Kereső toggle

A felső tízezer

„Végső soron a tandíjrendszer bevezetését jelenti”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Volumenét tekintve több felsőoktatási reformot lepipáló átszervezésre kerülhet sor a felsőoktatásban. Amint arról korábban beszámoltunk, a többmilliárdos forráselvonással  nehéz döntések elé állította a kormány az érintett felsőoktatási intézményeket. A jogi és gazdasági képzések finanszírozásából teljesen kiszáll az állam.

Sötét folyosók, fűtetlen termek: beszámolók szerint ez fogadja a hallgatókat az egyik nagy budapesti egyetemen. Van, aki arra panaszkodik: nehézkes a közlekedés az épületben a félhomály miatt. Lapunknak nyilatkozó, az intézményt belülről ismerő forrásunk szerint az iskola így próbál spórolni a költségeken. A hallgatók között mindennapos beszédtéma, vajon milyen területen fogják még tapasztalni a közeljövőben a spórolás következményeit.
A tárca intézkedései miatt egy régi, de annál rosszabb emlékeket ébresztő „hagyományt” is kénytelenek az intézmények feleleveníteni. Az oktatási államtitkárság azzal érvel: az úgynevezett „szénszünet”, vagyis a kampuszok december vége és január eleje közötti bezárása évtizedes gyakorlat – indoklásuk szerint az ünnepek alatt mindig is zárva voltak a létesítmények. Ennek ellentmondanak a Heteknek nyilatkozó egyetemi dolgozók visszaemlékezései, akik arról számoltak be: évtizedek óta nem került sor tömeges mértékben a vizsgaidőszak derekára eső kényszerszabadságra.
Ezúttal azonban több mint húsz felsőoktatási intézmény zárt kapukkal várja a dolgozókat és hallgatókat mintegy két héten át. A 30 ezernél is több hallgatóval rendelkező ELTE a hírek szerint például úgy oldja meg a helyzetet, hogy a tucatnyi épület közül néhányat fognak nyitva tartani, ahol intenzív tempóban vezénylik le az óriási létszámú diáksereg vizsgáztatását.
De nem csak az épületbezárások okoznak gondokat. Várhatóan kisebb keretből kevesebb könyv jut a könyvtárak számára, bezárnak a kollégiumi épületek, oktatói elbocsátásokra, a fejlesztések elmaradására és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók jutalmazásának megszűnésére kerülhet sor. A legnagyobb egyetemek közül is többen bejelentették, hogy meghatározatlan ideig szüneteltetik a beruházásokat, a karbantartási munkálatok pedig a közvetlen életveszély elhárítására szorítkoznak.
Az is biztosnak tűnik, hogy a legtöbb egyetem csökkenteni fogja az oktatói keresetkiegészítéseket, emellett a közüzemi számlák átütemezésére készülnek.
A Hetek birtokába jutott az egyik nagy budapesti egyetem dolgozóinak megküldött levél, ami drámaian fogalmaz. Állítása szerint az „egyetemi dolgozók elszegényedése komolyan megindult”, emiatt a vezetés a szociális juttatásokra fordított összeg kényszerű emelését fontolgatja. Szintén a racionalizálás áldozatául eshet a cafeteriarendszer is: mivel ezek járulékterhe egyébként is tovább emelkedhet a jövő évben, több helyütt ennek a juttatásnak a felszámolását tervezik.
Ezek után nem meglepő, hogy a közoktatásban működő szakszervezetek sztrájkbizottságot alakítottak. Három követelésük közül a legfontosabb a 20 százalékos béremelés – ez azonban nem valószínű, hogy teljesülne, mivel Hoffmann Rózsa korábban úgy nyilatkozott, hogy nem tudják azt megvalósítani. Ezen kívül a pedagógus életpályamodell bevezetésének elhalasztását és az iskolák állami átvételének felfüggesztését követelik. A köznevelési törvény szerint a pedagógus életpályamodellt egy évvel később, 2013 szeptemberében vezetnék be.
A jelenlegi, de még inkább a jövendő hallgatók körében pedig egy, az MTI-hez eljuttatott dokumentum borzolja a kedélyeket: 30 ezerről 10 480-ra csökkennének az államilag finanszírozott helyek. A kiszivárgott tervezetet az Oktatásért Felelős Államtitkárság nem kommentálta, míg a Magyar Rektori Konferencia úgy fogalmazott: hozzájuk nem jutott el információ az újabb keretszámcsökkentésről. Ennek ellenére szerdán, lapzártánk idejére a kormány már el is fogadta ezt az előterjesztést.
Kóbor Andrea, a diákok önszerveződő csoportjának, a Hallgatói Hálózatnak egyik aktivistája lapunk kérdésére úgy fogalmazott: elfogadhatatlan a tízezres keretszám, ami végső soron a tandíjrendszer bevezetését jelenti. „A részösztöndíjas helyeken is kell tandíjat fizetni, hiszen a képzés költségének felét a hallgatónak kell kifizetnie. Ez ma Magyarországon hatalmas terhet jelent a hallgatók számára” – mondta a Heteknek. Nagyon nagy a felháborodás, és a hallgatók úgy érzik, hogy nagy a baj, ezért a Hallgatói Hálózat válaszlépésre készül, és már el is kezdték aktivizálni a vidéki „helyi sejteket”. Akciójukkal nemcsak a budapesti, hanem a vidéki intézmények hallgatóit is mozgósítani szeretnék, hogy megakadályozzák a további keretszámcsökkentést. Azt, hogy a kilátásba helyezett tiltakozás milyen formát fog ölteni, a hét végéig kívánják eldönteni. Emlékezetes, hogy ez a szervezet volt az, amelyik év elején több egyetemi épületet is elfoglalt az akkor tervbe vett kormányzati intézkedések elleni tiltakozásként. Az akciók akkor különösebb rendbontás nélkül értek véget, miután a hallgatók a rektor felszólítására egyszerűen kivonultak az épületekből.
A tandíj bevezetésére a múltban több kísérlet is történt: az 1994-es választási kampányban több párt programjában is szerepelt, de először a Bokros-csomag részeként vezették be, akkor 2 ezer forintot kellett havonta fizetniük az államilag finanszírozott szakok hallgatóinak. A tiltakozáshullámot éppen a Fidesz szervezte, a tüntetéssorozat vezetői a jobboldali párt politikusai lettek. 2008-ban népszavazás keretében szavaztatta le az Orbán Viktor vezette párt a tandíj bevezetését.
Nahalka István, a Hálózat a Tanszabadságért tagja is problémásnak tartja az államilag finanszírozott képzési területen történő változtatásokat. Arra hívta fel lapunk figyelmét: amennyiben tovább csökkentik az államilag támogatott helyeket, a leendő hallgatók közül a hátrányos helyzetűek még kevésbé tudnak majd továbbtanulni. „Szűkül a felsőoktatás merítési bázisa, ráadásul bizonyos társadalmi rétegekbe tartozó hallgatók száma csökkenni fog, ami a társadalomnak is rossz, hiszen a jövő értelmiségijei sokkal szűkebb társadalmi körből kerülnek ki, mint eddig” – mondta a Heteknek.
Idén több mint harmincezerrel kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe. Akiknek nem sikerült a felvételi, OKJ-s szakképesítést szerezhettek, azonban a jövőben ez a lehetőség is bezárulni látszik sok fiatal előtt. Jövő évtől emelkedni fognak a tanfolyamok óraszámai, így viszont a képzések is drágulnak, a fiatalok pedig ezt nem fogják tudni kifizetni. Kérdéses, hogyan fognak elhelyezkedni mindössze érettségivel a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok.
Bár az Oktatásért Felelős Államtitkárság közleménye szerint nincs hiteles adat arról, hányan tanulnának inkább külföldön, a lapunknak nyilatkozó oktatási szakértők szerint érzékelhető irány a fiatalok körében, hogy mind többen mérlegelik a külföldi diplomaszerzés lehetőségeit. Ez megmutatkozik abban is, hogy korábban nem látott létszámban érdeklődnek az országhatárokon túli ösztöndíjak iránt, és sokan vesznek részt külügyi tájékoztató programokon is: továbbra is vonzóak az egyesült államokbeli ösztöndíjak, de Európában is számos lehetőség várja a fiatalokat.
Nahalka István lapunknak azt is elmondta: a kormány a rossz gazdasági helyzet miatt kényszer alatt cselekszik, és minden lehetőséget megragadnak a kiadások csökkentésére. Azért az oktatásból vonnak el forrásokat, mert úgy vélik, itt tudják ezt a legkisebb kártétellel megtenni. „Nagy összegeket elsősorban az oktatásban, az egészségügyben és szociális területen lehet lefaragni, hiszen ezek a költségvetés legnagyobb kiadásai” – tette hozzá.

Lázad a HÖOK

„Döbbenet! Elfogadták! Éppen döntünk a szükséges lépésekről. Itt már nincs jobb- és baloldal, felső 10 000 van és a többiek. Gratulálunk, holnapra sok embernek várjuk a lemondó nyilatkozatát! Oszd meg, ha te is felháborítónak tartod!” – írta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Facebook oldalára.

Olvasson tovább: