Kereső toggle

„Vádiratot” írtak a jogvédők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A bíróságok függetlensége mellett az eljárások tisztességét is fenyegetve érzik jogvédő szervezetek, ha a kormány nem korrigálja a bírósági rendszer átalakítását.  Ilyen és ehhez hasonló, a magyar  jogállamiság alapjait érintő súlyos állításokat fogalmazott meg három jogvédő szervezet a bírósági rendszer átalakítását elemző tanulmányukban.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért dolgozata azt állítja, hogy noha a Velencei Bizottság súlyos kifogásai nyomán a kormány ugyan idén 30 ponton módosítani kényszerült az új szisztémán, ám annak centralizált jellege megmaradt, és továbbra is fenyegeti a bíróságok függetlenségét, valamint az eljárások tisztességességét.
A kritikák középpontjában az egy kézben összpontosuló, hatalmi ellensúly nélküli bírói igazgatási rendszer, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő jogkörei álltak. A jogvédők szerint ahhoz, hogy az új szabályozás elérje a jogállami minimumot, arra lenne szükség, hogy a jogalkotó felszámolja a bírói igazgatás centralizált karakterét, és az új szabályok megfelelő garanciákkal védjék a polgárok jogát a független, pártatlan és igazságos bírósági eljáráshoz.
A civil szervezetek elemzésükben azt kifogásolják, hogy bírói függetlenség alapvető garanciáit nem biztosítja az Alaptörvény.  Az Alaptörvény ugyanis csak nagyon általános, szűkszavú keretszabályozást tartalmaz a bíróságokkal kapcsolatban. Emellett a jogvédők szerint a kilenc évre választott OBH-elnök jogállása és újraválaszthatósága elfogadhatatlan a megfelelő ellensúlyok nélküli hatáskörei fényében. Az igazgatási hatáskörrel rendelkező személyek rendkívül hosszú mandátuma esetén azzal arányos fékeket és ellensúlyokat kell bevezetni. A törvénymódosítás az OBH elnökének megbízatási idejét nem csökkentette, és az újraválasztása továbbra is lehetséges.
Ráadásul a bírák és az Országos Bírói Tanács továbbra is függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől, az ügy- áthelyezéssel kapcsolatos szabályozás sem megnyugtató, a kormányzati változtatások nem elégségesek ahhoz, hogy kizárják a bírósági eljárások politikai, gazdasági vagy bármilyen más manipulációját.
Mint emlékezetes, a bírói rendszer kapcsán Kim Lane Scheppele, a világhírű Princeton egyetem professzora, alkotmányjogász tavaly éles bírálatokat fogalmazott meg. A The New York Timesban azt írta, hogy az igazságszolgáltatás változásai túlzott és kontroll nélküli hatalmat adnak – a Scheppele által csak „bírósági cárnak” nevezett – Handó Tündének, az OBH elnökének a kezébe.

Olvasson tovább: