Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.
A középiskolásként a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) V. kerületi szervezetében forgolódó Schiffer András a politikai karrier felé kezdetben a baloldalon tett lépéseket. Már fiatalon a KISZ egyik szárnya, az Unió a Demokratikus Szocializmusért vezetői közé tartozott Gyurcsány Ferenccel és Szilvássy Györggyel együtt. 1989-ben ő is tagja, úgynevezett koordinátora volt a KISZ bomlásából Gyurcsány Ferenc által gründolt, de gyorsan jelentéktelenné váló Új Nemzedék (ÚN) mozgalomnak. Gyurcsány (és Bajnai Gordon, aki ugyancsak tagja volt ennek a csoportnak) az üzleti életben látott perspektívát, ezért az ÚN megszűnt. Schiffer 1990-ben az Ifjú Szocialista mozgalom ügyvivője volt, de ezt a szervezetet 1992-ben háttérbe szorította a Kiss Péter vezette Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT), amely végül az MSZP meghatározó erejévé vált, tagjai vezetői lettek a szocialista pártnak.
Schiffer, aki kiváló és rámenős ügyvéd hírében áll, a liberális hangvételű jogvédő szervezet, a TASZ szakértőjeként lett ismertebb, de a zöldmozgalomban is szerepet játszott, alapítója a Védegyletnek, amely fontos szerepet töltött be Sólyom László „menedzselésében". A 2006-os utcai zavargások során is sokat nyilatkozott a TASZ képviseletében. 2006 őszén ő jegyezte a gyülekezést korlátozó fővárosi rendelettel szembeni - egyébként sikeres - alkotmánybírósági indítványt. Ügyvédként többek között Orbán Viktort is képviselte, akivel tehát személyes nexusban van.
A baloldali médiában a Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-vel szembeni személyes ellenszenve miatt őt tartják az ellenzéki összefogás - az MSZP-től az LMP-n át a Demokratikus Koalícióig érő összeborulás - gátjának. Az LMP - amely a területi listákon 2010-ben 380 ezer szavazatot kapott - szavazóbázisa, különösen a fővárosban és az egyetemi városokban, a választási matematika értelmében elengedhetetlen a Fidesz legyőzéséhez. Orbán Viktorral való személyes ismeretsége, illetve az, hogy a parlamenti vitákban a miniszterelnök nem beszél olyan durván és megalázóan vele, mint Vona Gáborral vagy még inkább Mesterházy Attilával, azt a képet erősíti, mintha ő a Fidesz irányában is szabad vegyértékkel rendelkező pártnak álmodná meg az LMP-t.
Az tény, hogy az LMP-ből Schiffer nyilatkozott legélesebben arról, hogy „kizárt, hogy az LMP valaha is együttműködjön Gyurcsány Ferenccel", illetve: nem hajlandó választási együttműködésre az MSZP-vel, mert „mi úgy kívánjuk leváltani 2014-ben a Fidesz-KDNP pártszövetséget, hogy közben nem kívánjuk a szocialista párt visszatérését".
Mégis az LMP-n belüli konfliktus nem annyira a párt politikai pozicionálásáról szól (bár ez valóban vitatéma a frakcióban), hanem az emberi kapcsolatok rossz menedzseléséről. Schering Gábor, a párt eddigi gazdaságpolitikusa által írt, saját visszavonulásáról szóló, csak szűk körnek eljuttatott levele (amit valaki az MTI-nek kiszivárogtatott) ebből a szempontból sokkoló részeket tartalmaz. „Nem tudok mit kezdeni a folyamatosan újratermelődő belső káosszal és állandósult amatörizmussal, és a vele járó teljesítményellenes szervezeti kultúrával; nem tudok mit kezdeni azzal, hogy a racionalitás helyett frusztrációk és hisztériák keretében kezeljük a konfliktusokat; nem tudok mit kezdeni az állandó paranoiás hangulattal; nem tudok mit kezdeni a bázisdemokráciának hazudott informális alkuk politikájával; nem tudok mit kezdeni azzal, hogy két év alatt az ármánykodás elég magas fokát honosítottuk meg; nem tudok mit kezdeni azzal, hogy ebben a szervezetben az embernek mint embernek nincs értéke; nem tudok mit kezdeni azzal az eljárással, ahogy Virág lemondott a mandátumáról; és azzal meg pláne nem tudok mit kezdeni, hogy ezzel az egésszel, úgy fest, nem akar/mer igazán senki sem foglalkozni" - írta az aktív politizálás helyett a cambridge-i doktori dolgozatának megírására fókuszáló ifjú közgazdász.
Az LMP egyébként olyan párt, amelynek nincs vezetője. Sokan Schiffert gondolták annak, de ő „csak" a parlamenti frakciónak a vezetője volt, bár vélhetően a legismertebb és a legtöbbet szereplő LMP-s politikus. Úgy tudni, hogy Schering Gábor visszahúzódásához hozzájárult egy, a frakcióvezetővel lezajlott, rossz hangulatú beszélgetés, ami azon a félreértésen alapult, hogy egy, az ünnepek alatt megrendezett házibuli szórakozásnak számít-e vagy párton belüli szervezkedésnek, esetleg valamiféle puccs előkészületének.
Nem világos az sem, hogy a láncolós karácsonyi akciót Schiffer András támogatta-e vagy sem. A megmozdulás kezdetén a Parlamentben volt Mile Lajos frakciótársával együtt, és csak később ment ki a „rendbontókhoz". Mint ismeretes, ezt követően mondott le képviselőségéről Kaufer Virág is, akit - többedmagával - elvitt a rendőrség. Kaufer a parlamenti munka jelenlegi formájában való értelmetlenségével indokolta a távozását, ami - mivel akkor még Schiffer volt a frakcióvezető -, nem jó fényt vet a frakció működésére.
Schiffer szombaton jelentette be a távozását azzal az indokkal, hogy stratégiai ügyekben nem érzett kellő támogatottságot, valamint - mint fogalmazott - „az ellenem irányuló támadások, illetve a kiszivárogtatások kapcsán úgy éreztem, hogy a bizalmi légkör megroppant".
A helyzet viszont az, hogy miközben a frakcióban Schiffer bizalmatlan stílusa és számos konfliktus miatt kérdőjeles, hogy jó-e, ha ő marad a frakcióvezető, addig a párt nem túl széles bázisán a jogász-politikusnak megkérdőjelezhetetlen a respektje. Schiffer ugyanis gondot fordított arra, hogy tartsa a kapcsolatot a vidéki szervezetekkel; a közelmúltban számos vidéki turnén vett részt. A támogatás alapja az is, hogy - mivel nem családos ember - azok közé tartozik, akik kétszer annyi időt tudnak fordítani az LMP ügyeire, belső szervezési dolgokra, mint a többiek. Egyébként Schiffer már korábban is lemondott a belső fórumokon a frakcióvezetésről, de akkor mindig lebeszélték erről a szándékáról. Bár Karácsony Gergely, illetve Jávor Benedek neve elhangzott lehetséges új frakcióvezetőként, úgy tudni, hogy egyikőjük sem lelkesedik ezért a feladatért. A január végi LMP-kongresszuson a párt szervezeti struktúrájának gyökeres átalakítása is napirendre kerülhet, s elképzelhető, hogy a pártot mégiscsak elnök irányíthatja, még ha kettő is.
