Kereső toggle

Az egyetemek vesztésre állnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A felvételizőknek lehet a legrosszabb az a bizonytalanság, ami a felsőoktatást most körbeveszi. Azoknak kevésbé rossz, akik az egyházi felsőoktatásba jelentkeztek, mivel annak szabályozása nemzetközi szerződéshez kötött.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK), a HÖOK és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara meghívásával megalakult a Balog Zoltán által létrehívott Felsőoktatási Kerekasztal. Míg más oktatói és hallgatói szervezetek hiába aspiráltak a kerekasztali részvételre, a szaktárca által felkért Iparkamara hozzáértését és nyilatkozatait, miszerint a hazai diplomásképzést a piac igényeihez kellene igazítani, a felsőoktatási szféra egésze, az MRK-t is beleértve, egyöntetűen elutasította.
A kerekasztalhoz kapcsolódóan munkacsoportok foglalkoznak a felsőoktatás finanszírozásával, a hallgatói szerződés kérdésével, és az átalakítás „átfogó tartalmi kérdéseivel”, azaz a rektorválasztással, gazdasági önállósággal, képzési struktúrával, felvételi rendszerrel. Az MRK adatai szerint 2008–2013 között 84 milliárd forintos, azaz 40 százalékos forráskivonás történt az állami felsőoktatásból, s az idei legnagyobb vesztesek az ország nagy tudományegyetemei. Tavaly ősz óta szinte mindenhol csoportos elbocsátások zajlanak a forráskivonások miatt. „Az MRK táblázata egy tiltakozó kiáltvány: 25-30 százalékos elvonások vannak egyik évről a másikra, nincs az a menedzsment, aki ezt kezelni tudná. A rendszer ésszerűsítéséhez átgondolt és egyeztetett koncepcióra lenne szükség” – mondja Hiller István szocialista szakpolitikus, hozzátéve: a kormány önfinanszírozó felsőoktatás-modellje megbukott. Szerinte nonszensz, hogy február elején még arról beszélünk, milyen témákról tárgyal majd a kerekasztal, amikor a következő tanévre vonatkozó döntéseknek legkésőbb március elejéig meg kellene születniük.
„Az intézmények finanszírozásáról nincs mit tárgyalni, hiszen az idei költségvetés bejelentése után a kormány ígéreteket tett arra, hogy rendezi az egyetemek pénzügyeit, most a kormányhatározatok kihirdetésére várunk” – szögezte le Fábri György. Az egyik a kutató és kiváló egyetemi címhez kapcsolódó állami támogatásokról szóló kormánybejelentés, ami az ELTE-nek a 4,5 milliárdos elvonás után 2,5 milliárdos pluszforrást jelenthet, s egyben a további színvonalas működésének a záloga. A hírek szerint Balog Zoltán a művészeti egyetemekkel is egyeztet pluszforrásokról, likviditásuk és fejlesztési minimumuk biztosításáról. Van egy 47 milliárdos ígéret is PPP-beruházásokról, adósságrendezésről, finanszírozási önrészről, és a felveendő „állami” hallgatói létszámot illetően. Az egész felsőoktatás új finanszírozási koncepcióját pedig tavaszra ígérték, de erről egyelőre semmit nem tudni.
A rektorhelyettes szerint a kerekasztal-tárgyalások kardinális kérdése az egyetemek maradék gazdasági önállóságának megszüntetése, azaz a központilag kinevezett gazdasági kancellárrendszer bevezetése, amiben nagy ellenállás van a minisztériummal szemben. „A rektorkinevezés visszaállítása – a szenátus jelöl, a miniszter csak jóváhagy – azért ment könnyebben, mert jelezték az uniós egyetemi szövetségek, hogy az intézményeinket ki fogják zárni soraik közül, hiszen tagsági feltételük az autonómia. Ehelyett jött a gazdasági kancellária ötlete” – mondja Fábri, aki szerint félő, hogy végül rengeteg állami finanszírozású hely lesz, s a keretszámok megszüntetésével a minőségi szelekció lehetősége szűkült a felsőoktatásban. Hiller István kérdésünkre kifejtette: az egyházi felsőoktatás kiváltságos helyzetben van az állami felsőoktatással szemben. A vatikáni konkordátum tartalmazza a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre vonatkozó magyar állami kötelezettségeket, s ez szolgál mintául más egyházak intézményeivel kapcsolatban is. Eszerint ugyanúgy megilleti az állami finanszírozás az egyházi intézményeket, mint az államit, színvonalkülönbségektől függetlenül.
De az az elvonás, ami az állami intézményeket éri, nem, vagy csak külön megállapodás esetén érinti az egyháziakat. Ilyen viszonyok között az egyházi felsőoktatás kiemelt támogatást élvez, s az intézmények a hazai elitképzés leendő központjainak számíthatnak a kormány szemében.

Olvasson tovább: