Kereső toggle

Új szelek  a magyarpolitikában

Wass Albert-est miatt vizsgálódik a román rendőrség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Wass Albert szellemi öröksége újra és újra képes feszültségeket gerjeszteni a magyar-román párbeszédben. Az itthon nem titkolt trianoni nosztalgiával kezelt író erdélyi népszerűsége azonban mára erősen megkopott, igaz, övezi még egyfajta nimbusz „hányattatásaiból” fakadóan. A téma azért került ismét terítékre, mert az író születésének százötödik évfordulójára szervezett megemlékezés nyomozati cselekményekhez vezetett Gyergyószentmiklóson. Ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa.

A hatóság a megemlékezést követően tett fel kérdéseket a rendezvényszervezőknek, mivel Romániában 2002-ben betiltották a korábban háborús bűnök miatt halálra ítélt író kultuszát. A rendőrség szóvivője szerint egyelőre nem vizsgálat folyik az ügyben, csak a törvényesség ellenőrzéséről van szó.
Balázs Katalin, a Gyergyói Hírlap munkatársa adott hírt először a vizsgálatról, miután a január 8-án tartott est szervezőit megkereste a rendőrség. Az újságíró lapunknak elmondta: a meghallgatások során hamar kiderült, hogy az eljárást a gyergyószentmiklósi ügyészség indította hivatalból. A rendőrség az est egyik szervezőjét, Kisné Portik Irén kulturális felügyelőt kereste fel otthonában, akitől a Wass Albert-emlékest ötletadója és szervezője után érdeklődtek, illetve, hogy milyen apropóból jött létre a rendezvény.
A szervezőknek tudomása volt arról, hogy a román állam háborús bűnösként tartja számon Wass Albertet, de mint mondják, ők az íróra emlékeztek, akinek a könyvei méltán népszerűek még mindig a Kárpát-medencében. A rendezvényen a Duna TV által készített portréfilmet mutatták be, elhangzott az Üzenet haza című Wass-vers is, majd Selymes Antónia beszélt az íróról. Őt a rendezvény utáni napokban idézte be a rendőrség, ám az előadásával kapcsolatban feltett kérdésekre csak annyit felelt: „Wass Albert regényeit Romániában adták ki, azok megvásárolhatók a romániai könyvesboltokban. Nem értem, mi a gond, ha megemlékezünk a szerzőről?”
A nyomozás még egy fontos körülményt feszegetett – meséli az újságírónő –, nevezetesen az állam- és románellenességet, illetve az Erdély autonómiájára, elszakadására vonatkozó kérdéskört, ám mivel a megemlékezésen ilyen hangok nem voltak, ez lekerült a napirendről. Balázs Katalin szerint ez a hatósági szintre emelt nemzetféltő aggódás a választások óta szinte folyamatosan lebeg a román közéletben, ilyen formája mégis új jelenség. „Ami Wass itteni megítélését illeti, már elmúlt az az idő, amikor a székely ember istenítette az írót. Persze, volt ilyen is, nagyon sok kötete fogyott, a marosvásárhelyi kiadó tudná megmondani, mennyi. Ez a népszerűség ma már inkább egy nemzeti körökben terjedő divatnak szól. Azért a székely ember azt sem felejti el, hogy távolról hazabeszélni más, mint itthonról prédikálni. Ennek ellenére az írói munkásságát sokan nagyra értékelik, és egy százöt éves évfordulón megemlékezni nemcsak lehet rá, hanem kell is” – foglalta össze véleményét a Gyergyói Hírlap munkatársa.
Ferenczi Zsolt háromszéki újságíróként pontosan érzékeli a politikai szelek változását: „új, nacionalistább szelekről” beszélt lapunknak, amely a decemberi választások után keletkezett. Azzal, hogy az RMDSZ nem került be a kormányba, megszűnt a szövetségesi elv, és sokkal jobban támadható a romániai magyarság, sok eddig elfojtott indulat kerül a felszínre, melynek része ez a gyergyói eljárás is – fogalmazott Ferenczi, aki a Nyirő József újratemetése körüli botránnyal köti össze az újkeletű vegzatúrát. Mint mondja, Kövér Lászlónak, a magyar parlament elnökének elhibázott lépése váltotta ki a román félből a mostani eljárásban használt hivatalos hangot Wass Alberttel szemben, és került elő újra az a román álláspont, miszerint az író háborús bűnös.
Markó Béla, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke költőként és irodalmárként is hozzá tud szólni Wass műveinek igazi értékéhez. „Nem tudok arról, hogy korábban Wass-megemlékezést kivizsgáltak volna, ez merőben új és az eddigi gyakorlattól teljesen eltérő magatartás a rendőrség részéről” – mondta lapunknak az elnök. Markó nemcsak érzékeli az új politikai hangulatot, hanem aggodalmának adott hangot a közeljövővel kapcsolatban, mivel az alkotmány módosítása és a közigazgatás teljes átszabása során komolyabb konfliktusokra lehet számítani. Szerinte ugyanis a kétharmaddal győztes kormánykoalíció nem nagyon nézi majd a magyarok vagy bárki más érdekeit. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a román kormány sokkal jobban figyel országa nemzetközi megítélésére, mint más térségbeli nációk, a külföldi vélemények sokat nyomnak a latban a belpolitikában.
Wass Albertről Markó véleménye annyi, hogy nincs meg az irodalmi alapja az egykori gróf és író személye köré épített kultusznak. Ha már kultuszt kell kialakítani Erdélyben, szerinte sokkal inkább Kós Károly, Tamási Áron, Dsida Jenő vagy Áprily Lajos emlékét kellene ápolni és őrizni. „Wass könyvei olvashatóak, de nem tartoznak az erdélyi irodalom remekei közé” – mondja, hozzátéve: ennek ellenére nem a román hatóságok dolga eldönteni, kinek a hagyományát, örökségét ápolják az erdélyiek.

Ítélet

Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet azzal vádolták meg a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte. Romániában 2002-ben kormányrendeletben tiltották be a háborús bűnösök kultuszát. A jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író szobrát, de könyvei a mai napig folyamatosan kiadásra kerülnek.

Olvasson tovább: