Kereső toggle

Döntésre váró egyházak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bizonytalanságban várnak egy politikai döntésre azok a felekezetek, amelyeket a júliusban elfogadott új egyházügyi szabályozás kizárt az elismert egyházak sorából. Mint mondják, a kapcsolatuk továbbra is kifogástalan a kormányzati szervekkel, csak éppen azt nem tudja nekik senki megmondani, hogy január elsejétől milyen minőségben tevékenykedhetnek tovább.

A rendszerváltás hajnalán született egyházügyi törvénynek köszönhető homogén vallási mezőny felszámolása már a Fidesz-KDNP választási kampányában is kitüntetett helyen szerepelt. Az alaptörvény tető alá hozását követően pedig megnyílt a lehetőség, hogy a sarkalatos törvények között szereplő jogszabály a kereszténydemokraták ezredfordulón megbukott koncepciójának újraértelmezésével véglegesüljön. Már az elején tudható volt, hogy egy meghatározott kritériumrendszer alapján több kategóriába soroltatnak a jelenlegi és jövőbeni vallási közösségek. Ennek nyomán napvilágot láttak olyan felosztások, amelyek „történelmi" vagy „hagyományos" egyházakban gondolkodtak, majd az Országgyűlés elé kerülő tervezet az „egyházak" és „vallási egyesületek" mellett cövekelt le. Az akkor még több mint háromszáz egyházi státusszal rendelkező vallási közösség mintegy hatoda három táblázatban találta magát, míg a többi felekezetet a civil szférába irányították át.

Több kormánypárti képviselő egybehangzó állítása szerint tulajdonképpen ezen a ponton vérzett el a véglegesnek szánt törvényszöveg, és a nyári ülésszak utolsó napjának nagy meglepetéseként a Fidesz fordított egyet a kialakult koncepción. Lázár János frakcióvezető a vita során kifejtette, hogy semmiképpen sem szeretnék kategorizálni az egyházakat, és pártja egy olyan nyitott listában gondolkodik, melynek élén a „megkérdőjelezhetetlenek" állnak. A végeredmény: gyakorlatilag a korábbi KDNP-s verzió 1/A táblázatának tagjait egészítette ki - az indoklás szerint az elmúlt húsz évben nyújtott társadalom- és közösségépítő tevékenységük, valamint egyszázalékos támogatottságuk miatt - a baptistákkal és a Hit Gyülekezetével.

A többi intézményfenntartó vagy közfeladatot ellátó egyházzal 2011. december 31-ig szándékozott megállapodni a kormány, illetve ők fordulhatnak az Országgyűléshez egyházként való regisztrálásuk ügyében. Szászfalvi László egyházügyi államtitkár beszámolójából tudhatjuk, hogy többen éltek is már ezzel a lehetőséggel: eddig az anglikán, a metodista, a pünkösdi, a hetednapi adventista egyház, két iszlám közösség, egy buddhista és néhány kisebb felekezet jelezte igényét az egyházi státuszra. A folyamatot azonban nem csak az nehezíti, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre végrehajtási jogszabály (bár a hírek szerint Navracsics Tibor még idén miniszteri rendeletben rögzíti a nyilvántartásba vétel részletszabályait), hanem az is, hogy az érintett felekezetek folyamatosan egymásnak ellentmondó híreket kapnak arról, egyáltalán bővül-e még idén az automatikusan elfogadott egyházak tabellája.

„Amennyiben az intézményfenntartó egyházak nem kerülnek fel még idén az egyházak listájára, esetükben január 1-től egy ex lex állapot alakulhat ki, mivel nincsen rájuk vonatkozó jogi szabályozás. A készülő új civil törvényben pedig egyetlen mondat szerepel csupán a vallási tevékenységet folytató közösségekről" - mutatott rá a probléma gyökerére Pataky Albert lelkipásztor, aki szerint több hónap is eltelhet úgy, hogy nemcsak a se nem egyesületi, se nem egyházi státuszú közösségek működésében áll be zavar, hanem a velük kapcsolatban álló hatóságok (adóhatóság, földhivatal, stb), kormányzati szervek ügykezelésében is. A Magyar Pünkösdi Egyház elnöke elmondta lapunknak, hogy az egyházügyi államtitkárságról már a nyáron megszületett új törvény elfogadásának másnapján - maximális segítőkészséget tanúsítva - hívták egyeztetésre, de akkor még úgy volt, hogy legkésőbb októberben bővül a törvényi lista. Mint meséli, azóta sajnos nem sok minden történt az ügyben, még ha az államtitkárság részéről meg is maradt a pozitív viszonyulás irányukban.

Hasonló jó, partneri kapcsolatról számolt be a Heteknek Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház elnöke, aki szintén a „törvényen kívüli" állapot miatt fogalmazta meg averzióit. Megítélése szerint a lehető legrövidebb időn belül szükség volna konkrét szabályozásra intézményeik fenntartása és alkalmazási jogviszonyaik vonatkozásában. Ócsai nem meggyőződésből származó küldetésük teljesítése miatt aggódik, hanem a közfeladat ellátása okán járó támogatási rendszerből való kiesés miatt. De bevallja azt is, hogy azért sem örülnek a jogi leminősítésnek, mert noha világszervezettel rendelkező egyházként száz éve szervezett módon vannak jelen Magyarországon (intézményeikkel a '30-as évek óta), az egyházi státuszhoz hazánkban társadalmi elismertség is társul, melynek hiányában a későbbiekben nehezebb érvényesülni egy amúgy társadalmilag hasznos tevékenységet folytató közösségnek.

„Ha nekünk egyesületként kell tovább működnünk Magyarországon, akkor azt én már nem is kívánom minősíteni. Megteszi helyettem a 600 milliós pünkösdi-karizmatikus világközösség, azok az államfők és uniós képviselők, akik a kereszténységnek ehhez a mozgalmához tartoznak, és a történelmi egyházak is, mivel legutóbb a Vatikán is elismerte, hogy karizmatikus megújulás nélkül nincs kereszténység" - vallja Pataky Albert, hozzátéve, hogy ettől még ugyanúgy fogják ellátni szolgálatukat, és segítenek a rászorulókon, ahogyan eddig, és az államtól átvállalt feladatok tekintetében is csak a korábbi dotáció elmaradása befolyásolhatja hatékonyságukat.

A hit gyülekezete szolidaritási nyilatkozata

2012. január 1-jén lép hatályba az új egyházi törvény, amely egyházunkat, a Hit Gyülekezetét mint hazánk egyik legnépesebb, országos intézményhálózatot fenntartó, jelentős köztevékenységet végző egyházát méltán sorolja az elismert egyházak közé.
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az új egyházi törvény által elismert tizennégy egyházon kívül több olyan – például a pünkösdi, adventista, metodista (beleértve a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget is), evangéliumi (beleértve a Mahanaim Gyülekezetet is), nazarénus és más – egyház is működik hazánkban, amely megfelel a törvényi követelményeknek, közszolgálatot is ellát, és joggal számíthat a múltban már elismert egyházi jogállásának megőrzésére. Mivel ellenkező rendelkezés híján az új törvény hatályba lépésével az ilyen egyházak működése ellehetetlenülhet, szorgalmazzuk, hogy a Kormány – az illetékesek korábbi ígéreteinek megfelelően – még ebben az esztendőben terjessze az Országgyűlés elé a törvényes feltételeknek megfelelő egyházak elismertetésére vonatkozó indítványát, és hozza meg azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján ezek az egyházak és intézményeik az átmeneti időszakban (a parlamenti elismerésig) is minden vonatkozásban egyházi jogállásban működhetnek.
Hit Gyülekezete Országos Vezetősége

Olvasson tovább: