hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lassan esett le a tantusz

2011. 12. 01.
Somogyi Zoltán 18 éves volt, amikor végignézte a Kónya–Pet-vitát, és mint facebook- oldalán írja, akkor még az SZDSZ-nek adott igazat. őt is irritálta a teremben uralkodó lincshangulat, amelyről az MDF (de Kónya mindenképpen) azt hitte akkor, hogy egybevág a közhangulattal. Tévedtek, mondja ma a szociológus, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy pár év múlva a kommunista párt jogutódja, Horn Gyula vezetésével fölényesen hozta a választásokat. A többségi állásponttal szemben is – Somogyi szerint – Pető Iván álláspontja tarthatatlan, és kár, hogy az SZDSZ és az akkori kormányzópártok nem voltak partnerek a szembenézésben.

Somogyi úgy látja, hogy ennek a mulasztásnak ékes bizonyítéka a Fidesznek a napokban beterjesztett törvényjavaslata, amely kimondaná, hogy az MSZP felelős az állampárt bűneiért. „Vicces és egyben tragikus, hogy 20 év után esik le nekik a tantusz” – mondja a szociológus, aki szerint addig nincs értelme a múlttal kapcsolatos felelősségrevonásról beszélni, amíg nem engedik – maga az előterjesztő sem –, hogy megismerjük a múltat. Először is akadálytalanul kutathatóvá és publikálhatóvá kellene tenni az elmúlt 40 évet, és hadd lássuk a Kenedi-bizottság által is vizsgált mágnesszalagokat, vallja, hozzátéve, hogy sajnálatos módon a rendszerváltás óta regnáló kormányok egyike sem tudott hitelesen igazságot szolgáltatni az állampárt élő és elhunyt áldozatainak. Miért? Többek között azért, mert sokan benne maradtak az elitben olyanok, akik korábban is az elithez tartoztak. És mert a birtokukban lévő aktákat saját frakciójuk és koalíciójuk egybentartására, illetve politikai ellenfeleik zsarolására használták és használják a mai napig (Torgyánt és Csurkát is ezzel próbálta sakkban tartani Antall József).
Az egymást váltó kormányok igazságtételi maszatolásához pedig a magyar társadalom annyiban asszisztált, hogy az aktuális vezetésre soha sem helyeződött túl nagy társadalmi nyomás a tisztánlátás tekintetében – állítja Somogyi, és megjegyzi, hogy erre jött rá Orbán Viktor is, amikor kezdeti harcos antikádárizmusa 1994-ben a pártpolitikából való kihullással fenyegetett. Ma már tanácsadóinak és kormányának soraiban is több egykori MSZMP-tagot látunk, és koalíciós partnere, a KDNP azzal a szakemeberek számára is hajmeresztő megoldással akarja tisztázni a múltat, hogy mindenki vigye nyugodtan haza a róla készült ügynöki jelentést. „Ahelyett, hogy mindenki visszavinné végre” – mondja.
Pető Iván félelmeire visszatérve Somogyi megemlíti, hogy az idő egyik – egyébként egymásnak ellentmondó – érvét sem tudta igazolni: az akkori legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint ugyanis egyfelől a szabadjára engedett igazságtétel nem tud majd gátat szabni a nép vérszomjának, másfelől viszont visszamenőlegesen amúgy sem lehet igazságot szolgáltatni. Tény, hogy míg hazánk továbbra is egy helyben topog ügynökkérdésben, 2004-re a környező posztkommunista országok mindegyike – ha nem is a teljesség igényével – megoldotta az iratnyilvánosság kérdését. Jellemző, hogy miközben nálunk a Kónya–Pető-vita zajlott, Csehszlovákiában elfogadtak egy lusztrációs törvényt, és vérengzés nélkül kirakták a hatalomból a kommunista állam vezető tisztségviselőit.

Jellemgyengeség és gyávaság
A Zétényi–Takács-féle törvénytervezetet annak idején jelentős többséggel (az SZDSZ tartózkodása és az MSZP, illetve a Fidesz nem szavazatai mellett) elfogadta az országgyűlés, azonban a Sólyom László által elnökölt Alkotmánybíróság megsemmisítette. Zétényi Zsolt (képünkön) szerint elsősorban azért, mert egyéni képviselői előterjesztésről volt szó, amely ugyan élvezte a kormány támogatását, de nem dr. Antall József aláírása szerepelt rajta. Ezen kívül számos szakmai ellenérv is felmerült a témában, amelyek azonban az egykori honatya szerint valójában politikaiak voltak, ami szerinte a rendszerváltó elit „jellemgyengeségének és gyávaságának” volt a mutatója. „A demokratikus ellenzék egy részének ellenérzése érthető volt, hiszen származásilag ők a pártállami elit gyermekei, unokái voltak” – jegyezte meg. (Hozzátehetjük: Sólyom László apósa a pártállam idején Baranya megye első titkára, és a Központi Bizottság tagja volt.)
Zétényi szerint az igazságtétel jogos igény, hiszen elemi törvényességi és erkölcsi követelmény, hogy „súlyos bűnök nem maradhatnak büntetlenül”, illetve, hogy „erkölcstelenségre, hazugságra és súlyos bűnökre nem  építhető egy hiteles alkotmányos rendszer”. Ugyanakkor a jogász szerint önmagában a büntetőjog eszközével nem lehet megoldani ezt a problémakört.
„Annak idején az emberi élet elleni bűncselekmények elítélését tartottam a legfontosabbnak, ezért a politikai okból nem üldözött emberölés, halált okozó súlyos testi sértés, valamint a hazaárulás került bele a törvénybe.
Ha viszont az igazságtétel magasztos fogalmát komolyan vesszük, akkor a bűnösök felelősségre vonása csak az egyik pillér lehet a legalább négy közül. Ugyanilyen fontos  a múlt feltárása, teljes mértékben való megismerése és megismertetése; a múlt embereinek, meghatározó figuráinak az állami, politikai, gazdasági és médiahatalomból való eltávolítása, illetve annak megakadályozása, hogy hatalmi helyzetbe jussanak. Ezek csak korlátozottan teljesültek eddig, mint ahogy a harmadik pillér, vagyis az anyagi és erkölcsi kárpótlás is, ami csak az egyházak estében mondható megfelelőnek, hiszen nemcsak az történt, hogy egy gyár vagy nagybirtok elvesztéséért az állam maximum ötmillió forint kártérítést fizetett a kárpótlás során, de nem voltak sokkal jobb arányok  más vagyontárgyak (lakások, termelőeszközök stb.) tekintetében sem” – magyarázza Zétényi Zsolt.
A volt képviselő, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke mindezek fényében szükségesnek, de elégtelennek tartja az igazságtétel mostani tervezetét. „A kontúrok egyelőre meglehetősen elnagyoltak, a viták és a végrehajtás során azonban talán lesz esély arra, hogy ezeket megfelelő tartalommal töltsék meg. Annak nem örül az ember, hogy mindez egyelőre nem nyugszik szélesebb politikai egyetértésen. Nem kétséges, hogy az alkotmánybírósági hatáskörbe nem tartozó törvény némi módosításokkal hatályba lép. Mindazonáltal a végrehajtáshoz néhány feltétel, így a jogalkalmazók eltökéltsége s néhány szervezeti változás szükséges, különösen a bűnüldöző szervek körében (ügyészi személyi-szervezeti feltételek, a Nemzeti Emlékezet Intézete hatósági jogkörrel, a történészi és jogászi munka, tudás intézményes egyesítésével.) A jövő nagy kérdése, hogy ennyi idő múltán mennyire lehet elérni a reális célokat” – mondja Zétényi.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!