Kereső toggle

Irodalmi kánon: leporolják

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vihart kavart három „nemzeti radikális" szerző - Wass Albert, Nyírő József és Szabó Dezső - beemelése a NAT-ba; a tiltakozásra Hoffmann Rózsa államtitkár úgy reagált, hogy nem kellene ebbe a kérdésbe ideológiát belevinni. A Magyartanárok Egyesülete szerint éppen azok viszik bele az oktatásba az ideológiát, akik ezeket a művészi teljesítményüket tekintve középszerű, de a mai szélsőjobb által favorizált írókat is a kötelező kánon részévé teszik.

Az utóbbi időben kiéleződött a sajátos kultúrharc Magyarországon, amelyet jól tükröznek olyan fejlemények, mint a Nyírő József hungarista erdélyi író és politikus - a magyar országgyűlés közreműködésével zajló - újratemetése körüli hercehurca, vagy ezt megelőzően Nyírő, Wass Albert és Szabó Dezső „nemzeti konzervatív" írókként való beemelése a készülő Nemzeti Alaptantervbe (NAT), miközben Kertész Imre Nobel-díjas szerzőnk kezdettől kimaradt belőle.

Úgy hírlik, a Magyartanárok Országos Egyesülete (MTE) tiltakozása nyomán Kertész Imrét mégiscsak betették a NAT listájába, míg a három erdélyi szerző maradt, akik az MTE megfogalmazása szerint sokkal inkább nevezhetők nemzeti radikálisoknak, mintsem konzervatívoknak. Az egyesület tiltakozó nyilatkozata szerint elfogadhatatlan, hogy az új NAT-ba politikai nyomásra olyan szerzők kerültek bele, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincsen. Mint írják, „a három írót - erdélyiségükön kívül - csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze. Ez egy európai országban, márpedig Magyarországot annak tudjuk, aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeltetésükre".

Ezzel ellentétes állásponton van Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, aki a Kossuth Rádióban kifejtette: azért volt jó bevenni a NAT-ba Nyírő Józsefet és Wass Albertet, hogy ne legyenek „egyoldalúak" a magyar kultúráról megszerezhető ismeretek. Szentmártoni szerint Nyírő megítélésekor, akárcsak a többi szerző esetében is, elsősorban a megírt művek a fontosak, az írók politikai, társadalmi szerepvállalása, esetleges „csetlés-botlása", hibája vagy éppen erénye mind másodlagos, mert az idő a műveket őrzi meg. Nyírő jelentős író, akinek életművét az Írószövetség elnöke szerint nem politikailag, hanem szakmailag kell „leporolni".

Hasonlóan vélekedik Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, aki az Írószövetség Nyírő-konferenciáján Tamási Áron, Wass Albert, Bánffy János és Nyírő József sorsközösségéről értekezett: mind a négy író pályáján a '30-as évekbeli optimizmusuk szülte művek jelentették a csúcsot, később mindannyian külföldön haltak meg, majd Erdélyben lettek újratemetve. Azonban Arató László szerint Wass vagy Nyírő életművét nem lehet egy szinten említeni a NAT-ban szereplő más erdélyi írókéval, például Tamási Áronéval vagy Tersánszkyéval, aminek ékes bizonyítéka, hogy az Akadémia Kiadónál 2010-ben megjelent Magyar irodalom című, 1100 oldalas kötetben Wass vagy Nyírő neve nem is szerepel. Szabó Dezsővel együtt tehetséges, de nem kimagasló teljesítményű szerzőkről van szó, bár Szabóról illendő elmondani, hogy ő nyíltan leszámolt antiszemitizmusával, és a '30-as években már németellenes, antifasiszta nézeteket vallott, ellentétben Nyírővel, aki haláláig kitartott Szálasi és a hungaristák mellett, jóllehet antiszemita kitételek az ő műveiben nem szerepelnek. „Ezek a szerzők ma szélsőjobboldali szimbólumok, akik nem a művészi nagyságuk folytán, hanem a rövidebb-hosszabb ideig tartó szélsőjobboldaliságuk okán kerültek be az amúgy is túlzsúfolt iskolai kánonba, ráadásul egyszerre hárman, és ez a fő probléma. Ez a közhangulatnak, jobban mondva egy meghatározott politikai nyomásnak tett engedmény, amelynek igen káros következményei lehetnek. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy egy tanár puszta önszorgalomból tanítja-e ezeket a szerzőket, vagy pedig a NAT előírásaként, még ha csak kötelezően választható művekként is lettek oda bepréselve" - mutat rá Arató, hozzátéve: nem véletlen, hogy tiltakozó nyilatkozatukra bár mérsékeltebb jobboldali körökből is érkeztek kritikák, de a leggyalázkodóbb reakciókat olyan feladóktól kapták, mint a Kurucinfó vagy a Turulhír. Mint emlékezetes, az inkriminált szerzők bekerüléséért a NAT-tervezet nyilvánosságra kerülése után indult meg egy sikeres kampány, amelynek többek között Takaró Mihály irodalomtörténész vagy a Tormay Cecil Társaság volt a zászlóvivője. Az MTE egyedül protestált, lapunk tudomása szerint az irodalomtudomány jeles képviselői, egyes akadémikusok is jól tudják, hogy az említett írók nem illenek bele a szűk iskolai kánonba, de nem emelik fel a szavukat ellene. Fejlettebb demokráciákban az ideológia kontra életmű problematikája sokkal nagyobb visszhangot kap, elég csak a német író, Günter Grass esetére gondolni, aki 2006-ban ismerte be, hogy a Waffen-SS tagja volt.

Nemzeti maximum

A NAT-tervezetnek a magyar irodalom tantárgyra vonatkozó részében a nemzeti minimumnak aposztrofált elsajátítandó tananyag inkább nemzeti maximumnak nevezhető: a rengeteg ismeret elszakad a realitástól, rohanásra és mechanikus diktálásra kényszeríti a tanárokat - derül ki a Magyartanárok Egyesületének nyilatkozatából, mely szerint ennek teljesítésére a szakközép- és szakiskolák egész biztosan nem lesznek képesek. A jelenlegi, 200-as listának legfeljebb a harmadát, vagy csak a legfontosabb 20-30 művet szabadna tartalmaznia, egyébként nem biztosítható a módszertani szabadság, a szükséges önállóság, differenciálás az oktatás során. Az MTE többek között sérelmezi azt is, hogy a világirodalom ifjúsági művei és a kortárs, különösen a fiatalabb írónemzedékek rendkívül háttérbe szorulnak, s bár elvileg szabadon beiktathatók, a rengeteg kötelező - és többnyire meghatározott ízlésvilág szerint összeválogatott - szerző miatt biztosan nem marad idő rájuk, pedig a diákság olvasóvá nevelésében komoly szerepük lenne. „Az irodalom egy élő organizmus, ezt az élő jelleget a hagyomány merev kezelése megöli: az irodalom attól élő, hogy a régiek megszólítják az újakat, és az újak merítenek a régiekből - változó, hogy mit, hiszen a régiek érvényessége, hatása állandóan változik" - mondta kérdésünkre Arató László, az MTE elnöke, aki úgy tudja, a végleges NAT-listában a szerzők száma nő, de kevesebb művet nevesítenek majd.

 

Olvasson tovább: