Kereső toggle

Ich bin, ego sum…

Kötelező német és latin a középiskolákban?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idegennyelv-oktatási stratégia Fehér könyve nem hoz újdonságot abban, hogy továbbra sincs hosszú távú, reális és kivitelezhető vízió a közoktatásban az eredményesebb és minőségibb nyelvoktatásra. Miközben Magyarország még mindig sereghajtó a nyelvtudás szempontjából, a kormány hadat üzent a nyelvvizsgaközpontoknak, az iskoláknak és a nyelvtanároknak az új tervezettel.

„Angolul mindenkinek tudnia kell” – áll a december végén megjelent Fehér könyvben, amely később mégis amellett érvel, hogy érdemesebb a német nyelv tanulásával kezdeni, mivel annak komplexebb a nyelvtani struktúrája. Ráadásul a tanulmány szerzői szerint a német és osztrák vállalatok azért nem jönnek Magyarországra, mert a munkavállalók nem tudnak németül (tehát nem a különadók miatt vannak averzióik). Másrészt, ha az angol az első tanult idegen nyelv, a második nyelv elsajátítása nehézséget okoz, és a diákok kedve elmegy a további nyelvek tanulásától. Viszont ha a német lenne az első tanult idegen nyelv, akkor legalább lenne sikerélményük, és ezután az angolt is szívesebben elsajátítanák.
Az új idegennyelv-oktatási stratégia szerint az általános iskolásoknak 14 éves korukig kellene alapszinten elsajátítani az első idegen nyelvet, majd 7. osztálytól a másodikat. Második idegen nyelvnek ajánlják a regionális nyelvek mellett az orosz, a kínai, a japán és az arab nyelvet, ezzel követve a nemzetközi trendet. Azt az államtitkárság is elismerte, hogy nem elég hatékony az általános iskolákban a nyelvoktatás, és a gyermekek többsége újból nulláról kezdi el tanulni a nyelveket a középiskolában.
A magyar általános iskolákban 9-10 éves korban kezdenek idegen nyelvet tanulni a diákok, ami jelentős lemaradás izlandi, dán, svéd, norvég és finn társaikhoz képest, akik már 6-7 éves korban, vagy még korábban elkezdenek. Óvodai nyelvoktatásra Magyarországon is van szórványosan lehetőség, de pozitív változás nem várható, mert a Fehér könyv szerint „finanszírozási okokból” továbbra sem lesz rá állami támogatás. Ez lehet az egyik magyarázat arra, miért vagyunk még mindig sereghajtók a 27 EU-tagállam közül: a felmérések szerint a magyarok mindössze 35 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet.
A kormány a megoldást a szabályozásokban és ellenőrzésekben látja: az általános iskolai nyelvtanároknál azt vizsgálnák, ragaszkodnak-e a kerettantervhez, megfelelő minőségű és ütemezésű-e az oktatás. A gyerekek pedig újabb szintfelmérőkre számíthatnak, és arra, hogy az osztályokat megbontva, nyelvtudásukhoz igazodó csoportokban fognak nyelvet tanulni. Biztos meglesz a kívánt számú nyelvtanár a tervek kivitelezéséhez.
A gimnáziumi nyelvoktatás célja az új stratégia szerint az, hogy az első idegen nyelvből eljussanak a fiatalok a középfokú nyelvvizsga szintjére, a második nyelvből pedig alapszintre. A nyelvi érettségikben is változás várható: az eddigi helyett két különböző érettségi közül választhatnának a diákok. Az általános érettségit azok választhatnák, akik nem akarnak továbbtanulni, a speciális nyelvi érettségit pedig azok, akik igen. A felsőoktatásban a cél az, hogy a hallgatók egy-két nyelvből szaknyelvi ismereteket szerezzenek tanulmányaik során.
A jövőben kétévenkénti felülvizsgálatra számíthatnak a nyelvvizsgaközpontok is, ugyanis az államtitkárság szerint üzleti alapú működésük megkérdőjelezi szakmai kvalitásaikat. A tervezet szerint a nyelvvizsgák sokszínűségét a nehézségi szintek alapján is felül kellene vizsgálni. És a tankönyvpiac sem mentesül a szabályozások alól: az államtitkárság szűkítené a választási lehetőségeket, így a tanárok könnyebben megismerhetnék a teljes tankönyvkínálatot, és biztosítani lehetne, hogy mindenki ugyanazokból a könyvekből tanuljon. Miután az egységesítések és ellenőrzések megtörténtek, már csak egy dolog van hátra: a nyelvtanulás motivációjának megváltoztatása. A Fehér könyv szerint ugyanis „az iskolai nyelvoktatás célja ne a nyelvvizsgára felkészítés legyen”.
„A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája a jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy megoldja a hazai nyelvoktatással kapcsolatos problémákat, vagy hogy előremutató gondolatokat közöljön a nyelvtanulás-nyelvtanítás terén” – áll a Nyelvtudásért Egyesület által kiadott közleményben, amelyik így csap le a német nyelv pozícionálására: különböző élő idegen nyelvek „komplexitás” szerinti sorba rendezése szakmai abszurditás. Azt pedig, hogy a kisiskolások nyelvtanulása a nehezebbnek gondolt nyelvvel kezdődjék, a pedagógiai nonszensz kategóriájába sorolják.
Semmilyen gazdasági vagy pedagógiai racionalitást nem tükröz a „ritkábban oktatott nyelvek” (neolatin, orosz, szomszéd országok nyelve, kínai, japán, arab) oktatásának megkezdése az általános iskolákban – vallják a szakértők –, amikor a középiskolák döntő többségében ezek folytatására nem lesz lehetőség, a felsőoktatásba lépve pedig ezek jelentősége, továbbvitelének lehetősége a tanulók 99 százaléka részére elhanyagolható. Ráadásul a felsőoktatásba jelentkező tanulóknál megszabott nyelvi szint is problémát jelent, mivel a középiskola kimeneti követelménye (B1 szint) és az egyetemi alapképzés bemeneti követelménye – 2017-től B2 szint – nincs összhangban egymással.

Olasz meló

Kötelezővé tenné a latinoktatást a nyolcosztályos gimnáziumokban az oktatási államtitkárság, a változtatás több mint száz középiskolát és több ezer diákot érintene. Az már most biztos, hogy az ötödik és hatodik évfolyamban bevezetik a „latin örökségünk – az európai műveltség latin alapjai” nevű tantárgyat, hetedik évfolyamtól pedig választható idegen nyelv lesz a latin. A kerettanterv kidolgozói szerint a latin „megalapozza a közjóra, a nemzeti és társadalmi összetartozásra való törekvést”. Kérdéses, hogy lesz-e elég tanár az új struktúrára, hiszen jelenleg mindössze 175 középiskolai és 2 általános iskolai latintanár dolgozik az országban.

Sereghajtók

Vajon mi a közös Magyarországban és Nagy-Britanniában? Egy európai uniós statisztika szerint a britek és a magyarok állnak a legrosszabbul idegennyelv-tanulás terén, hiszen a sajátjukon kívül átlagosan mindössze egy idegen nyelvet sajátítanak el. A legjobban az izlandiak, az észtek, az olaszok és a skandináv államok szerepeltek a felmérés szerint, hiszen ott átlagosan két idegen nyelvet tanulnak meg.

Olvasson tovább: