” – hangsúlyozta a politikus.

Kovács kijelentette: „Biztos vagyok abban, hogy Putyin elnök és a többi orosz vezető nem felejtette el, hogy Orbán Viktor ellenzéki Fidesz-vezetőként még bírálta a keleti országok despotikus berendezkedését. Ehhez képest hajmeresztő fordulat, hogy Orbán Viktor újabban Oroszország és Kína szövetségeseként pozicionálja magát, ami azért nem igaz, mert mind jogi, mind politikai értelemben is, mi továbbra is csak az Európai Unió és a NATO szövetségeseinek számítunk.”

A politikus szerint üres propagandacélokat szolgál a keleti nyitás a miniszterelnök retorikájában. Egyrészt – legalábbis Kovács László szerint – ezzel igyekszik leplezni azt, hogy jól érezhetően egyre távolodik a nyugati szövetségeseitől. Másrészt Orbán Viktor nehezen viseli azt, hogy az európai és amerikai szövetségeseinktől állandó kritikai észrevételeket hallhat a magyar demokráciát és a jogállamiságot leépítő kormányzati intézkedései miatt. Nyugati partnereink ezt jogosan teszik szóvá a közös értékekre való hivatkozással, míg az ilyen jellegű bírálatokkal biztosan nem találkozik az úgynevezett keleti országokban.    

A keleti nyitásnak egyébként nem sok gyakorlati haszna látszik, mert ötletszerű és koncepció nélküli ez a folyamat. Hiába utazgat Szijjártó Péter, a miniszterelnök külügyi jobbkeze Keletre, nem látszik, hogy ebből profitálna érdemben bármit is Magyarország. „Nem történik más, mint a magyar közvélemény kábítása, és a nyugati szövetségesek tudatos bosszantása. Ha azonban például Oroszország rendkívül és szokatlanul előnyös szerződést kínál, annak előbb-utóbb súlyos politikai vagy gazdasági árat kell fizetni” – tette hozzá Kovács László.

Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere úgy tudja, hogy csak felszínes, alig negyedórás találkozó zajlott Moszkvában. Szerinte azok a hírek, miszerint a magyar kormány előnyös szerződést kötött orosz partnereivel, inkább a kormányzati propaganda üzenete csak.

„Orbán Viktor továbbra is elszigetelt Nyugaton. A magyar külügy évek óta nem tudta tető alá hozni az amerikai elnökkel való találkozóját. Az Európai Bizottság elnöke, Barroso számára kötelesség az arra járó magyar miniszterelnököt, miként minden Brüsszelben járó uniós miniszterelnököt fogadnia” – fogalmazott lapunknak a jelenleg  a CEU professzoraként dolgozó Balázs, aki szerint az a lényeges, hogy mi a „vadászzsákmány”. Hiába találkozott udvariassági viziten a magyar kormányfő Barrosóval, ha semmilyen konkrét ígéretet nem kapott a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére, sem az új uniós költségvetés Magyarország számára kedvező megtervezésére.      

Az úgynevezett „keleti nyitással” kapcsolatban is az előbbiek figyelembevételére intett a szakpolitikus. Szerinte a moszkvai találkozó akkor tekinthető eredményesnek, ha konkrétan bemutatja a kormány a szerződéseket. Balázs Péter szerint egyébként a keleti nyitás azt a célt szolgálja, hogy Orbán Viktor elmenekülhessen a „nyugati” politikai intézmények ellenőrzése elől. „Ezért nem akar IMF-hitelt, ezért fontos nekik a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés, hogy ne legyen kontrollja a magyar gazdaságpolitikának” – fogalmazott Balázs Péter.

Olvasson tovább: