Kereső toggle

Kockázatok és mellékhatások

Bajnai és az Együtt 2014

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Támogatóinak köre, így például a Milla vezetése is sikeresnek tartja az exminiszterelnök közéleti belépőjét, egyértelmű, hogy Bajnai Gordon ismét felkerült a magyar politikai térképre. Számos ellenzéki politikussal és háttér-emberrel beszélgetve viszont úgy látszik, a neheze csak most következik Bajnai és csapata számára. Támogatói az összefogás sikere melletti érveket, míg a kritikusai és riválisai a kérdőjeleket sorolták lapunknak.

Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke, Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület alapítója és Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke múlt pénteken írta alá azt az együttműködési megállapodást, amellyel hivatalosan is útjára indították az október 23-án bejelentett Együtt 2014 politikai mozgalmat.

A mozgalom koncepciója egyértelmű: szövetségbe hívni mindazokat, akik le akarják váltani a jelenlegi kormányt. Jelenleg ezt a célt tűzi ki a Magyar Szocialista Párt (MSZP),

a Lehet Más a Politika (LMP), illetve a Demokratikus Koalíció (DK), valamint egykori szabad demokrata politikusokat tömörítő egyesületek és alapítványok is. Mint arról a múlt héten írtunk, a Bajnai-stáb célja az, hogy a másfél milliós baloldali táborhoz (ez az MSZP, LMP és DK együtt) szerezzenek még egymillió szavazót, hogy egy 2,5 milliós táborral biztosan, akár kétharmados többséggel is legyőzzék a Fideszt. (Bajnai Gordon ernyője. Hetek, 2012. október 26.)

A fenti szervezetekre tehát – mások mellett – biztosan számítanának a szövetségben. A kérdőjeleket sorolók azonban ennél a pontnál rögtön legalább két kifogást emlegettek. Egyrészt, a baloldali pártok egyesítése nem egyszerű feladat, hiszen az LMP nem szívesen közösködne azzal az MSZP-vel, amelynek a politikája ellen hozták létre négy évvel ezelőtt, a DK meg miért menne vissza az MSZP-hez, ha onnét lépett ki. A másik ellenérv, hogy az egykor a Fideszre vagy az SZDSZ-re szavazó mérsékelt, úgynevezett centrista, talán antikommunista szavazók miért akarnának közösködni a számukra ellenszenves MSZP-vel. Juhász Péter, a Milla elnöke igyekszik képviselni ezt az MSZP-kritikus réteget, mondván, hogy nem akarják a hatalomba visszasegíteni azokat, akik az elmúlt húsz évért felelnek. Igaz, Juhász újabban annyiban árnyalja az álláspontját, hogy ő a politikai kultúraváltásban érdekelt.

Meglepő módon az Együtt 2014 mozgalom lehetséges sikerével kapcsolatban a legtöbb – sokszor egyértelműen valósnak tűnő – ellenérvet szocialista politikusoktól hallottunk. A Fidesz még mindig nem döntött a választásokat meghatározó részletszabályokról, így a kampányfinanszírozás és a politikai reklám feltételeiről sem, ugyanakkor jelenleg is nagyon szigorú feltételekkel lehet frakciót alapítani a parlamentben: „Ha az Együtt 2014 indul csak a demokratikus ellenzéki oldalon, akkor a jelenlegi szabályok szerint az új országgyűlésben nem lehet külön frakciója sem az MSZP-nek, sem az LMP-nek. Másrészt a Fidesz még hozhat olyan szabályokat, amelyek megakadályozhatják az összefogást, tekintettel arra, hogy se Bajnai, se Juhász egyesülete nincs a bíróságon bejegyezve, a procedúra még csak most kezdődött el, vagyis jogi értelemben még nem léteznek” – fogalmazott egy vezető szocialista politikus.

Az sem egyszerű helyzet, hogy jelenleg a nagyvárosokban, különösen Budapesten az MSZP népszerűbbnek tűnik, mint a Fidesz. Sőt, a friss kutatások szerint a fővárosi szocialista képviselőjelöltek többsége 2014-ben megnyerné az egyéni körzetét. Ma még éppen ezért nehéz elképzelni, hogy a szocialista pártelnök milyen módon tudná rávenni a nyerő pozíciókban levő, de az elmúlt időkben a Fidesz győzelmei miatt sokat „szenvedő” szocialista jelölteket, hogy engedjék át a befutó helyüket az Együtt 2014 mozgalom miatt LMP-s, szolidaritásos vagy millás jelöltnek. Hasonló érdeksérelmek sorozata lenne várható egy közös választási lista tető alá hozásánál. Mindezt úgy, hogy az LMP és a Milla számos prominense évek óta kőkeményen, olykor megalázóan ekézte az MSZP-t. A problémát jól megjeleníti Juhász Péter, a Milla elnöke, aki legutóbb éppen önvizsgálatra szólította fel az általa korruptnak tartott szocialistákat. „Jó lenne egy kicsit Afrikába küldeni Juhászt, mert ha sokat szidja az MSZP-t, akkor lőttek az összefogásnak” – magyarázta a Heteknek egy egyébként bajnaista hírében álló fiatal, de a párt életében meghatározó szocialista politikus.

A helyzet ellentmondásosságát jól mutatja, hogy eközben a Milla – legalábbis információink szerint – azért tolja előre Juhászt, hogy sértő beszólásaival elriassza az általuk „rosszarcúaknak” tartott, úgymond levitézlett posztkommunista és bukott szabad demokrata politikusokat. Az érvelésük szerint az elmúlt húsz-harminc év politikai kavarásainak hullái (nem csak politikusok) zombiként akarnak felmászni Bajnai „hajójára”, amit ha engednek, akkor éppen azt az egymillió szavazót riasztanák el, akik szükségesek a Fidesz legyőzéséhez a baloldal másfélmilliós táborához.

A baloldal „dialektikáját” jól jeleníti meg, hogy a Mesterházy Attila nevével fémjelzett szocialista elnökség átlagéletkora alig 38 év, többek közülük még KISZ-tagok sem voltak, miközben kívülről úgy tűnik, mintha a civilek éppen a jelenlegi szocialista elnökséggel szemben vívnák antikommunista harcukat.

A kritikusok további érve, hogy az Együtt 2014 mozgalomnak, de még a Haza és Haladás Egyesületnek sincs igazán jobboldali „fogása”, nem sikerült olyan jobboldali személyiséget támogatóként felmutatni, akik szimbolizálnák a Fideszből kiábrándult mérsékelt jobboldaliak tömegét. Bár sokan nagy reményt fűznek ahhoz, hogy Sólyom László volt államfő, az Alkotmánybíróság egykori elnöke a korábbi alkotmányos berendezkedés szétverése miatt talán felszólal az új ellenzék mellett, vagy Ángyán József fideszes képviselő „robbant” az átállásával, de erre még nem került sor. Sőt, Ángyán azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy ugyan őt a Milla kapacitálta, de neki a Hajdú-Bét ügy miatt erkölcsi fenntartásai vannak Bajnai Gordonnal szemben.

Mindezek ellenére Bajnai hívei optimisták: szerintük a volt miniszterelnök és mozgalma lépéselőnybe került, mert egyetlen ellenzéki párt sem volt képes október 23-án akkora tömeget megmozgatni, mint ők. Emellett az Együtt 2014 brandként jelent meg az ellenzéki mezőben, mint a Fidesz legyőzésének egyik lehetséges eszköze. Az összefogásra sem az MSZP, sem az LMP nem tudott eleddig a – legalább a tervezőasztalon működő – érvényesnek tűnő koncepciót produkálni. Az pedig axióma lett, hogy a Fidesz a választás szabályainak megbuherálása miatt egyedül nem győzhető le. Erre az MSZP – még a baloldalnak kedvezőbb választási szabályok közepette is – csak az azóta elhalálozott SZDSZ-szel közösen volt képes 2002-ben és 2006-ban.

Ráadásul Bajnainak – legalábbis hívei szerint – mind az MSZP-ben, mind az LMP-ben számos szimpatizánsa van. Több fiatal és idősebb vezető szocialista politikus az együttműködés híve, míg a Millának az LMP törzsbázisára van jelentős hatása. „Ha egyre erősödik az a közvélekedés, hogy a Fidesz csak együttes erővel győzhető le, akkor ez a pártok vezetői számára kijelöli az együttműködés kényszerét, azaz az Együtt 2014 sikerét. Márpedig ez az üzenet, az együttműködés szüksége könyörtelenül átment a nyilvánosságba” – fogalmazott egy Bajnai Gordonnak szurkoló politikai tanácsadó.

Olvasson tovább: