Kereső toggle

32 ezer Hoffmann-árva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Soha nem látott mértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma: a tavalyi 141 ezer után idén mindössze 109 ezren küldték be jelentkezési lapjukat az Oktatási Hivatalhoz, amely a változást demográfiai okokkal magyarázza, míg mindenki más a felsőoktatás drasztikus változtatásait okolja a diákság tömeges távolmaradásáért.

Réthelyi Miklós miniszter úgy nyilatkozott: szerinte nem különösebben jelentős a 32 ezer fős csökkenés egy év alatt, amelynek okát „pontos elemzésekkel" kell kideríteni. Az idei érettségizők korosztálya, az 1992-1994 között születettek létszáma 6-7 ezer fővel kevesebb, mint a korábbi években születetteké. A bírálók a megcsappant jelentkezések kapcsán egyenesen sokkhatásról beszélnek. „A demográfiai magyarázatot nem lehet komolyan venni, ilyen fokú csökkenésre még nem volt példa az elmúlt 20 év során" - mondta lapunknak Horváth Bence, a Hallgatói Hálózat (HaHa) szóvivője. Hozzátette: ez az a következmény, amit az államtitkárságot leszámítva kezdettől fogva mindenki emlegetett az új felsőoktatási törvény kapcsán, azaz hogy a szegény diákok tízezrei szorulnak ki a felsőoktatásból, köszönhetően a keretszámoknak és a finanszírozási rendszernek.

A 109 ezer felvételiző sorsa is minden eddiginél bizonytalanabb. Egy internetes honlap felmérése szerint a válaszolók 84 százaléka államilag támogatott szakképzésre menne, ha a felvételije nem sikerülne. Szabó Máté ombudsman pedig munkaügyi projektet indított, melyben megvizsgálják azt is, hogy a munkaügyi szervek és a munkáltatók felkészültek-e a felsőoktatási reform következtében várhatóan tömegesen a munkaerő-piacra kerülő szakképzetlen, pályakezdő fiatalok pályaorientációjára, képzésére, foglalkoztatására.

A HÖOK nemrégiben az uniós oktatási biztoshoz fordult a hallgatói szerződések, a röghöz kötés ügyében. A HaHa az államtitkárságnak címzett nyílt levélben sürgette a felsőoktatási törvény korrekcióját, ám választ nem kaptak, míg az uniós biztos támogatást ígért. Az uniós állásfoglalás ugyanakkor csak a hallgatói szerződések kérdésébe mehet bele, mert ez az egyetlen pont, ami az uniós alapjoggal, a munkaerő szabad áramlásával nem egyeztethető össze, ráadásul a biztos állásfoglalása nem kényszerítő erejű.

„Ez a drámai visszaesés nem meglepő, és több dolog együttesen idézte elő: a keretszámoktól kezdve a finanszírozáson át belejátszik a megemelt felvételi ponthatár éppúgy, mint a megkésett tájékoztatás is" - kommentálta lapunknak az OH adatát Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Különösen károsnak tartja a drasztikus átmenetet, nemcsak a diákok, hanem az intézmények szempontjából is: egy fokozatos, évenkénti maximum 25 százalékos keretszámcsökkentés lenne elfogadható szerinte. „Az intézmények finanszírozását illetően rengeteg a bizonytalanság. A minap a miniszter úr által bejelentett 100 milliárdos uniós forrással nem lehet biztosítani a felsőoktatás működésének stabil feltételeit, megfelelő strukturális átalakítását" - teszi hozzá a szakszervezet elnöke. A másik elrettentő tényezőnek a Diákhitel 2-t tartja, ami a tandíjat fedezné, a Diákhitel 1 pedig a megélhetést. A kettő együtt már vállalhatatlan eladósodást eredményezhet.

Olvasson tovább: