Kereső toggle

Ütött az óra - A Csatáry-nyomozás teljes története

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Mind az öt földrészen kutattam volt nácik után, de két dolog csak Magyarországon fordult el velem. Az, hogy egy háborús bŐnös, Képíró Sándor bünteteljárást indítson ellenem becsületsértésért, és az, hogy az ügyészség engem vádoljon meg egy háborús bŐnös felkutatásának megakadályozásával” – mondta lapunknak Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója. Lapzártánkkor vette rizetbe és hallgatta ki a Fvárosi Fügyészség Csatáry László volt kassai rendrparancsnokot, akit a legkeresettebb még életben lév háborús bŐnösként tartanak számon.

„Úgy kezdődött, mint egy kémregény. Egy nappal azt követően, hogy megérkezett Képíró Sándor halálhíre, e-mailt kaptam Budapestről – idézi fel a tavaly szeptember 4-ei eseményeket Efraim Zuroff. – Meglehetősen el voltunk keseredve, mert a volt újvidéki csendőr százados halála azt jelentette, hogy megszűnik az ellene indított per, amelyben úgy gondoltuk, hogy jó eséllyel fellebbeztünk a felháborító elsőfokú felmentő ítélet ellen.”
A levél nem tartalmazott feladót, írója azt állította, hogy ismeri Csatáry László egykori rendőrtiszt budapesti tartózkodási helyét, aki Kanadából történt 15 évvel korábbi kiutasítása óta eltűnt. „Azt kérdezte az e-mail küldője, hogy hajlandók vagyunk-e kifizetni 55 ezer dollárt az információért. Visszaírtam, hogy az Utolsó Esély Akció keretében maximum 25 ezer dollár jutalmat tudunk felajánlani, azt is csak akkor, ha az információk elvezetnek egy háborús bűnös megtalálásához, bíróság elé állításához és elítéléséhez. Ennek megfelelően a mai napig egyetlen dollárt sem fizettünk az információért, de ha eredményes lesz a per, akkor átadjuk a jutalmat. Szerencsére ez nem vette el az illető kedvét, aki átadta az információkat. Ezeket leellenőriztük, majd Budapestre utaztam, ahol feljelentést tettem Csatáry László ellen” – mondja Zuroff.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség Zuroff feljelentése alapján 2011. szeptember 22-én rendelt el nyomozást háborús bűntett miatt az 1944 tavaszán Kassán történtek kapcsán. Az ügyben azonban hosszú hónapokig nem történt semmi, és még 10 hónappal később, 2012. július 17-én is ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás. Pedig Zuroffék közben újabb információkkal szolgáltak az ügyészségnek. Felkutattak két – addig ismeretlen – szemtanút, az egyiket az Egyesült Államokban, a másikat Izraelben, akik vállalták, hogy beszámolnak a hatóságoknak Csatáry kassai rémtetteiről. A magyar ügyészség őket sem kereste meg.

Akasztófa ell Kanadába

Csatáry nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. A férfi a Felvidék visszacsatolása után lett Kassa egyik rendőrparancsnoka. Már 1941 nyarán összegyűjtötte a városban élő nem magyar állampolgárságú zsidókat, mintegy 300 főt, akiket Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba deportáltatott. Voltak a névjegyzékben olyan zsidók, akiket nem találtak meg a városban, mert munkaszolgálatra vitték őket. Csatáry elszántságára jellemző, hogy a tanúvallomások szerint hivatalos paranccsal visszarendelte a munkaszolgálatról ezeket az embereket, majd felrakatta őket a biztos halálba induló vagonokba. (Kamenyec-Podolszkijból a 300 ember közül szinte senki nem jött vissza élve.)
Csatáry az egyik kassai gettó parancsnoka volt 1944 tavaszán, ahonnan ő szervezte meg mintegy 15 ezer zsidó Auschwitzba történő deportálását. A túlélők beszámoltak arról, hogy a férfi kutyakorbáccsal verte a rámpára terelt nőket, és megtiltotta, hogy a 80-100 emberrel zsúfolt, zárt marhavagonokon szellőzőnyílást vágjanak az Auschwitzba induló foglyoknak.
A háború végén Csatáry eltűnt, évekig nincs róla nyom. Távollétében 1948-ban kötél általi halálra ítélik az akkor már Csehszlovákiához tartozó Kassán. Egy évvel később azonban Európából a kelet-kanadai Új-Skócia (Nova Scotia) tartományba vándorolt, és 1955-ben megszerezte a kanadai állampolgárságot is, Ladislaus Csizik-Csatary néven. Egy ideig műkincskereskedőként dolgozott Montrealban.
Miután a Simon Wiesenthal Központ információi alapján bebizonyosodott, hogy bevándorlási kérelmében eltitkolta háborús múltját, a hatóságok megtévesztése és csalás miatt 1997 augusztusában megvonták tőle a kanadai állampolgárságot. A bevándorlási hivatal közleménye szerint „nem nyújtott információkat a náci megszálló erőkkel való együttműködéséről, amikor a csendőrségnél szolgált, és – szolgálati ideje alatt – részt vett a magyar zsidók ezreinek internálásában és deportálásában koncentrációs táborokba”.

15 éve érkezett

„Csatáry egyike volt annak az összesen 10 embernek, akitől Kanada ilyen indokkal megvonta az állampolgárságot – mondta Zuroff lapunknak. – A 10 emberből ketten önként távoztak, nyolcan viszont a kiutasítás ellenére az országban maradtak, és fellebbeztek a döntés ellen. Ők a mai napig Kanadában élnek. Tulajdonképpen szerencsénk volt, hogy Csatáry megijedt, és egyike volt azoknak, akik elmenekültek a kiutasítás elől, mert különben ma is a tengerentúlon élne.”
Az akkor 82 éves férfi azonban nyomtalanul eltűnt, és tizenöt éven át, 2011. szeptember 4-éig senki nem hallott felőle. Mint kiderült, ez idő alatt Budapesten élt, ahol a hatóságok soha nem kérdezték meg tőle, miért veszítette el kanadai állampolgárságát.
Mint beszámoltunk róla, Zuroff július 9-én Budapestre érkezett. Az Utolsó Esély Akció című könyve magyar nyelvű bemutatója mellett találkozott a Fővárosi Ügyészség képviselőivel is. Az ügyészségen két órán át tartott Zuroff meghallgatása. „Felszólítottam a magyar hatóságot, hogy Csatáry korára, és a neki felrótt bűncselekmények súlyára való tekintettel tegyenek meg mindent az eljárás felgyorsítására. Azt közölték azonban, nem tervezik, hogy hivatalosan meggyanúsítják Csatáryt, és az útlevelét sem vonták még be” – mondja Zuroff, akit megdöbbentett, hogy az ügyészség a férfi őrizetbe vétele után őt vádolta meg azzal, hogy „súlyosan veszélyeztette a nyomozás sikerét”, mert a nyilvánossághoz fordult.
„Csatáry László 15 éven át élt háborítatlanul Budapesten. Előtte Képíró Sándor 16 éven át. Mindkét esetben tőlem kapták meg az információkat a magyar hatóságok. Képíró ügyében öt éven át halogatták a vádemelést. Előbb kellett nekem bíróság elé állnom, mert Képíró beperelt becsületsértés miatt, mint hogy a magyar ügyészség vádat emeljen ellene. Ugyanez kezdődött Csatáry ügyében is” – tette hozzá Zuroff.
Az ügyben látványos fordulatot hozott, amikor a legnagyobb – több mint 10 milliós – példányszámú brit napilap, a The Sun tudósítói Budapesten a Wiesenthal Központtól kapott információk segítségével megtalálták Csatáryt. A londoni lap egyik legtapasztaltabb stábját – két riportert és egy fotóst – küldte el Budapestre. (Egyikük Brian Flynn, tavaly Ausztriából a vérfertőző amstetteni rém, Josef Fritzl peréről tudósított, és neki sikerült egyedül megszólaltatnia a bíróságon a férfit.)
Csatáry felváltva tartózkodott két budai, XII. kerületi címen. Mindkét lakásnál szerepelt a neve a postaládán, így nem volt nehéz a beazonosítása. A 97 éves férfi korához képest jó fizikumú, és önállóan közlekedik. „Négy órán át követtük az egyik nap, amint lakásából távozott – mondta a Heteknek Brian Flynn. – Láttuk, amint elegáns, sportos öltönyében felszállt a villamosra és a közeli bevásárlóközpontba (a MOM Parkba – a szerk.) utazott. Itt néhány újságot vásárolt, majd egy kávézóban két órát beszélgetett egy idősebb hölggyel. Ezután két szatyornyi élelmiszert vett, amelyet saját maga vitt haza, szintén villamossal.”
Eljött a pillanat, hogy az újságírók becsöngessenek Csatáryhoz. A férfi ekkorra már nekivetkőzött: trikóban, alsónadrágban és zokniban nyitott ajtót a brit riportereknek. A megdöbbent tekintetű, félig öltözött Csatáryról készült képek bejárták a világsajtót. Bár a férfi kanadai angolsággal csak annyit közölt az újságírókkal, hogy semmit nem akar mondani és hagyják őt békén, ezek a felvételek kései elégtételt jelentettek hajdani áldozatainak, akiket a beszámolók szerint a nyári hőségben félmeztelenre vetkőztetve terelt be a kassai pályaudvaron a vagonokba.
A Sun cikke nyomán egymás után érkeztek a televíziós stábok Budapestre.
A világ legkeresettebb háborús bűnösének megtalálásáról mind az öt kontinensen beszámoltak, nemcsak az Egyesült Államokban, Európában és Izraelben, hanem az orosz televíziótól fogva az al-Dzsazíráig is. Dél-Amerikában például azért keltett feltűnést az ügy, mert sok háborús bűnös éppen erre a kontinensre menekült, de most kiderült, hogy nemcsak az argentin vagy paraguayi pampákon és ültetvényeken lehetett észrevétlenül eltűnni a felelősségre vonás elől, hanem Európa közepén is.
Minden külföldi újságíró azt kérdezte, hogy ezek után miért nem veszik azonnal őrizetbe Csatáryt. A hírtelevíziók kivonultak a Facebookon fiatalok által Csatáry lakásához szervezett flashmob akcióra, amely annyira felbőszítette a hazai neonáci szervezeteket, hogy a nyíltan zsidózó kuruc.infón – amerikai nyilasok finanszírozásával – 100 ezer forintnyi készpénzjutalmat ajánlottak fel a résztvevőkről érdemi információt szolgáltatóknak. A kommentelők pedig a tőlük megszokott alpári stílusban, de rekordmennyiségben fenyegetőztek Dunába lövéssel és válogatott kínzásokkal.
Az Izraelben tartózkodó Áder Jánost – aki Efraim Zurofftól még egy nyílt levelet is kapott az ügyben – újságírók hada faggatta, majd végül a Sun-riport megjelenése után 48, illetve a Zuroff-levél után 12 órával, július 18-án reggel megtört a jég. A Budapesti Nyomozó Ügyészség „Dr. Cs. Lászlót őrizetbe vette, gyanúsítottként kihallgatta és kezdeményezte házi őrizetét a nyomozási bírónál”. A kihallgatás során Csatáry egy előre megírt vallomást ismertetett, de kérdésekre is válaszolt. Ennek során kisebb önellentmondásba keveredett: bár előbb tagadta, hogy kínozta volna a gettóba zárt embereket, később már azzal védekezett, hogy „csupán kötelességét teljesítette”. (A háborús bűntett miatt akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.) A nyomozás tempóját lapunkhoz eljuttatott közleményében a Fővárosi Főügyészség azzal indokolta, hogy a munka több országra kiterjedt, az események Kassán (a mai Szlovákia területén) történtek, a szemtanúk Izraelben élnek, kanadai tartózkodásával és kiutasításával kapcsolatban az észak-amerikai állam szolgálhatott információval, míg a nyomozás helyszíne és Csatáry lakhelye hazánk volt. „A nyomozati munka eseményeinek sorrendjét nem lehet felcserélni” – szólt a hosszadalmas eljárás magyarázata.
Efraim Zuroff Jeruzsálemben a Hetek tudósítójától értesült Csatáry László őrizetbe vételéről. „Reméljük, hogy a gyanúsított korára és az ügy súlyára való tekintettel ezt követően felgyorsul az eljárás. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik előmozdították ezt az ügyet. Köszönöm azoknak a fiataloknak, akik demonstráltak Csatáry otthonánál, és köszönöm a Hetek és az ATV stábjának, valamint a brit The Sun tudósítóinak, hogy a nyilvánosság erejével támogatták Csatáry László felelősségre vonását” – nyilatkozta Zuroff lapunknak. (Közreműködött: Hubert József)

Olvasson tovább: