Kereső toggle

Tarlós és a betegutak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiába ígérte meg a választási kampányban Tarlós István az önálló Margit Kórház vagy Németh Szilárd, Csepel polgármestere a helyi kórház „újra-nyitását”, egyre kevesebb ráhatásuk van a folyamatokra. A kórházak elkerül- nek a fvárostól, de nyomokban sem látható, hogy az új rendszer miként mŐködik majd.

Három hete az egészségügyi államtitkárság kérésére tárgyalta a fővárosi közgyűlés a kórházi átadás-átvétel előkészítésére vonatkozó megállapodást. Az MSZP frakció név szerinti voksolást kért, így egyenként szavazták meg a Fidesz–KDNP frakció tagjai, köztük olyan „nagyágyúk”, mint Pokorni Zoltán vagy Tarlós István is, hogy a kórházakat csak konkrét feltételek teljesülése esetén adhatják át a „központi hatalomnak”. Így például nem okozhat a lépés az önkormányzatnak vagyonvesztést, a főpolgármester pedig csak abban az esetben írhatja alá az átadás dokumentumait, ha megszülettek azok a törvények, amelyek ezt lehetővé teszik. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszerben, illetve az önkormányzati törvény értelmében hűtlen kezelésnek bizonyulna, ha ellentételezés nélkül kerülne át az önkormányzat vagyona állami tulajdonba. Noha a kétharmados szavazógépezet jól működik a parlamentben, de eddig jele sem látszott annak, hogy ez a téma napirendre kerülne. 
A Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által letett Semmelweis terv viszont arra épül, hogy a feleslegessé váló kórházi épületek eladásából finanszírozzák a modellértékűnek tartott fővárosi egészségügyi reformot (három fővárosi régió kialakítását, és az ehhez kapcsolódó modernizációt). Ha csúszik az ingatlanátadás, csúszik ezek eladása is, ami a „megújítjuk az országot” program végrehajtását is elodázza.
Értesüléseink szerint a probléma tovább bonyolódik azzal, hogy a fővárosi Fidesz-frakcióban azon is aggódnak, hogy az általánosságban fogalmazó Semmelweis tervből nem derül ki, hogy az illetékes államtitkárság mit is gondol részleteiben erről a reformról. Tehát a választók kegyeiért küzdő politikusoknak úgy kell az átadásról dönteni, Tarlós Istvánnak az aláírását adni hozzá, hogy valójában nincsenek azzal tisztában, hogy tényleg jobb lesz-e a fővárosi egészségügyi ellátás színvonala, arról nem is beszélve, hogy a választási kampány ígérgetési licitjében több jelölt is fejlesztéseket ígért, most pedig esélye sem lesz azok teljesítésére.   
Ráadásul az elmúlt egy évben az egészségügyi szakirányításért zajló lobbiharc áldozata lett a főváros. Szócska Miklós megakadályozta, hogy a fővárosi vezetők beavatkozzanak a kórházak menedzsmentjébe, „megfúrták” az integrációs terveket. Illetve sikerült elérni, hogy ne a korábbi egészségügyi főpolgármester, Pesti Imre által vezetett kormányhivatal irányítsa a budapesti egészségügyet, hanem egy, az államtitkársághoz tartozó, ma még nem teljesen működő intézet. (A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet csak idén májusban hozták létre.)   
A fővárosi MSZP-frakcióból úgy értesültünk, hogy amennyiben az átadás során bizonyíthatóan kár éri az fővárosi önkormányzatot, akkor beperlik a városvezetést – idézzük – „azért, hogy nem csak Gyurcsánnyal foglalkozzon Polt Péter főügyész és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos”.      
Ráadásul a Szócska Miklós államtitkár vezette csapat helyzetét nehezíti a fővárosi kórházakat terhelő adósság (beszállítói számlák és fejlesztési hitelek) kérdése is, amit egyes fővárosi vezetők 20 milliárdos tételre taksálnak. Ha az államhoz kerülnek a kórházak, a hiteleknek is „menniük” kell velük. Kormánypárti forrásaink is leginkább a kaotikus jelzővel illeték a folyamatot, aminek úgy tűnik, az lesz a vége, hogy a választott fővárosi képviselőknek alig valamire lesz ráhatásuk Budapesten. Egy kormányoldali politikus viccesebben szólva megjegyezte: „ha így megy, Tarlós Istvánnak legfeljebb a BKV-menetrendbe lesz beleszólása”.

Olvasson tovább: