Kereső toggle

A Fidesz elveszíti a vidéket?

A feudalizmus újjáéledésétől tartanak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két oldalról is támadják a jövő héten parlamenti vitára kerülő földtörvény tervezetét: az MSZP a közepes és nagy gazdaságokat félti, az LMP pedig éppen azt fájlalja, hogy a törvény a látszat ellenére ezentúl sem szabna határt a több ezer hektáros nagybirtokoknak. A tervezet egyébként előnyben részesíti a családi gazdaságokat és hadat üzen a földet nem művelő spekulánsoknak – persze kiskapuk azért akadnak.

Magyarországon az uniós átlaghoz képest alacsony – 0,8 százalékos – a 100 hektár feletti mezőgazdasági nagyüzemek száma, miközben ők használják a mezőgazdasági területek több mint kétharmadát. Az aránytalanságot jelzi, hogy eközben az átlagos földbirtok nagysága 2,2 hektár, vagyis rendkívül sok az életképesség határát alulról súroló kisbirtokok száma. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, jövő héten parlamenti vitára kerülő törvényjavaslat elfogadásával ezen változtatna a kormány.  

A tervezet szerint a magyar mezőgazdaság gerincét a családi gazdaságok képeznék, és földet csak az tulajdonolhat, illetve bérelhet, aki meg is műveli azt. Ezzel a kormány a pénzügyi befektetőknek, spekulánsoknak üzent hadat, azt a logikát követve, hogy amennyiben helyben élő gazdák, helyhez kötődő gazdálkodó szervezetek művelik a földet, az munkahelyeket teremt, és növeli a vidék megtartó erejét. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a téma kapcsán úgy nyilatkozott, céljuk, hogy megvédjék a külföldiektől a magyar termőföldet, továbbá megszüntessék a nagybirtokrendszert és növeljék a vidéken élők életszínvonalát.

(Ehhez képest a törvénytervezet indoklása szerint nem cél a nagybirtokok megszüntetése.) Lázár a nagyüzemek jövőbeni finanszírozhatósága miatt aggódó Bankszövetségnek egy állami agrárbank „belengetésével” vágott vissza, és úgy fogalmazott: a bankok és a bankárok nem lesznek földtulajdonosok vagy földhasználók Magyarországon, és örömmel üdvözlik, hogy ezt az érintettek is észrevették.

Egy, a kormányzati stratégia kialakításában korábban részt vett szakértő lapunk kérdésére előremutatónak értékelte a tervezetet, ugyanakkor elismerte, hogy kettősség mutatkozik a kormány szavakban megfogalmazott szándékai és az állami földbérleti pályázatok kapcsán tapasztalt gyakorlat között, vagyis hogy több esetben nem a gazdák, hanem Fidesz-közeli érdekeltségek jutnak állami földhöz.

A tervezet egyébként 1200 hektárban maximálja a földbirtokok méretét, ám ezt csak olyan gazdasági társaság birtokolhatja, amely az elmúlt három évben legalább 100 főt foglalkoztatott (kisebb méretnél enyhül a követelmény). A családi gazdaságok 50 és 500 hektár közötti területen gazdálkodhatnának, esetükben nincs ilyen jellegű követelmény.     

„A törvénytervezet egy ügyvédi iroda által készített fércmű, tele helyesírási és jogtechnikai hibákkal, ráadásul tartalmilag sem felel meg annak a célkitűzésnek, hogy növeljék a vidék megtartó erejét és segítsék a munkahelyteremtést” – mondta el a tervezet kapcsán lapunknak Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa. Szerinte a törvénytervezet egyértelmű támadás a társas vállalkozások ellen, hiszen egy család művelhet ugyan 500 hektár földet, egy kft. esetében viszont ehhez legalább 60 alkalmazott kell. „A falum határában működő szövetkezet 3500 hektáron gazdálkodik, végigviszi a teljes termékpályát a búzától az állattenyésztésen keresztül a szalámiig, és 160 embert foglalkoztat. A törvény életbe lépését követően a tagok földtulajdonát is belekalkulálva kétezer hektáron gazdálkodhatnak majd, ami kevés ahhoz, hogy gazdaságosan működjenek” – illusztrálta a problémát Gőgös, aki szerint a törvény elfogadása országos szinten 70-80 ezer munkahelyet sodorna veszélybe.

Arra a felvetésre, hogy a kormány vállaltan a családi gazdálkodókat és a vidéken élő földművelőket akarta előnyben részesíteni, azt felelte, az a szabály, hogy ötven hektár alatti területtel nem üzemelhet családi gazdaság, a kistermelőket is sújtja, hiszen például egy kertészet mérete nem nagyobb néhány hektárnál. „A munkahelyteremtést sem oldaná meg az új szabályozás, hiszen a trend az, hogy a közepes társas vállalkozások több embert foglalkoztatnak, mint a családi gazdaságok, amelyek a kormány által szavak szintjén elítélt nagybefektetőkhöz hasonlóan szeretnek gabonatermesztéssel foglalkozni, ami kevesebb saját energiát és annál is kevesebb munkaerőt igényel” – magyarázta Gőgös Zoltán, aki szerint sokat javítana a tervezeten, ha a családi gazdaságok számára is kötelezővé tennék a foglalkoztatást, így rá lehetne őket szorítani, hogy állattartással is foglalkozzanak.   

Gőgös Zoltánnal szemben az LMP-s Szabó Rebeka lapunknak nyilatkozva éppen azt kifogásolta a törvénytervezetben, hogy hiába csökkentenék a birtokmaximum mértékét, a kiskapuk miatt továbbra sem szab határt semmi a több ezer hektáros nagybirtokok létrejöttének. „A termőföldet tulajdonló-bérlő gazdasági társaságok érdekeltség szerinti összesítésének hiányában a nagygazdálkodók, pénzügyi befektetők hatalmas területeket hasznosíthatnak a jövőben is, mint ahogyan azt az állami földbérlet-pályázatoknál láthatjuk” – magyarázta a politikus, aki többek között növelné a helyi földhasznosítási bizottságok szerepét, illetve hiányolja, hogy a földkérdést nem együtt tárgyalják az üzemszabályozási, illetve családi gazdaságokról szóló törvénnyel. Így például egyelőre még nem lehet tudni, hogy a kormány hogyan viszonyul az általuk szorgalmazott egy üzem, egy földműves elvéhez.

Hasonlóan látja a helyzetet a fideszes Ángyán József is, aki az állami földbérletek ügyében saját pártja ellenében hadakozik. „Az úgynevezett vállalkozói mezőgazdaság szinte korlátlan növekedésének kereteit megteremtő törvénytervezet nem a néppárti vidékstratégiáról árulkodik. Az így kirajzolódó föld- és birtokpolitika a spekuláns – a politikát finanszírozó – nagytőke érdekeit szolgálja. A stratégia a kisgazdaságok és szövetkezeteik segítését, a város és vidék kapcsolatainak helyreállítását, a helyi gazdaság, társadalom és megtartó közösségei erősítését célozza. Adja Isten, hogy a kormány visszatérjen a közjót szolgáló politikához!” – fogalmazott a professzor a Szabad Földnek.

Ángyán egyébként a napokban az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz rendezvényén – José Bové zöldpárti európai parlamenti képviselővel és Szabó Rebekával közösen – adott elő. Ez azért is érdekes, mert korábban arról folytak a találgatások, hogy a saját pártján belül árulónak tekintett szaktekintélyt a Jobbik vagy az LMP tudja-e magához csábítani. Ezzel kapcsolatban Szabó Rebeka kérdésünkre azt mondta, „nagyra tartjuk a professzort, és sok mindenben azonos célért küzdünk, ő azonban jelenleg a Fidesz-frakció tagja”.

Olvasson tovább: