Kereső toggle

Demokráciaélmény az utcákon

„Nemlétező” szervezetek táncoltatják a kormányt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormánypárti szereplők többnapos, zavaros katasztrófakommunikációja következtében országos tüntetéssorozat zajlott Magyarországon, melynek a korábban apolitikus nemzedéknek tartott egyetemisták és gimnazisták lettek  az élharcosai. A demonstrációkban egymástól távoli témák is „összeértek”, így a kormány politikáját kritizáló szociális munkásoktól kezdve a művészeken át a tanárokig sokan hallatták a hangjukat. Kérdés, hogy az elégedetlenséget melyik politikai formáció lesz képes „becsatornázni”. Mert igény volna rá.

Kormánypárti forrásaink egyöntetűen ismerték el, hogy csődöt mondott a kormányzati kommunikáció a felsőoktatási reformmal kapcsolatos „hadviselésben”, aminek okát leginkább abban látják, hogy igazából nem volt gazdája a területnek. A brutális keretszámcsökkentést a gazdasági tárca kényszerítette ki Orbán Viktor miniszterelnök támogatásával, aki csak a választások után kezdte el mondogatni, hogy valójában az önfenntartó felsőoktatás híve. Ez a kifejezés sem a választási programban, sem a kormányprogramban nem szerepel, ezért kétséges, hogy egyáltalán van-e politikai értelemben társadalmi felhatalmazása (lásd társadalmiszerződés-elméletek) a kormánynak a reform végrehajtására. Különösen azért, mert 2008-ban a tandíjellenes népszavazással – Orbán Viktor személyes kampányával – éppen a Fidesz „lőtte ki” az MSZP–SZDSZ-kormány ez irányú terveit. Úgy tudjuk, hogy a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság – legalábbis KDNP-s politikusok ezt mondták lapunknak – sem értett egyet ezekkel a tervekkel, de a miniszterelnökhöz való lojalitás miatt, parancsnak való engedelmességből „beleálltak” a felsőoktatás radikális átszabásába.

A hónap elején az ellenzéki elhajlással nehezen vádolható MTI nyilvánosságra hozott egy olyan tervezetet, amelyet Hoffmann Rózsa államtitkársága készített a kormánynak, melyben az állt, hogy jövőre csak 10 480 fiatal kezdheti meg tanulmányait teljesen finanszírozott rendszerben, a többieknek – a diákok 80 százalékának – részben vagy egészében ki kell fizetniük az oktatás költségeit. A dühös kritikákra válaszul Hoffmann Rózsa minden fórumon azt magyarázta, hogy ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy bevezetik a tandíjat. Selmeczi Gabriella pártszóvivő közleményében kijelentette, hogy a diákok a nyertesei az átalakításnak, Orbán Viktor pedig azt magyarázta, hogy a HÖOK-kal, a hallgatói szervezetekkel ő már korábban tudatta a változást. (A HÖOK ezt cáfolta.) A felháborodás nyomán december 11-én Balog Zoltán miniszter kijelentette, hogy a keretszámokkal nem is foglalkoznak. Orbán Viktor december 13-án arról beszélt, hogy nem érti a felháborodást, mert „amíg nincs döntés, addig nincs min felháborodni”.

A tüntetések hatására a kormányfő váratlanul egy Facebook-videoüzenetben bejelentette, hogy nem lesz keretszám. Hétfőn Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig már arról beszél, hogy az MSZP-ben vannak a tandíj hívei, ők az ingyenes felsőoktatás pártján állnak.

Szerdán a kormány döntött arról, hogy minimum 55 ezer diáknak ingyenes lesz a felsőoktatás, s a szakminisztérium karácsonyig nyilvánosságra hozza, hogy az ingyenes helyekre való bejutáshoz hány pontot kell majd elérni. Emellett a kormány 24 milliárd forinttal több pénzt ígér 2013-ban a felsőoktatásnak. Ennek ellenére országszerte tovább tartanak a megmozdulások.

Ki profitál?

A szerda esti lapzártakor úgy tudtuk, csütörtökön jelenti be az Együtt 2014 választási mozgalom, hogy együttműködési megállapodást köt két, az oktatáshoz kötődő szervezettel, a Hálózat a Tanszabadságért, illetve a Szülői Hálózat nevű szervezetekkel.

A Milla közeli forrásból származó értesülését a – mások mellett – Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 egyik meghatározó szereplője is megerősítette, ám fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem csatlakozásról, hanem együttműködésről van szó. A különbségtétel azért is lényeges, mert az Együtt 2014 néhány héttel ezelőtt az LMP-nek is az együttműködés megkezdéséről küldött ajánlatot, ám a hírekben már csatlakozásról lehetett hallani, abból pedig az LMP-t a szakadás széléig sodró ügy kerekedett.

A két civil hálózat tehát nem csatlakozik Bajnaiékhoz, hanem a szakértőik által kidolgozott oktatási koncepció bekerül az Együtt 2014 programjába. Az együttműködés a későbbiekben túlléphet a felsőoktatás keretein is, mondta sejtelmesen egyik forrásunk, ám részletekbe nem bocsátkozott.

Úgy tudjuk, felmerült két másik szervezettel, a Hallgatói Hálózattal, illetve az Oktatói Hálózattal történő együttműködés lehetősége is, ezt azonban elvetették. „Kényes ügyekről van szó, ezek a jogilag nem is létező, bázisdemokratikus szervezetek ugyanis nem politikai alapon szerveződtek, így könnyen lehet, hogy éppúgy vannak Fidesz-szimpatizáns tagjaik, mint ellenzékiek. Másrészt pedig, mivel nincs hivatalos vezetőség, senki nem is kaphat hivatalos felhatalmazást, hogy egy alapvetően civil szervezetet becsatornázzon egy egyértelműen politikai szervezethez” – magyarázta az együttműködés nehézségeit Milla-közeli forrásunk. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a komoly tömegeket befolyásolni képes diákságot, illetve a demonstrációk kapcsán velük azonos platformra helyezkedő többi társadalmi csoportosulást az összes demokratikus ellenzéki párt szívesen tudná a saját háta mögött, ám itt ugyanaz a probléma, mint az Együtt 2014 esetében.

Bázisdemokraták diadala

A Hallgatói Hálózat (HaHa) jogilag nem is létezik, nincs bejegyezve se egyesületként, se alapítványként, különösen nem pártként. Kóbor Andrea, a mozgalom egyik szervezője a Heteknek elmondta, hogy 2011 májusában alakult a mozgalom, kezdetben a Corvinus és az ELTE diákjaiból. Akkor az egyik internetes portálon jelent meg, hogy a kormány a Corvinus megszüntetését tervezi. A HaHa egyik bázisa a Ráday utcai kollégiumban található Társadalomelméleti Kollégium (TEK). Az 1981-ben alapított TEK kiemelt fontosságot tulajdonít a társadalomelméleti témáknak, úgymint szociológia, filozófia, politikai gazdaságtan és általában a hagyományos gazdaságtan kritikája. A TEK, akárcsak a többi szakkollégium, az egyetemi képzés hiányosságaira és egyoldalúságára igyekszik alternatívát kínálni.

A Hallgatói Hálózat azzal „robbant” be a köztudatba, hogy tavaly több egyetemet is elfoglaltak. Kóbor Andrea a HaHa egyik példaképének a horvát diákokat nevezte, akik – mint fogalmazott – nagyon intelligensen szervezték meg az egyetemfoglalásos akciójukat. A 35 napig tartó akcióban a diákok kiváló módon szervezték meg a tiltakozásuk sajtóját.

2009-ben a horvát kormány hozott egy döntést, miszerint a következő évtől kezdve a mesterképzésben részt vevő hallgatóknak bevezetik a tandíjat. Az „ellenállás” a zágrábi egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi karáról indult, de rövid idő alatt elérték, hogy nyolc város legalább húsz egyetemi karát blokád alá vonták a diákok. A 35 napig tartó akcióval ugyan a teljes tandíjmentességet nem érték el, de sok követelésüket teljesítették.

A HaHa az úgynevezett bázisdemokrácia elvén működik, ami azt jelenti, hogy valójában nincsenek vezetői, sem vezetősége. Létezik egy levelezőlista, melyen keresztül mindenki kap meghívót a megbeszélésekre, és akik részt vesznek ezeken a vitákon, azok szavazhatnak. Egy másik, technikai megoldás ugyanerre a „mindenki vegyen részt a döntésben” elvre egy szoftver, amelyen keresztül a közösségi szavazásokat megejtik.

Mivel a Hallgatói Hálózat jogilag nem létezik, ezért sem bevételei, sem kiadásai nincsenek. „Nagyon sok az önkéntes felajánlás, a molinókészítéstől az internetes megjelenésig, a kisfilmek elkészítéséig minden adomány” – magyarázta lapunknak Kóbor Andrea.

Mindez egyébként egészen komoly szakmai segítséget jelent. Például profi médiakommunikációs felkészítést, egyebek mellett tréningeket kaptak „ajándékba” az X Kommunikációs Központtól (XKK). Az újságírók és kommunikációs szakemberek által működtetett XKK célja amúgy is az, hogy civil szervezetek és helyi szereplők kommunikációját segítse.

Juhász Péter, a Milla egyesület elnöke szerint nem kell annak nagy jelentőséget tulajdonítani, hogy egy társadalmi mozgalom jogilag még nem létezik, hiszen a Millát is csak a napokban jegyezték be, ugyanakkor előzőleg több nagy létszámú tüntetést szervezett, és alakítójává vált a magyar közéletnek.

„A bázisdemokrácia lényege, hogy mindazok alakíthatják a folyamatokat, akik részt vesznek benne” – magyarázta Juhász, aki szerint egyebek mellett azért is válhatott divattá a bázisdemokrácia, mert a modern technika is elősegíti ezt. A képviseleti demokrácia lényege az volt, hogy képviselőket küld a nép egy-egy döntéshozói fórumra, mert technikailag lehetetlen volt az emberek fizikai jelenléte. Ma már viszont a Facebookon könnyen lehet szavazást tartani, amire többek között a Milla is példa.

Juhász egyébként cáfolta, hogy a közelmúltban megalakult, a héten egy jelentősebb tüntetést szervező Humán Platform (HP) a politikai mezőbe belépő Milla úgynevezett civil szárnya lenne. „Vannak aktivista személyekben átfedések, de annak csupán csak az az oka, hogy aktív civilek a közéletet igyekeznek befolyásolni” – fogalmazott Juhász, akinek a definíciója szerint a HP annyiban különbözik a Millától, hogy azt szervezetek hozták létre, míg az utóbbit civil személyek.

A Humán Platform szervezője, Gulyás Márton a – kulturális kormányzat által lehetetlen helyzetbe hozott – Krétakör igazgatója, akit az ismerősei elképesztően operatív szervezőként jellemeztek. A tévéstúdiókba trendi melegítőfelsőben beülő, hidrogénszőke hajú művész mozgalmában „összeérnek” a diákok és pedagógusok követelései a szociális munkások és a szabad művészek kormányellenes kritikáival. Gulyás Márton, aki – egyébként – a Független Előadó Művészeti Szövetség képviselője, hétfőn a Szalay utcai demonstráción azt mondta: Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének „gondolatvilága Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő gondolatainak édestestvére”. Gulyás és más felszólalók beszédeiből kiderült, hogy többről van szó, mint egy Hoffmann Rózsa elleni lázadásról.

A tüntetők egy része hétfő este átvonult a Magyar Rádió elé, hogy beolvastassák követeléseiket, majd bementek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol többórás vita kezdődött. Beszéltünk olyan fiatallal, akinek ez a „mozgalom” óriási demokráciaélményt jelent. Az is észrevehető, hogy a fiatalok nagyon sok olyan viselkedési módot átvesznek, amelyet nemzetközi szinten, például a spanyolországi tüntetőknél (indignados) és az Occupy mozgalomnál látható volt.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) készített egy rövid elemzést a nemzetközi diákmozgalmakban használt kollektív véleményformálási eszközökről. Például az egybegyűltek a csuklók rázásával egyetértésüket, keresztbe tett karokkal pedig ellenvetésüket fejezhetik ki. „Ez nem csupán egy kölcsönvett praktikus eszköz, jelentősége ezen túlmutat. A társadalmi mozgalmak esetében a tiltakozási forma megválasztásának is van jelentősége.”

Nincs közeledés

„Állunk a ködben” – fogalmazott egy budapesti gimnazista a télirózsás forradalom nevű szerdai demonstráción, utalva arra: a fiatalok nem tudják követni a döntéshozást, ahol folyamatosan születnek a rögtönzött döntések nélkülük. A kormányzat szerint viszont 6 követelésükből 5 teljesült, ám a hallgatói szervezetek szerint mindössze a keretszámok terén van némi előremozdulás. A szerdai kormányülésen döntés született arról, hogy minimum 55 ezer államilag finanszírozott hely lesz jövőre a felsőoktatásban, az viszont nem derült ki, hogy képzési formák – például szakképzés, alap- vagy mesterképzés – szerint miként oszlik meg a keretszám. A kormányzati retorika szerint mindenki, aki eleget tesz a bejutási követelményeknek, ingyen tanulhat majd a felsőoktatásban, s ehhez a források is meglesznek, mint ígérik. A sajtószóvivő szerint az EMMI karácsonyig nyilvánosságra hozza az intézményekre és szakokra lebontott ponthatárokat. Papírforma szerint ezt már októberben közzé kellett volna tenni, a jelentkezési határidő, február 15-e vészesen közelít. A kormányszóvivő azt is bejelentette: 50 milliárd forinttal több jut jövőre a közoktatásra, mint idén, többek között azért, mert a kormány átvállalja az egyetemek 10 milliárdos adósságát, ugyanekkora uniós pályázati önrészét és a PPP konstrukciókat is. A HaHa szerint ezzel a 30 százalékos forráskivonás nincs megoldva, mert ezek nem közvetlenül oktatásra fordítható pénzek. „A normatív támogatás ebben a helyzetben 10 480 hallgatóra szól, míg az állam 55 ezer embert kíván felvenni. Ugyanakkor a fenntartói, kutatási és hallgatói juttatások továbbra is szűkülnek. Ezek az intézkedések csődbe juttathatnak számos magyar egyetemet” – írták szerdai válaszközleményükben. A miniszterelnök szerint, ha a fiatalok továbbra is tüntetni akarnak, „hát tüntessenek”, joguk van hozzá. Ezt hangoztatja Balog miniszter és Hoffmann Rózsa is, értetlenkedve a mind tömegesebb megmozdulások miatt, hiszen szerintük a hat követelés közül a hallgatói szerződések kivételével ötöt már teljesített a kormány. A HÖOK és Balog Zoltán keddi tárgyalásáról kivonultak a diákok, mert továbbra sem kaptak tájékoztatást a kormány tervezett intézkedéseiről. Mint köztudott, a Felsőoktatási Egyeztető Fórum – Magyar Rektori Konferencia (MRK), hallgatói és szakszervezetek – hatpontos követelése átgondolt oktatási reformot, a keretszámok visszavonását, a forráskivonások eltörlését, az egyetemi autonómia biztosítását, az esélyegyenlőség biztosítását tartalmazzák. Hírek szerint Balog Zoltán az intézményekkel is egyeztet a ponthatárokról, és az előző évek felvételi statisztikáit is alapul veszi – mindezt három munkanap alatt. A HaHa szóvivője, Kóbor Andrea lapunknak hangsúlyozta: az egyetemi autonómiát legsúlyosabban sértő intézkedés az intézményekre leosztott, szakonkénti keretszám, amit a ponthatárok előzetes meghatározása révén fog az EMMI behatárolni. Ez példátlan központi beavatkozás. „Eleve nonszensz, hogy nem a felvételiket követően határozzák meg a ponthatárokat, mert nem tudni előre, milyen eredményeket produkálnak a felvételizők” – mondja Kóbor Andrea. A HaHa követeli, hogy a keretszámokat a Felsőoktatási Egyeztető Fórummal egyeztetve határozza meg a miniszter. Továbbra is követelik a röghöz kötés eltörlését. Szüdi János oktatásügyi szakértő szerint önmagában az, hogy az egyeztetési folyamat közepén a kormány fél nap alatt benyújt és megszavaztat egy módosító indítványt, az állampolgárok semmibevételét jelenti. Eddig elképzelhetetlen volt, hogy az MRK nélkül döntés szülessen a felsőoktatásról, nemhogy nélkülük, pláne róluk hozzanak döntést. A költségvetési törvényt elfogadták, a forráskivonás átláthatatlan. Szerinte jogos, hogy a képzési idő másfélszeresén túl nem jár állami támogatás, bár ez eddig sem volt másként, a 47 százalékos lemorzsolódási adatot viszont irreálisan magasnak tartja. Hangsúlyozza: az egyetemi autonómia a középkor óta alapelv, a minőségi oktatás garanciája. (Makki Marie-Rose)

Olvasson tovább: