Kereső toggle

Nagy korrupció, gyenge elszámoltatás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ELTE Lágymányosi Kampuszán került sor kedd este arra a vitaestre, melynek keretén belül a szakértők az előző kormányok elszámoltatásának szükségességéről, illetve a korrupció elleni harcról folytattak eszmecserét. A Jövőképp – Fiatalok Magyarországért! Egyesület rendezvényén Budai Gyula államtitkár arra hívta föl a figyelmet, hogy szinte minden párt ígért elszámoltatást a kampányai során. Így már jóval a Fidesz kétharmados hatalomra jutása előtt beindult számos komoly ügy, például a sukorói telekcsere,  a metró és Hagyó Miklós korábbi polgármester esetében.

2010 novemberétől 2012 augusztusáig 1442 ügyben indult vizsgálat. 110 nyilvános vizsgálati jelentés készült, melyek a nyilvánosság számára elérhetőek (csak győzze a laikus átrágni magát 2500 oldalon!), és 39 személy került vád alá.

A legtöbb ügyben azonban nem született döntés, s ezt sokan szemére vetették az államtitkárnak.

Budai felhívta a figyelmet: a kormány célja, hogy az adófizetők helytelenül felhasznált vagy illetéktelenek részére folyósított pénzét visszaszerezzék – az ennek eredményeként eddig az államháztartás részére befolyt 100 milliárd forint nem kis segítséget jelentett az ingatag hazai gazdaságnak.

Hack Péter jogász, az ELTE docense  azonban rámutatott arra, hogy Magyarországon az egyik leggyengébb ágazat a korrupcióellenes tevékenység. Előadásában a Transparency International Nemzeti Integritástanulmányát mutatta be, melyet még 2011-ben adtak ki. Hack egy hosszú távú és hatékony korrupcióellenes stratégia kidolgozását sürgette: csökkenteni szükséges a független intézmények politikai befolyásoltságát, míg a közérdekű bejelentők védelmét erősíteni kell. Szigorúbb pártfinanszírozást javasolt és átláthatóbb vagyonnyilatkozati rendszert.

Alexa Noémi a Transparency Internationaltől aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai és üzleti elit túlságosan összefonódott, mely magas korrupciós kockázatot eredményez. Kifogásolta, hogy nem igazán léteznek független intézmények; még az Országos Bírói Hivatal elnöke sem mentes a politikai befolyástól.

Alexa szerint a sok-sok probléma nálunk az úgynevezett state capture modelljéhez vezet: vagyis hazánk érdekcsoportok foglyává vált. Ebben az oligarchikus berendezkedésben pedig sem a rendőrség, sem az ügyészség nem független. Az pedig, hogy újabb és újabb kirakatintézményeket hoznak létre a korrupció ellen, önmagában nem ér semmit.

Papcsák Ferenc, korábbi elszámoltatási kormánybiztos reakciója általános meghökkenést keltett, mikor arról beszélt, hogy „Magyarország helyzete csöppet sem rosszabb más országokénál”. Hack Péter ezzel szemben felhívta a figyelmet arra, hogy a 25 EU-s országban elvégzett kutatás alapján hazánk a középmezőny alján található. Papcsák szerint Magyarország a spekulatív tőke fogságába esett, mely új érték előállítása nélkül öncélúan élősködik az ország pénzén. „Ők adósították el devizában a lakosságot, és kereskedtek magyar államkötvényekkel” – fogalmazott Papcsák. Budai Gyula az előző ciklus privatizációs ügyeiről szólva (MTV székház, MÁV, MALÉV, VOLÁN telephely stb.) felvetette, hogy az akkor hatályos szabályok olyan ügyleteket tettek lehetővé, amelyeket rendkívül nehéz korrupciós szempontból felderíteni.

Hack Péter megjegyezte, hogy álláspontja szerint több területhez közös érdekek alapján nem nyúlnak a politikai ellenfelek – ez viszont teljességgel szembemegy az átláthatósági követelményekkel! Az államtitkár elismerte, hogy valóban sok területen nem került sor érdemi változtatásokra, de – mint hangsúlyozta –  ne felejtsük, hogy a jelenlegi kormánynak még két éve van hátra. A fórum során egy kérdésre válaszolva Alexa Noémi szerint a pártfinanszírozási kérdésekben azért nem tudnak dűlőre jutni, mert a Fidesz megtorpedózza a találkozókat távolmaradásával, így 2007 óta nem történt előrelépés ezen a területen.

Egy másik kérdés kapcsán a földpályázati ügy került szóba. Hack szerint nem helyes olyan pályázatokat kiírni, amelyek feltételrendszerek alapján eleve címzetten szólnak egy-egy pályázónak. A nyertes nagybirtokosok pedig többnyire kormánypárthoz közeliek. Budai mindezt cáfolta, szerinte 1100 nyertes pályázat között sajnos alig van nagybirtok. Inkább 10-50 hektáros töredékbirtokok kerülnek kiadásra, melyek csak szűk körben hasznosíthatók.

Egy hallgató felvetette annak gondolatát, hogy talán nem is érdemes küzdeni a korrupció ellen. Alexa Noémi viszont hosszú távú változásban bízik, melyben a fiatalságnak nagy szerepe van. Hack szerint a kormány szeret a kisebb ellenállás felé elmozdulni; márpedig a korrupcióellenes küzdelem konfliktusokat gerjeszt. A kormánynak csökkentenie kellene a korrupció lehetőségét, ezzel szemben a jelenlegi helyzet inkább kedvez annak. Sajnos Magyarországnak rossz kultúrája van e téren: a fiatalok 80 százaléka akar korrupciómentességet, de ugyanennyien kénytelenek mégis élni vele az érvényesülés érdekében – ezen kellene változtatni.

Olvasson tovább: