Kereső toggle

A határon túliak válthatják le a Fideszt?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több politikusa is kezdeményezte a hétvégén egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létrehozását, amelyre a magyarországi parlamenti választásokon a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok szavazhatnának.

Az RMDSZ kis parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke vetette fel. Szabó először arról beszélt, hogy Kövér László erdélyi kampánykörútja Bihar, Szatmár és Kolozs megyében rontotta a magyarság választási esélyeit. „Alapítsunk mi is pártot Magyarországon, lássuk, mit szólnak hozzá!" - jelentette ki Szabó Ödön. (A Fidesz az RMDSZ két magyar riválisának, Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek nyújtott látványos segítséget a kampányban - a szerk.)

Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester szerint a határon túliak magyarországi pártját a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen lehetne bejegyezni. Ráduly sérelmezte, hogy a magyar választójogi törvény alapján a határon túli magyarok csak pártlistákra szavazhatnak.

Markó Béla, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is kitért a pártalapítás javaslatára. „Megfenyegettük a magyarországiakat, hogy létrehozunk ott egy pártot. Ez nem árt, de még mielőtt a 2014-es magyarországi választásokról beszélnénk, nekünk az őszi parlamenti választásokra kell összpontosítanunk" - jelentette ki Markó, aki helytelenítette, hogy magyar részről „nem követték meg" az RMDSZ-t.

Markó Béla azt hangoztatta, hogy Magyarország „megtépázott nemzetközi tekintélyével lassan-lassan elszigeteli magát a Kárpát-medencében". Hozzátette, az erdélyi magyar közösségnek befolyásos, erős Magyarországra lenne szüksége.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint ugyan erősen kétséges, hogy megvalósul-e a Fidesz-KDNP-vel szemben létrehozandó határon túli magyar pártlista ötlete, de az biztos, hogy minden érintett komoly mérlegelésbe kezd arra az esetre, ha mégis lesz belőle valami. A kormánypártokban eddig készpénznek vették, hogy a külhoni magyarok választójogával csak ők nyerhetnek.

László Róbert a témáról írt szakértői blogjában kiemelte, hogy egy tavaly decemberben készült, máig egyetlen nyilvános határon túli közvélemény-kutatás első ránézésre igazolni is látszik számításaikat, de csak a magyarországi politika iránt érdeklődő erdélyi kisebbség körében elsöprő a Fidesz fölénye (a felmérés szerint mintegy negyedmillió kormánypárti szavazat érkezhet innen). A pártot egyelőre nem választó és az anyaországbeli iszapbirkózásba beszállni nem kívánó többség viszont elképzelhető, hogy megszólítható lenne egy ténylegesen őket képviselő formációval, sőt még a korábban magukat Fidesz-szimpatizánsnak tartókat is megzavarhatja, ha megjelenik a szavazólapon egy külhoni magyar formáció.

A kormány még a legóvatosabb becslések szerint is félmillió új magyar állampolgárra számít, akiknek döntő többségére - kimondva-kimondatlanul - az itthon lemorzsolódó Fidesz-szavazók utánpótlásaként tekintenek. A júniusi romániai helyhatósági választások azonban világossá tették, hogy a Fidesz legalábbis megosztja az erdélyi magyarságot, az RMDSZ pedig továbbra is jól beágyazott. Ha Kelemen Hunor pártja valóban egy Magyarországon bejegyzett, a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártszövetség gründolásába fogna, az keresztülhúzhatja a Fidesz számításait: az ötszázalékos küszöb átlépésére minden további nélkül eséllyel pályázna (sőt a kiábrándult magyarországi szavazóknak ez kiváló protestszavazási esélyt teremtene).

Olvasson tovább: