Kereső toggle

Füstje van, de lesz-e lángja?

Egyeztetésbe kezdtek az ellenzéki pártok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten formális tárgyalások kezdődtek több ellenzéki párt és politikai mozgalom között, de elképzelhető, hogy csak látszategyeztetések zajlanak. A háttérben a kártyákat osztó politikai szereplők helyezkedése egyértelmű, de vannak olyanok, akik attól tartanak, hogy a „hosszú út alatt” elkopik Bajnai Gordon nimbusza. Persze az is lehet, hogy néhányan éppen erre játszanak.

Tavaly nyáron jelent meg a Bajnai Gordon fémjelezte Haza és Haladás Alapítvány honlapján az a közel százoldalas, „Átbillenteni, visszaszerezni, meghódítani” című elemzés, miszerint az Orbán-kormány leváltására az új választási szabályok miatt leginkább akkor van esély, ha a demokratikus pártok összefognak, „egybetolják” a szavazótáborukat, és ezen felül képesek új, korábban a baloldalra nem szavazó polgárokat is megnyerni. 

Bajnai Gordon és társai szintén tavaly alapították meg az október 23-ai Milla tüntetésen bejelentett Együtt 2014 választói mozgalmat, amely – miként nevében is jelezték – az előbb említett cél megvalósítását szolgálja. A mozgalom hetekig lépéselőnyben volt a többi ellenzéki párttal szemben, de a bejegyzés lassúsága és a mozgalomhoz való csatlakozás körüli bizonytalanságok (Kuncze Gábor szervezetének elutasított „kérelme”, illetve az LMP-nek a csatlakozást elutasító, viharos kongresszusi döntése) miatt ez az előny elfogyott. A kezdeményezést az MSZP vette át: Mesterházy Attila pártelnökként küldött meghívót egy úgynevezett program alapú egyeztetésre demokratikus pártok vezetőinek.

A szocialisták az Együtt 2014 választói mozgalom alapítóit – a Haza és Haladás Egyesületet, a Milla Egyesületet és a Magyar Szolidaritás Mozgalmat –, az LMP-t, a Demokratikus Koalíciót, a 4K!-t, a Schmuck Andor fémjelezte Magyarországi Szociáldemokrata Pártot és az Árok Kornél által vezetett Szövetségben, Együtt Magyarországért pártot keresték meg.

A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadta az MSZP meghívását, de rögtön javaslatot tett arra, hogy szimbolikus okokból a tavalyi, az Opera előtti ellenzéki tömegtüntetés egyéves évfordulójára tegyék az egyeztetés kezdetét. A DK a tárgyalások helyszínéül is jelképes, a diktatúrával szembeni küzdelmet szimbolizáló helyet javasolt: az ELTE jogi karát, ahol 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal megkezdte működését, vagy Nagy Imre II. kerületi Orsó utcai házát. Sőt, ezen felül egy nagy ellenzéki tüntetés szervezésére is javaslatot tett.

Úgy tudjuk, hogy az Együtt 2014 képviselői viszont semleges helyszínhez ragaszkodtak, ezért az Alkotmány utcai Pallas Páholy lett az egyeztetés helyszíne. A „gigademonstráció” is elmaradt, bár ennek oka nem derült ki.

Azonban nem csak a fenti kérdésekben nem volt egyetértés. A több száz ezres szimpatizáns táborral rendelkező LMP nem vett részt a szerdán kezdődő tárgyalásokban, noha az MSZP által megadott téma, a jogállam helyreállítása Schiffer András frakcióvezető kedvenc témái közé tartozik. A politikus annyit mondott erről, hogy nem kaptak hivatalos meghívót.

A Hetek értesülése szerint egyébként az LMP-t is megosztja a kezdődő ellenzéki tárgyalásokhoz való viszonyulás. Az egyik oldal szerint jobb is, hogy nem mentek el a Pallas Páholyba, mert gyakorlatilag MSZP-sek és ex-MSZP-sek egyeztetéséről van szó. A tárgyaló delegációkban ugyanis – sorolták lapunknak – a DK részéről helyet kapott egyebek mellett Molnár Csaba, aki a Bajnai-kormány kancelláriaminisztere volt, Avarkeszi Dezső korábbi szocialista államtitkár, az Együtt 2014 küldöttségében pedig ott volt Bárándy Péter, a Medgyessy- kabinet igazságügy-minisztere, illetve olyan szakértők, akik MSZP-kormányokban töltöttek be államtitkári pozíciót. (Enyhe családi jelleg is keveredett az egyeztetés menetébe, hiszen az MSZP-t Bárándy Péter fia, Bárándy Gergely képviselte.)

Más LMP-s politikusok szerint ugyanakkor a baloldalon – és idesorolják az LMP-t is – jelentős társadalmi igény mutatkozik az összefogásra, ezért ha részt vennének a tárgyalásokon, a helyszínen „erőseket nyilatkozva, az asztalt csapkodva” nagyobb megújulásra, a „régi arcok mellőzésére” késztethetnék az MSZP-t és az Együtt 2014-et. 

A Hetek értesülése szerint egyébként a Milla közösségét is meglepte, hogy hirtelen mennyi korábbi és jelenlegi szocialista között találták magukat, de abban maradtak, hogy „vendégségbe mennek”: nem ők szervezték a tárgyalásokat, ezért nem állíthatják össze a részt vevő szervezetek delegációit. A találkozót viszont elvi okokból nem mondhatják le, hiszen mindeddig arról beszéltek, hogy készek mindenkivel egyeztetni a demokratikus ellenzéken belül. Ráadásul Juhász Péter, a Milla vezetője – aki egyebek mellett az MSZP-kritikus kijelentéseiről volt ismert – korábban azt nyilatkozta, fenntartja, hogy a szocialista kormányzás alatt elkövetett hibák hozzájárultak a kétharmados Fidesz-többség kialakulásához, a jövőbeni együttműködéshez azonban az önvizsgálat mellett a programok harmonizálása is szükséges. „Ha erre nyitott bármely párt, én nyitott vagyok az együttműködésre” – mondta Juhász még tavaly októberben.

A másik, az ellenzéki erők között húzódó „frontvonal”, hogy milyen ütemben és miről szóljanak a tárgyalások. Az MSZP a jövő hétre már gazdasági jellegű témákat is elővenne, de az Együtt 2014 elzárkózik ettől, egyelőre csak a közjogi kérdésekről szóló egyeztetéseken vesznek részt. A gazdaságpolitikai tárgyalásokra nem mennek el az alkotmányos fejezet lezárásáig. Az Együtt 2014 egyik alapító szervezete, a Haza és Haladás egy teljes, kodifikált új alkotmánnyal, illetve – ha nem sikerül kétharmadot szerezni az ellenzéki erőknek – egy korlátozott alkotmánymódosítási koncepcióval járul hozzá a tárgyalásokhoz.

Úgy tudjuk, hogy az Együtt 2014 politikusai közül néhányan tartanak attól, hogy egy gyors ütemű tárgyalássorozat kiüresítené és formálissá süllyesztené az egyeztetéseket. Szocialista forrásaink szerint viszont annyira eltérő gazdasági elképzelések találhatók az ellenzéki pártok és mozgalmak között, például Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere gazdasági programjának megítélése kapcsán, hogy Bajnaiék attól félhetnek, hogy emiatt kerülhetnek hátrányba. 

Több forrásunk – baloldali politikusok és háttéremberek – szerint a tárgyalások megkezdését nem szabad túlértékelni, az egyeztetés pozitívuma elsősorban az, hogy legalább elkezdtek beszélni egymással a felek. Ami azt jelenti, hogy talán idővel lényeges és érdemi kérdésekre is sor kerülhet. „Minden lakossági fórumon azt követelik, hogy fogjon már össze mindenki Orbán ellen, miközben mi tudjuk, hogy nagyon komoly személyi ellentétek vannak a szereplők között.

A párt vezetői most látszólag engedtek a társadalmi nyomásnak” – fogalmazott egy szocialista forrásunk, aki szkeptikus a tekintetben, hogy a programok összefésülésén múlik a „nagy ellenzéki összefogás”. Szerinte az érdemi küzdelem arról szól valójában, hogy ki legyen a baloldal miniszterelnök-jelöltje, ki mely körzetben induljon, illetve mely szervezet hány tagja kapjon helyet egy valamiféle közös választási listán. „Na, erről még nincs szó” – tette hozzá.

Bár tavaly Mesterházy Attila – a meghívók szétküldésekor – azt nyilatkozta, hogy jövő év végére juthatnak el a közös jelölt- és listaállításig, azaz egy választási szövetség létrehozásáig vezető tárgyalásokig, addig mások szerint ez az időpont már késő erre, hiszen szeptemberben regisztrációs kampány kezdődik.

Olvasson tovább: