Kereső toggle

A múlt elkezdődött

Szolgát is biztosítani kell az Alaptörvény Asztalához

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pártállástól függetlenül többnyire meglepetést és értetlenséget, mi több felháborodást keltett, hogy a szaktárca kötelezvé tette az úgynevezett Alaptörvény Asztalának felállítását a polgármesteri hivatalokban és a körjegyzségekben. Ger András történész szerint ezzel mintegy vallási térbe helyezik, szakralizálják az új alkotmányt, és ezzel az „újjáalapított” Magyarországot.

Fél vagy jobb esetben másfél nappal a szeptember 1-jei határidő előtt kapták meg az önkormányzatok a megyei kormányhivatalok levelét, és egyúttal a területi közigazgatásért felelős államtitkár leiratát is, amelyben Szabó Erika részletekbe menően előírja, hogy miként kell az Alkotmány Asztalát felállítani. Ezek szerint egy külön helyiséget kellett biztosítani az Alaptörvény számára, ahol az meg is rendelhető. A helyiségben egy asztalt és mellé egy széket szükséges elhelyezni. Az asztalra – amelyet üveglappal kell lefedni, és dekorációval ellátni – kerül az Alaptörvény, fölé pedig egy tábla, „AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA” felirattal. Az asztal „szolgálatára” és „gondozására” külön munkatársat kell biztosítani, aki segítséget nyújt az Alaptörvény megrendelőlapjának kitöltésében. A kormány ugyanis személyre szóló Alaptörvényt biztosít bárkinek – sőt, akár Kövér László, az Országgyűlés elnöke személyes aláírásával ellátott példányt is lehet kérni.
A címzettek körében nem váltott ki osztatlan lelkesedést a rendelkezés – amely egyes jogértelmezések szerint nem tekinthető kötelező érvényűnek, hiszen nem rendelet –, a jegyzők és a polgármesterek többsége mégsem merte megkockáztatni, hogy nem teljesíti az elvárást. „Röhejesnek tartottuk, hogy a kormány számára ez most a legfontosabb, de felállítottuk az egyik sarokba az asztalt. Eddig senki nem érdeklődött az Alaptörvény iránt” – magyarázta egy kistelepülés polgármesteri hivatalának munkatársa. „Na ezt már nem kellett volna, még jó, hogy nem kell gyertyát gyújtani vagy imádkozni előtte” – vélekedett egy másik, jobboldali önkormányzatnál dolgozó forrásunk.
Ennél markánsabban fejezte ki ellenérzését Dániel Péter ügyvéd, aki a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata elleni kaszinótojásos akciójával vált ismertté. Társaival most több fővárosi kerületben intézett ketchupos támadást az Alaptörvény Asztala ellen.
Visszatérve az önkormányzati reakciókhoz: Faludi Tamás, Kiskunmajsa polgármestere három dolgot hiányol az asztal előírásszerű felállításához:  egy helyiséget, plusz forrást és egy külön munkatársat – ezeket szerinte a kormánynak kellene biztosítania. Jegyzőasszonyuk ennek ellenére felállította az asztalt, amely azonban – az említett hiányok miatt – nem felel meg az elvárásoknak. Ugyan külön helyiséget Soltvadkerten sem tudtak biztosítani az Alaptörvény Asztalának, de ott legalább érdeklődnek az új alkotmány iránt. Legalábbis erről tájékoztatta lapunkat Lehoczki Ferenc polgármester, aki a titkárnő mellett maga is be szokott segíteni az érdeklődők tájékoztatásába. „Sokan bejönnek, beleolvasnak, érdekli őket, hogy mi az, ami ekkora vitát kiváltott. Eddig 20-30 megrendelőlapot töltöttek ki” – mondta el. 
Gerő András történész szerint az Alaptörvény Asztalának felállítása annak a narratívának a része, amelyben a 2010-es választás forradalomként, vagyis minőségi változásként jelenik meg, amelynek nyomán Magyarországot újjá kell szervezni. Az új alkotmány kvázi új államalapítást jelent, amit a politikai szimbolizmus eszközével igyekeznek magasabb szintre, mi több, vallási térbe helyezni, szakralizálni. A forradalomnak ugyanis kell, hogy ethosza legyen – szemben a pragmatikus politizálással, amit az eredmények igazolnak. „A szakralizálás célja, hogy az adott tárgyat olyan megkérdőjelezhetetlenné tegyék, mint a magyar zászló vagy a Himnusz. Az Alaptörvény Asztala esetében új jelenség, hogy egy teljes szöveget igyekeznek erre a magasabb szintre helyezni, ami egyértelműen vallási vonás” – vélekedik a történész, akit mindez a Horthy-korszakra emlékeztet, amikor a Hiszekegyet minden iskolában a tanítás kezdetekor el kellett mondani, noha az inkább credo jellegű megnyilatkozás volt. Gerő András hozzátette: a világi politikai aktusok szakralizálása egyfelől könnyen nevetségessé válik – mint ahogy a saját asztalszolgát igénylő Alaptörvény Asztala –, másfelől pedig nem időtálló – amint jön a következő politikai kurzus, máris elveszíti az érvényességét.

Olvasson tovább: