Kereső toggle

Kinyírták a félkarú rablókat

Nem sikerült az „állam elrablása”?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Titokzatos nyugati lobbicég brutális nyomulásának megakadályozása vagy megkörnyékezett kormánypárti képviselők megmentése, esetleg ellenzéki kampányok lehetséges forrásainak elvágása – egyebek mellett ennyiféle lehetséges magyarázata lehet, hogy a kormány huszonnégy óra alatt miért szüntette meg a teljes magyar nyerőgépipart. Bár tényleg nem kár a félkarú rablókért, de mégis szokatlan a kabinet gyorsasága.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, a kabinet rendkívüli ülése (az elmúlt két évben csak egyszer volt még ilyen) után jelentette be, hogy a pénznyerő játékautomaták működtetésének – kaszinókon kívüli – teljes megszüntetését javasolja a kormány. A soron kívüli sajtótájékoztatón Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő a döntést két okkal magyarázta. Elsőként azzal, hogy a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba szórják el feleslegesen és értelmetlenül a pénzüket. Másodsorban a miniszterelnök arról tájékoztatta a kormánytagokat, hogy súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

Lázár azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „a mi politikai családunk krédójával” ellentétes a szerencsejáték.  Az államtitkár ebben egyébként következetes, hiszen már tavaly is – amikor a kormány újraírta az iparág szabályait, és újraosztotta a piacot – azzal érvelt, hogy a nyerőgépek mérhetetlen pusztítást végeznek a szegény társadalmi rétegek között. Ezzel az állítással egyébként a vidéki viszonyokat ismerve lehetetlen vitatkozni. Lázár volt az, aki tavaly éppen erre hivatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatánál többszörösen keményebb adóemelést javasolt ezen a területen.

A (volt) frakcióvezető ugyanis a törvény zárószavazása előtt pár órával benyújtott módosítójában 2011 novemberétől 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt. A szavazáskor az NGM eredeti – 25–50 százalékos – adóemelési javaslata helyett a parlament Lázár János javaslatát fogadta el. Hatott a presszió: az extraadó következtében a korábbi 25 ezer helyett mára 4500 játékgép maradt üzemben.

A kormány korábban arról is döntött, hogy 2013. január 1-jétől a pénznyerő automaták online kapcsolattal, szerver alapú üzemeltetéssel, az adóhatóság szigorú felügyelete és ellenőrzése mellett működhetnek csak. Ennek az volt az indoka, hogy számos tényfeltáró riportból kiderült, a pénznyerő gépeket lehet manipulálni, hogy a nyerési esély a törvényben előírtnál is kisebb legyen, azaz az üzemeltetők az engedélyezettnél is jobban „lehúzhatták a népet”, illetve az elmaradt adóval sokmilliárdos kárt okozhattak az államháztartásnak. Elméletileg a közvetlen, a NAV-hoz bekötött szerverkapcsolat révén ez könnyen ellenőrizhetővé vált volna.

A cégek el is kezdték a rendszer kiépítését, a szerverek auditálást, amit a hétfői, az egész piacot megszüntető váratlan döntés okafogyottá tett.

A döntéssel kapcsolatos bizonytalanság okát is ez jelenti. A kormány ugyanis a saját maga által menedzselt átalakítást is megtorpedózta, szokatlan módon a korábban hozott szabályait tette hatályon kívülivé. Az erkölcsi indokkal, jelesül a nyerőgépeknek a családokat sújtó pusztító hatásával valóban nem lehet vitatkozni, de a gyorsaság indokaként megfogalmazott nemzetbiztonsági kockázat számos kérdést vet fel.

Az ügy rendkívülisége miatt az LMP javaslatára összehívták a nemzetbiztonsági bizottságot, ahol a nemzetbiztonsági szakszolgálatok illetékesei adtak tájékoztatását az ügyről. Az ellenzéki képviselők azonban a magyarázatokat kevésnek találták. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke a Heteknek elmondta, hogy a tájékoztatókból az valóban kiderült, hogy a szerencsejáték-iparnak vannak nemzetbiztonsági kockázatai, de az nem, hogy a jelenlegi ügyhöz kapcsolódóan történt-e érdemi veszélyeztetettség. „Amit hallottunk, az államtitok, de annyit elmondhatok, hogy számomra nem volt meggyőző, nem tűnt olyan súlyúnak az ügy, hogy ezért kell a kormánynak huszonnégy óra alatt megszüntetnie egy egész iparágat” – fogalmazott a bizottsági elnök.

Az Index – hivatalosan meg nem erősített – információja szerint több tízmilliárd forint készpénzt halmoztak fel nyerőgépeket működtető csoportok, melyek most kísérleteket tettek a közigazgatás bizonyos köreinek, a jogszabályalkotóknak a megvesztegetésére is – állítólag ezt tartalmazza az a kormány számára készült jelentés, amely kiváltotta a drákói intézkedést. A Heteknek kormányzati források egy titokzatos nyugati cégről beszéltek, amely elképesztő lobbierővel, a jogalkotói tevékenységet veszélyeztetve próbált a magyar piacra „berobbanni”.  

Mivel a kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy mire alapozza a nemzetbiztonsági kockázatot, arra lehet következtetni (ha elvetjük a blöff lehetőségét), hogy a sürgős eljárás azt a célt szolgálta, hogy a többhetes parlamenti tárgyalások során ne puhuljon fel a törvényjavaslat. Magyarán a Fidesz vezetői tarthattak attól, hogy a milliárdokat mozgató iparági szereplők esetleg kormánypárti politikusokat korrumpálnak. Sőt, Lázár János pármondatos indoklásából („a piacon részt vevők szándékai jelentettek kockázatot”) az is kiolvasható, hogy tartottak attól: az angol szakirodalomban state capture-nek (állam elfogása, elrablása) nevezett jelenséggel állnak szemben. Ez az, amikor az állam, a törvényhozás és a közigazgatás magánérdek irányítása alá kerül, melyben a jogszabályokat már születésük pillanatában eltérítik a közérdektől.          u

u Lázár János a törvény vitájában azt magyarázta, hogy akinek sok pénze van, az megpróbálja megközelíteni az államigazgatás középső vagy felső szintjeit. Mint mondta: tanulságos történetek vannak az elmúlt huszonkét évből, hogy milyen hirtelen visszakoztak, vagy épp kiestek a politikából azok, akik fel merték vetni a piac újraszabályozását.

Az ezt firtató kérdésünkre Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke annyit mondott, hogy „a titkosszolgálatok által adott információkban szóba sem került a politikai elit megzsarolása vagy érintettsége”. A politikus hangsúlyozta, hogy a bizottság zárt ülésén elhangzottak egész egyszerűen nem igazolták számára a kormány érveit. 

Gulyás József volt szabad demokrata politikus, aki a nemzetbiztonsági bizottság tagja volt az előző ciklusban, arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi jelentéseiben szó volt a szerencseipar árnyoldalairól. Idővel, 2002 után azonban ezek a figyelmeztetések kikoptak az NBH jelentéseiből, noha a problémát nem oldotta meg a politikai elit, nem változtak a jogszabályok.

Az expolitikus szerint mindennek több oka is lehet. Egyrészt a politikai, titkosszolgálati és a bűnüldözői elit nem merte felvállalni a konfliktust ezen a területen, hisz a szervezett bűnözés relatíve erőfölényben volt, ezért inkább hagyta a status quo fennmaradását a különféle csoportok között.  Ráadásul lehettek „kényes pontok” a szervezett bűnözés politikusokat is beszövő kapcsolati hálójában – vélte Gulyás.

Arra a kérdésünkre, hogy akkor most mi változhatott meg, Gulyás azt válaszolta: lehet, hogy a döntéshozók érdemi információt kaptak az iparág valódi viszonyairól, és megijedtek, hogy a milliárdos forrásokat mozgató érdekkörök fideszes politikusokat környékeznek, illetve zsarolnak vagy zsarolhatnak meg. Az is lehetséges, hogy világossá vált számukra: az új, az úgynevezett szerveres rendszerben is – szándékaik ellenére – a szervezett bűnözés, vagy egy ellenségesnek tartott üzleti kör dominálhatja a piac működését, ezért inkább felszámolták az új szisztémát.

Egy nyerőgép – tíz családi katasztrófa

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbbi adatai szerint 2012. október 1-jén országosan 4520 pénznyerő automatára kiadott engedély volt. Az automatákat mintegy 600 magyarországi vállalkozás üzemelteti, döntő többségükben nem főprofilú játéktermekben, hanem különböző vendéglátóhelyeken kiegészítő szolgáltatásként. Ezeken a szórakozóhelyeken átlagosan 4-6 automata működik. Az Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egy automata legalább tíz család életét teszi tönkre.

A Cég figyelmeztetései

NBH-évkönyv 1999:
A pénzmosás szempontjából veszélyeztetett területként tartja számon a Hivatal a szerencsejátékok szervezésében, illetve lebonyolításában részt vevő cégeket, különösen a játékkaszinókat. Széles körű nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy szervezett bűnözői csoportok egyre gyakrabban használják ezt az üzletágat pénzmosásra.
NBH-évkönyv 2001:
A szerencsejátékok szervezése során elérhető extraprofit miatt a szervezett bűnözés pozíciók kialakítására törekszik ezen a területen is. Nemzetközi tapasztalatok szerint a legális szerencsejátékok közül a kaszinók, illetve a pénznyerő automaták üzemeltetése iránt tanúsítanak kiemelt érdeklődést.
A visszaélések megakadályozása érdekében Magyarországon is fontos szempont a jelenleg működő játékkaszinók tulajdonosi szerkezetének alakulása, illetve az üzemeltetői kör hosszú távú kiválasztása.
A szerencsejáték azért is vonzó a szervezett bűnözés számára, mert az üzemeltetők jövedelme nehezen ellenőrizhető. A pénznyerő automatákra telepített számlálók viszonylag könnyen manipulálhatók, és különböző módszerek léteznek az üzletmenet befolyásolására is. A nyilvános helyeken lévő gépek úgynevezett fekete dobozában tárolt információk átírásával a forgalomról, illetve a bevételről folyamatosan hamis adatok keletkeznek, ezáltal az üzemeltetők milliós nagyságrendű adózatlan jövedelemre tehetnek szert. Magyarországon jelenleg kiélezett harc folyik a szerencsejáték feletti ellenőrzés megszerzéséért, és számos jel utal a nemzetközi maffia érdeklődésére is.
Egy-egy nagy forgalmú szórakozóhelyen gyakran jelennek meg az adott térséget ellenőrző csoportok képviselői, hogy a tulajdonos „meggyőzésével” elérjék az általuk biztosított gépek üzembe helyezését. Ezek egy része engedély nélkül üzemel, jobb esetben a tulajdonos rendelkezik ugyan engedéllyel, de a gépeket – a bevétel megsokszorozása érdekében – manipulálják. Nem ritka a védelmi pénzek szedése.

Olvasson tovább: