Kereső toggle

Nincs fordulat, de amortizálódik a Fidesz

A májusi Tárki-felmérés nagy visszhangot váltott ki

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem igazolták más közvélemény-kutatók a Tárki intézet májusi, nagy visszhangot kiváltott kutatását, miszerint az MSZP támogatottsága beérte a Fideszét, pontosabban, hogy a Fidesz népszerűsége hirtelen „lesüllyedt" a szocialisták szintjére.

A Tárki május végén azzal keltett feltűnést, hogy méréseik szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül az áprilisi 21 százalékról májusban 16 százalékra zuhant,, míg a szocialista párté 13 százalékról 15 százalékra nőtt. A Fidesz-KDNP támogatottsága a biztos pártválasztók (ők azok, akik elméletileg elmennének szavazni) körében áprilisról májusra 39 százalékról 32 százalékra esett viszsza, eközben az MSZP-é 25 százalékról 31 százalékra növekedett. Azonban ezt a váratlan, drámai fordulatot később sem a Median, sem a Századvég mérései nem tükrözték. Mindkét kutatóintézetnél ugyanis még mindig jelentős különbséget mértek a Fidesz és a szocialisták között, az előbbiek javára.

Legutóbb az Ipsos publikált friss adatokat, amely csak részben hasonlított a Tárki méréseihez. Az Ipsos úgy mérte: június elején a Fidesz növelte a támogatottságát a teljes lakosság körében (16-ról 17 százalékra), míg az MSZP-nek a május eleji 12-ről 15 százalékra bővült a szavazótábora.

A biztos pártválasztók körében ennél az intézetnél a Fidesz 35 százalékon, míg az MSZP 31 százalékon áll. Noha az Ipsos szerint is zárul az olló a két párt között, de az intézet adatai szerint nem lehet a Fidesz drámai népszerűségvesztéséről beszélni.

A kutatóintézet szerint fordulat leginkább abban figyelhető meg, hogy a szocialisták aktuális bővülése főképpen azokban a társadalmi csoportokban figyelhető meg, ahol a párt pozíciói eddig gyengék voltak. Így például a Fidesz korábbi és részben mostani bázisának számító középrétegekben: az érettségizettek, a nagyobb vidéki városok lakói, a harmincas-negyvenes éveikben járó és munkahellyel rendelkezők körében a korábbi 6-8 százalékos MSZP-támogatottság mostanra 13-14 százalékra emelkedett.

A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint - és az új választási törvény ismeretében - a Fidesz jelentős többséget szerezne a jelenlegi támogatottságával is egy választáson. Ennek ellenére a két év adatait (ha a négy intézet, a Medián, a Tárki, az Ipsos és a Századvég adatait) egybegyúrjuk, akkor azt láthatjuk, hogy a Fidesz két év alatt közel kétmillió támogatót veszített. 2010 májusában még a megkérdezettek 46 százaléka választotta Orbán Viktor pártját, a legutóbbi már csak a választásra jogosultak 19,5 százaléka.

A másik trend, hogy demokratikus ellenzéknek számító pártok együttesen „verik" a Fideszt. Jelesül az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció támogatottságát egybeszámolva nagyobb támogatottsággal rendelkezik, mint a Fidesz-KDNP szövetség. Ha lenne értelme átlagot számolni, akkor (a teljes lakosságban) 21,45 százalékos támogatottságot kapnának.  Az ellenzéki pártok elemzőitől ellenben azt az információt kaptuk, hogy ha együtt indulnának ezek a pártok, mint a 90-es években Olaszországban a baloldali csoportosulások az úgynevezett Olajfa koalícióban, akkor ez az összeadódás nem lenne automatikus.

Az LMP választmányát ugyanis állítólag 45-55 százalékos arányban megosztja az MSZP-vel való együttműködés kérdése. Nem nyilvános mérések szerint még Budapesten is az LMP szavazóinak legalább 30 százaléka ma még nem szavazna a szocialistákra, különösen nem a Demokratikus Koalícióra. Emellett például Tarlós István, a Fidesz által jelölt főpolgármester továbbra is népszerű Budapesten, különösen jól tartja magát a baloldali törzsbázisnak számító lakótelepeken.

A bizonytalanok száma is töretlenül magas, 45 százalék körüli mértékű, a Jobbik támogatottsága pedig a teljes lakosságban 10 százalékos szinten megrekedt.

Olvasson tovább: