Kereső toggle

Nemzeti rock és tűzön járás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Aláírásgyűjtés a devizahitelesekért, tüntetés a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületért, folyamatos utcai jelenlét mindenféle ürüggyel – és képzések, hogy a párt minél vonzóbb legyen az értelmiség számára. Ezek az akciók jellemzik a Békés megyei Jobbik tevékenységét. A tudatos kampány részeként a napokban Novák Előd igyekezett egy gyulai fórumon elhatárolódni a szélsőségektől, amit a Betyársereg vezetője, Tyirityán György rossz néven vett, és kiosztott egy pofont a honatyának.

Ennek ellenére a pártnak továbbra is célja kiszorítani soraikból a szélsőséges alakokat, akik erényt igyekeztek kovácsolni börtönviselt múltjukból – állította a párt egyik helyi középkádere. A fiatalokat könyvgyűjtő akcióba vonták be nemrég: az összegyűlt köteteket a határontúliaknak ajánlották fel. A békési településeken rendszeres, száz-kétszáz főt vonzó nemzeti rockkoncertekkel is igyekeznek izgalmas pártéletet produkálni. Egy helyi aktivista – aki maga is ezeken a koncerteken vált nemzeti érzelművé – azt is elmondta, hogy szerinte központi költségvetésből finanszírozzák a rendezvényeket, mert a bevétel még a fellépők utazási költségeit sem fedezné.
A nemrégiben jobbikos polgármestert választó Gyöngyöspatából „mintafalut” álmodó Juhász Oszkár számtalan rendteremtő határozat után iráni testvérvárost keres településének. Ígéretével ellentétben befektetők még nem érkeztek a faluba, azonban aki az úton gyalogosan közlekedik vagy nyilvánosan köpköd, bírságra számíthat. A képviselő-testület is átalakulás alatt áll: sorra mondanak le a polgármesterrel együttműködni nem tudó képviselők. „Elfogyott az energiám, már nem akarok harcolni” – nyilatkozta Simó István a Heves Megyei Hírlapnak.
A pénzügyi bizottságot eddig elnöklő politikus szerint több képviselő is gondolkozik a lemondáson: „Nincs szükség a képviselő-testületre, mert a legtöbb esetben a polgármester és kabinetfőnöke dönt.” Az elindított közmunkaprogram egyébként kisebb fennakadásokkal működik, és eddig csak két gyöngyöspatai roma család költözött Kanadába. Szárba szökkent a helyi kulturális élet is: a falu főterén „turulsámánok” közreműködésével jobbikos alapszervezetek tűzön járást tartottak.
Tolna megyében a helyi művelődési házakban szervez előadásokat a Jobbik. Ezek fő témái a Trianon-kérdés, a „zsidóság meggazdagodása” vagy a multinacionális vállalatok tevékenysége. Rendszeresek a könyvbemutatók és a felolvasóestek is. A programokat esetenként több százan látogatják. A tolnai falvakban házról házra járnak a jobbikos aktivisták, és propagandaanyagokkal népszerűsítik nézeteiket. Ezenkívül karitatív tevékenységet is folytatnak, főként az idősek védelmét igyekeznek biztosítani. Szintén tolnai kisvárosokból jött a hír, hogy nyolc-tíz éves gyerekek az általános iskolákban jobbikos ruházatot, például nagy-magyarországos pólót viselnek, és társaikkal agresszívan viselkednek.
Somogy megyéből is hasonló esetről adott hírt a Hetek tudósítója. Egy hagyományosan balliberális beállítottságú család is azon kapta magát, hogy gyermekük jobbikos fiatalok közé keveredett.
A szülők nem értették, mi lehetett az ok, hiszen a fiú korábban nem mutatott érdeklődést a szélsőségek irányába. Mint kiderült: társai kiközösítéssel fenyegették, ha nem áll be közéjük. A megyében egyébként többnyire a fiatal korosztály körében lett igazán „divatos” jobbikosnak lenni. A középiskolás korosztály és az egyetemisták jelentős része támogatja a pártot. ők a dolognak főként az érzelmi oldalát ragadják meg: menő dolognak számít a trianonozás, valamint a Nagy-Magyarországról szőtt fantazmagóriák terjesztése, illetve az ehhez kapcsolódó ruházat, valamint az irredenta zenéket játszó zenekarok relikviáinak gyűjtése. (Hajdú Sándor, Faragó Emese, Szubotics Mariann)

Olvasson tovább: