Kereső toggle

Egyszer ikszelhetünk

Átvarrja a kormány a választójogi törvényt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nyár közepén váratlanul meggondolta magát a Fidesz, és míg korábban masszív érveket sorakoztatott a kétfordulós választási rendszer elévülhetetlen érdemei mellett, mostanra az egyfordulós, vegyes szisztéma mellett tette le a garast.

Az „országmentő csomagot" előkészítő kihelyezett frakcióülésen döntés született, hogy az új rendszer az egyfordulós és vegyes választást preferálja, és szavazati jogot kapjanak a határon túl élő magyarok is. A Fidesz szándékai szerint a listák közül az országos maradna meg, de csak azon pártok számára, amelyek legalább a választókörzetek egynegyedében, kilenc megyében és Budapesten is tudnak indítani egyéni képviselőjelöltet. A jelölteknek a mostani 750 helyett dupla annyi ajánlószelvényre lenne szükségük az induláshoz, az összegyűjtésre pedig - az önkormányzati választásokhoz hasonlóan - 21 nap állna rendelkezésre. Eldőlt továbbá, hogy az újrarajzolt választókerületek határai nem lépik túl a megyehatárokat, megyei jogú városoknál azonban a városok határain átnyúlhatnának.

A választókörzetek újbóli felosztását egyébként valamennyi kormány elodázta eddig, ám az Alkotmánybíróság nem várt tovább, és a kerületek lakosságszámának aránytalanságai miatt 2011. de-cember 31-ei hatállyal megsemmisítette a jelenlegi körzetkiosztást (a legnagyobb kerület a 74 ezres szigetszentmiklósi volt, a legkisebb a 26 ezres veszprémi). „Jobb lett volna, ha mondjuk 2013. év végével teszi" - mondja erre Gulyás Gergely (Fidesz), hiszen így a jogalkotónak előbb a jelenlegi, 176 egyéni körzetet kell újrarajzolnia, és csak ezt követően jelölheti ki a következő választásra a - kétszáz fősre tervezett parlament számarányaiból következően - jóval kevesebb, ám népesebb egyéni választókerület körzethatárait. Az új felosztás legkorábban a 2014-es parlamenti választásokon hasznosulhat.

A Fidesz szeptember 30-ig vállalta az új koncepció elkészítését, Salamon László, a választójogi reformot előkészítő albizottság kereszténydemokrata elnöke eddig várja a képviselőcsoportok írásos javaslatait. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform máris jelezte, hogy ha a Fidesz nem garantálja az ellenzék beleszólását a jogalkotási folyamatba, akkor „aktív bojkott" alá veszi a vitát. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szocialisták álláspontját kizárólag egy vezérszónok ismerteti. Mesterházy Attila pártelnök közölte: az MSZP azt a híresztelést is bekalkulálja vonatkozó stratégiájának kialakításakor, amely szerint a Fidesz 2012 tavaszán előrehozott választásba „menekülne".

Igen ám, de akkor még a mostani körzetekben zajlana a küzdelem. A fő dilemma tehát az a Fidesz előtt, hogy arányosítsa-e a rendszert, ami által nehezebb lesz kétharmadot szerezni, vagy könnyítse meg a mindenkori győztes dolgát, s így - a Political Capital elemzése szerint - dupla vagy semmit játszik ellenfeleinek helyzetbe hozásával. Mivel a választási reform passzátszelét ők fújják, létkérdés, hogy jól lőjék be, mi szolgálja leginkább rövid- és középtávú érdekeiket. Ezért váltottak hirtelen, és noha korábban a kétfordulós szisztéma érdekében szólaltak fel, jelenleg az egyfordulós megoldás létjogosultsága mellett kardoskodnak. Nem véletlen, hogy a szocialisták listás, arányos struktúrát szeretnének, amelyben nagyobb területi egységeken belüli listára leadott voksok döntenének, és az egyéniben mandátumot nem szerzett szavazatokat sem hagynák elveszni.

„A Fidesz azért támogatja a kétfordulós választást, mert a választók számára megadja a másodlagos pártpreferencia lehetőségét. (...) Az egyfordulós rendszerben a második forduló helyett a pártok döntenék el a választópolgár feje felett ilyen-olyan egyezségek útját keresve - akár az első forduló előtt, akár esetleg az első forduló után a parlamentben kialakult erőviszonyokat illetően - azokat a kérdéseket, amelyeket a választópolgároknak kellene eldönteniük" - magyarázta még az ezredforduló előtt a kettős voks előnyeit az akkor még fideszes Salamon László, aki ma KDNP-s honatyaként a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság elnöke (és civilben a kétkamarás parlament elkötelezett híve). Akkori álláspontja mellett ma is kiáll („egyetemen is tanítom"), ám az ATV Start című műsorában már a vélt hátrányokra is kitért. A KDNP választójogi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa szerint az „alkotmányjogi kánonban szereplő szempontrendszer a jelen magyar politikai helyzetben két választás óta nem működik", a „kétfordulós rendszer funkcióját vesztette", hiszen már az első fordulóban megvolt a befutó. Salamon persze készséggel elismeri, hogy ettől még nem illik a „választási rendszert pillanatnyi politikai erőviszonyokhoz igazítani". Másik - financiális természetű - érvét sem fogja sokáig hangoztatni, hiszen mint kiderült, az átlagban 5-7 milliárdba kerülő választás egykörössé tétele csak 1,5 milliárddal lenne olcsóbb.

Leginkább a határon túli magyarok választójoga osztja két térfélre az ellenzéket és a kormányoldalt. Hogy véreink megkapják a lehetőséget, az már rég-óta tudható volt, az viszont még most is kérdéses, hogyan. Salamon szerint a regisztrált szavazói státus intézményesítése jelenthetné a megoldást, amellyel listára voksolhatnának a külhoniak, Kövér László ellenben a személyekre leadott szavazat híve. Mindenesetre számolniuk kell azzal a nem mellékes körülménnyel, hogy a Medián nyári felmérése szerint a Fidesz-szavazók kétharmada, a jobbikosok háromnegyede utasítja el a kívülről jövő segítséget. Ha ennek ellenére határon túli voksok miatt fordulna mondjuk egy választási eredmény, az nemcsak ideheza, hanem külföldön is jelentős feszültségeket generálna. Az MSZP ezért - és mert külhoni tábora igen csekély - csak a hazánkban állandó lakhellyel rendelkező állampolgároknak adná meg a szavazati jogot.

Olvasson tovább: