Kereső toggle

Orbán megmenti a polgármestereket

Tolvaj szocik vagy túlköltekező sztárok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szocialisták eladósították, mi megmentjük az önkormányzatokat – ezt a kommunikációs vezérfonalat ajánlotta a miniszterelnök az arra fogékonyak figyelmébe, amikor bejelentette, több mint 600 milliárd forint adósságot vállal át az állam a településektől. Az eladósodás folyamatát nézve ugyanakkor ez meglehetősen egyoldalú megközelítés. Egy lapunknak nyilatkozó polgármester egyenesen úgy véli, azért éppen most kerül sor a mentőakcióra, mert egyes fideszes városvezetők, köztük sztárpolgármesterek túlköltekeztek, és 2013-ban már nem tudnák törleszteni az adósságaikat.

Az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az állam, az emberek és az önkormányzatok eladósítását, amin néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott ültek az előző szocialista kormányban vagy „ott lebzseltek annak a kormánynak holdudvarában” – ezzel a háttérmagyarázattal vezette fel Orbán Viktor az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, vagyis az 1200 milliárdos adósságot maguk előtt görgető települések megmentését. A Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című rendezvényen a miniszterelnök bejelentette, hogy 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, „szőröstül-bőröstül” átvállalják, a nagyobbakét pedig átlagosan 40 százalékban (az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján a szegényebbeket jobban, a gazdagabbakat kevésbé segítik majd).
„Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot” – vágott oda egyet beszédében a kormányfő a bankoknak, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere pedig szintén a szocialistákat, közöttük hangsúlyozottan Bajnai Gordont tette felelőssé a helyhatóságok jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetéért.
„Az önkormányzatok alapvetően azért adósodtak el, mert az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent az állami finanszírozásuk. A robbanás 2007-ben és 2008-ban, az uniós pályázatok beindulásával párhuzamosan történt meg, amikor a korábbi évek kiéheztetése miatt a fejlesztések önrészét csak hitelek vagy kötvénykibocsátások segítségével lehetett fedezni. Ekkor megduplázódott a települések adósságállománya. Ugyanakkor az önkormányzatok finanszírozása az elmúlt két évben is tovább szűkült, mint ahogy tovább nőtt a települések eladósodottsága is” – igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba a témával kapcsolatban a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György, Gödöllő polgármestere egyébként üdvözölte a kormány döntését, hiányolja ugyanakkor, hogy előzetesen nem történt meg az önkormányzati rendszer általuk szorgalmazott átvilágítása, így nem derült ki, hogy kit milyen felelősség terhel a helyzet kialakulásáért.
Árnyalja a „szocialisták felelősek mindenért” megközelítést a Magyar Progresszív Intézet elemzése is, amely szerint 2010-ről 2011-re a megyei jogú városok és a budapesti kerületek adósságállománya 386 milliárd forintról 450 milliárd forintra nőtt, ami több mint 16 százalékos bővülés. Márpedig ebben az időszakban ezeket az önkormányzatokat néhány kivételtől eltekintve már fideszes polgármesterek irányították. Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet szakértője szerint egyfajta kapuzárási pánik lett úrrá a városvezetőkön, hiszen közismert volt, hogy 2012-től a kormány megszigorítja az önkormányzatok hitelfelvételét. Elemzésükből világosan kiderül, hogy még a legnagyobb adóssággal rendelkező városok is (mint például Pécs, Szolnok, Kaposvár vagy éppen Debrecen) 2011-ben tovább növelték addig sem csekély adósságállományukat. Ráadásul Pécset kivéve az említett önkormányzatokat több ciklus óta fideszes polgármester vezeti. A „kisebb” terhet viselő fideszes önkormányzatok között is voltak olyanok, akik ekkor vágtak bele nagyobb hitelekbe: Kecskemét például csaknem megháromszorozta, a Rogán Antal vezette V. kerület pedig egyharmadával növelte adósságát, amelynek mértéke mindkét esetben meghaladta a 15 milliárd forintot. Néhány hónappal a hitelfelvételekkel és a kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos jogszabályok megváltoztatása előtt bocsátott ki 5 milliárd forint értékben kötvényt a szintén fideszes Újpest is: a pénzt az akkori nyilatkozatok szerint egy új szakrendelő és egy uszoda építésére, valamint egy piac felújítására tervezték fordítani.
Nem ok nélkül jegyezte meg egy lapunknak nyilatkozó polgármester, hogy „a kormány most azért menti meg az önkormányzatokat, mert egyes fideszes városvezetők, köztük sztárpolgármesterek túlköltekeztek, és 2013-ban már nem tudnák törleszteni az adósságaikat”.
„Az államadósságot ugyan nem növeli a bejelentett konszolidáció, de ezt a több mint 600 milliárd forintot valahonnan elő kell teremtenie az államnak. A kormány részéről hazárdjáték azt gondolni, hogy majd a várt gazdasági fellendülés nyomán ez a probléma megoldódik” – vélekedett lapunknak egy volt szocialista városvezető, aki szerint a Bokros-csomagtól fogva szűkült az önkormányzatok finanszírozása, és bár egyértelmű volt, hogy a 3200 önkormányzatot lehetetlenség finanszírozni, a rendszer átalakítására soha nem volt meg a kellő politikai akarat. Hozzátette, hogy a választók részéről folyamatosan erős nyomás volt a polgármestereken, hogy fejlesszék a településüket, ezért a kiszáradt önkormányzatoknál óriási hiteléhség alakult ki – ez vezetett az eladósodottsághoz.
A Magyar Progresszív Intézet fentebb már idézett szakértője szerint ezzel a megoldással az állam az egyik kalapból a másikba tette az önkormányzati adósságokat, és ezzel szétterítette az összes adózóra. „Ugyanakkor nem tettek különbséget adósság és adósság között, aminek nagyon rossz üzenete van: a felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatok adósságát azok is megfizetik, akiknek ebben semmilyen felelősségük nincs” – mondta Gyömöre Máté, aki úgy véli, hogy a döntésnek jelentős politikai haszna lehet a választások előtt: a helyi fideszes városvezetők eredményként tudják kommunikálni, hogy a Fidesz-kormány segítségével megmenekültek az adósságcsapdából.
A szakértő hozzátette: az még továbbra sem világos, hogy miként lehet majd megelőzni az adósságok újratermelődését, hiszen az önkormányzatok finanszírozása a jövőben sem fog javulni – jövőre például 400 milliárd forintot von el a rendszerből a kormány. Ez nagyobb mértékű elvonás, mint amilyen mértékben az önkormányzatok feladatai csökkenni fognak.

Olvasson tovább: