Kereső toggle

Tanácsrendszer narancsvidéken

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tanácsrendszer, vazallus önkormányzatok, önkényes hatalomkoncentráció – nemcsak ellenzéki, hanem fideszes politikusok is ilyen és hasonló megjegyzésekkel illették az önkormányzati rendszer január 1-tl tervezett gyökeres átszabását. A legfbb változás, hogy a választott testületek befolyása, döntési jogköre csökken, az önkormányzatok „állami gyámság” alá kerülnek.

„Ez olyan, mint Rejtő Jenő regényében Vucli Tóbiás önműködő villamosjegye: a reform már itt van, de a működtetés lényegét még nem találták ki” – jegyezte meg egy, az önkormányzati rendszert a rendszerváltás óta jól ismerő szakértő forrásunk az önkormányzati törvény napokban nyilvánosságra hozott tervezete kapcsán. Ennek értelmében a települések helyett a jövőben az állam tartja fenn az iskolákat és kórházakat. Helyben olyan feladatok maradnak, mint a településüzemeltetés, az egészségügyi alapellátás, óvodák fenntartása, szociális gondozás, vagy éppen a kulturális ügyek. Jelentősen erősödik a kormány pénzügyi ellenőrző-szabályozó szerepe is. A koncepció egy olyan informatikai rendszer kiépítését vetíti előre, amellyel lehetővé válik az önkormányzatok pénzügyeinek folyamatos „realtime” ellenőrzése.  
„Gyakorlatilag infantilizálják az önkormányzatokat, itt már csak vazallusokra van szükség. Ha egy iskolát az állam irányít, és a vezetőválasztásba, a működésbe nem lesz beleszólása a helyieknek, akkor megteremtődik a lehetőség az ország politikai-ideológiai átnevelésére. Eközben elveszítik a helyi közösségek felhajtóerejét, támogatását, hiszen senki nem érzi majd úgy, hogy ez a mi iskolánk vagy a mi kórházunk” – fogalmazott a fentebb idézett interjúalanyunk, aki szerint nagy feszültségeket fog teremteni a vagyon kérdése is. Ha például a pályázati forrásból, hitelből felújított intézményeket átveszi az állam, akkor nem lesz egyszerű azt mondai, hogy a hitelek terheit fizesse tovább az önkormányzat. Hozzátette: mivel a rendszerben belátható időn belül nem lesz több pénz, ezért intézménybezárásokra is számítani lehet, amelyeket az „arctalan” állam „finomhangolás”, a helyi érdekek figyelembevétele nélkül tud majd meghozni.
A megyék – bár megmarad a választott önkormányzat – mindössze területfejlesztési és területrendezési feladatokat fognak ellátni. Ennek megfelelően összes intézményük működtetését – iskoláktól kezdve a kórházakon és a szociális intézményeken keresztül a múzeumokig – átveszi az állam, az összes tartozásukkal, illetve vagyonukkal együtt. (A tartozás 180 milliárd, a vagyon értéke ezermilliárdos nagyságrendű.) Az erről szóló szándéknyilatkozatot a megyei önkormányzati elnökök szeptember 30-án már alá is írták Orbán Viktor miniszterelnökkel. (Az MSZP emiatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, mert szerintük a megyei elnököknek nem volt joguk egyedül dönteni a vagyontárgyak állami kézbe adásáról.) Úgy tudjuk, egy korábbi elképzelés szerint a megyéknek csak a kötelező feladataikat kellett volna átadniuk, gazdasági társaságaikat vagy üdülőiket megtarthatták volna. Az újabb verzió szerint azonban mindent át kell adniuk. 
„Tudtuk, hogy nagy a baj, de nem ezt a sorsot vártuk” – jegyezte meg lapunknak az egyik megyei közgyűlés fideszes tagja. Állítása szerint még a párt „második vonala” sem tudta, hogy mi lesz a megyék sorsa, mit kell aláírniuk az egyébként fideszes elnököknek. Egy párttársa, aki szintén megyei vezető, egyenesen fércmunkának nevezte a megyéket illető koncepciót, és azon sajnálkozott, hogy az önkormányzatokat nem vonták be az előkészítésbe. „Úgy állítják be, hogy elszórtuk a pénzt, úgyhogy ne csodálkozzunk, hogy így jártunk. Persze voltak rosszul gazdálkodó önkormányzatok, de be kell látni, hogy az állami finanszírozás folyamatosan szűkült, már az is csoda, hogy eddig nem omlott össze a rendszer” – mondta. Mindketten arra panaszkodtak, hogy a megyék területfejlesztési feladata jól hangzik, csak pénz nincs hozzá. Mint ahogy az is kérdés számukra, hogy az átvett intézményeket hogyan fogja az állam finanszírozni. „Haladunk a tanácsrendszer felé” – mondta egyikük. Kollégája szerint pedig a kormánynak komisszárokra van csak szüksége.
„Mit tudnánk tenni, ha törvény születik arról, hogy a megyei feladatok átkerülnek az államhoz? Természetesen az ember aggódik az eddig általa működtetett intézményrendszerért, az ott dolgozókért, hiányozni fog, amit most elveszítünk” – ezt már Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat fideszes elnöke, országgyűlési képviselő mondta lapunknak, aki ennek ellenére optimistább párttársainál. Mint hangsúlyozta, a döntéssel az állam a fenntartás felelősségét is magára vállalja. A kérdésre, hogy számít-e intézménybezárásokra, azt válaszolta, nem tudja, mit hoz a jövő. Helyi szinten, ha nehezen is, de eddig megoldották az intézmények működtetését. Viszont ennél kevesebb pénzzel, munkaerővel a jelenlegi rendszer működésképtelen lenne – mondta.
Az önkormányzatok döntési jogkörei kapcsán Bányai Gábor még komoly vitákra számít. „Remélem, a kormánynak fontos lesz, hogy a választott képviselők ne csak a járdaépítésről dönthessenek. Persze fenntartóként az állam igénye jogos, hogy maga nevezze ki, mondjuk, az iskola igazgatóját, ugyanakkor óriási hiba lenne, ha a kormányhivatalok nem vonnák be a települési vezetőket az őket érintő döntésekbe” – fogalmazott.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere szintén úgy látja, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása az egykori tanácsrendszert idézi. „Amikor a döntések a pártközpontokban dőlnek el, és azt megyei és járási kormányhivatalok hajtják végre, akkor nem a szakmai, hanem a politikai befolyás fog erősödni” – fogalmazott. A városvezető úgy véli, hamis az a logika, amely szerint az önkormányzatok rosszul gazdálkodtak, ezért „állami gyámság” alá kell őket helyezni. Szerinte az önkormányzatok túlnyomó része az elmúlt két évtizedben hatékonyan és erején felül teljesített, plusz forrásokat hozott a rendszerbe. Ugyanakkor a kötelezően ellátandó feladatokat egyre kisebb mértékben, jelenleg csak 50 százalékban finanszírozza az állam, így a több soron meghozott költséghatékonysági, takarékossági intézkedések után sem biztosított az intézmények önkormányzati működtetése.
Gémesi egyetért azzal, hogy szigorúbban ellenőrizzék és szabályozzák az önkormányzatok gazdálkodását (példaként említette az újpesti önkormányzat 5 milliárdos kötvénykibocsátásról szóló döntését, amiből uszodát, rendelőt és piacot terveznek építeni). A jelenlegi koncepcióból azonban szerinte az tűnik ki, hogy a kormány egyáltalán nem is tekinti partnernek az önkormányzatokat. „A költséghatékonyság jegyében hatalmi koncentráció zajlik, csorbítják az önkormányzatok autonómiáját. Ez rossz irány, hiszen egyértelmű, és számos európai példa mutatja, hogy a többszintű kormányzás hatékonyabb, mint a centralizált, ugyanis annál megalapozottabb egy döntés, minél inkább az emberek közelében hozzák. Nem lehet íróasztal mögül, interneten keresztül szervezni az állampolgárok életét, ügyeit” – fogalmazott az önkormányzati szövetség elnöke. 
A kérdésre, hogy vajon lesz-e az államnak elegendő forrása az intézmények finanszírozására, Gémesi György azt mondta, éppen az a legnagyobb probléma, hogy az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban semmiféle hatástanulmány nem készült. Így sem azt nem tudni pontosan, hogy melyek a legjelentősebb rendszerhibák, sem pedig azt, hogy állami kézben mitől lesz olcsóbb vagy hatékonyabb az intézmények működtetése.

Olvasson tovább: