Kereső toggle

Történelmi esély

Zajlanak az egyeztetések az egyháztörvényről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több körülmény is lassítja az új egyházi törvény koncepciójának véglegesítését. Amellett, hogy a különböző érdekek összebékítése érzékeny diplomáciai egyensúlyozásokat igényel az államtitkárságtól, számos olyan kardinális kérdésben bizonytalanok még, melyek évtizedekre meghatározhatják az eddig homogén felekezeti mezőny szereplőinek jövőjét. Annyi azonban már bizonyosnak tűnik, hogy a Hit Gyülekezete is a történelmi egyházak között kap helyet.

A kormányváltás után két érv mentén indult el a vallásszabadságot eddig garantáló húszéves jogszabály lecserélésének projektje: az egyik az úgynevezett „biznisz egyházak" kiszorítása a rendszerből; a másik pedig az állam és a ténylegesen egyháznak ítélt felekezetek hosszú távú együttműködésének „akadálymentesítése". Ezt a kifejezést az új jogszabály tető alá hozásával megbízott Szászfalvi László használta egy hét elején megrendezett sajtóbeszélgetésen. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a „közös nemzeti célok" érdekében szükséges az állam és az egyházak között „stratégiai partneri viszonyt" kialakítani. Mint mondta, nem azért kell őket támogatni és „kiterjeszteni a létüket", mert közfeladatot látnak el - az csak „hab a tortán" -, hanem mert vannak, és az elmúlt évszázadok során „nemzetmegtartó küldetést töltöttek be" hazánkban.

Nyilvánvalóan az államtitkár itt csupán néhány konkrét egyházra tudott gondolni, melyekkel kapcsolatban le is szögezte, a történelmi egyház kategória kritériumai még képlékenyek, az sem lehetetlen, hogy törvényileg definiálják, valahogy így: „...a magyar nemzet történelmében és kultúrájában jelentős befolyással bíró, ahhoz jelentősen hozzájáruló..." Jelezte ugyanakkor, hogy árnyalt megfogalmazásra lesz szükség, hiszen vannak olyan egyházak, amelyek beilleszthetők a fenti meghatározásba, létszámukat tekintve azonban már nem beszélhetünk komoly tömegbázisról (pl. az ortodox felekezetek). Ők azok, akik miatt valószínűleg elvérzik a tömegegyházak - az index.hu-n napvilágot látott - azon kezdeményezése, hogy a „történelmi" kategória megugrásához egyszerre kelljen produkálni a száz év honosságot és a huszonötezer fős taglétszámot. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy kollégái feldolgozták az európai tapasztalatokat, és két követhető modellt találtak egy egyház tényleges létszámának meghatározására: a népszámlálási adatokat, illetve az egyszázalékos adófelajánlás darabszámának egy szorzószámmal történő kiegészítését.

Az osztrák modellt követve, a tervek szerint a történelmi egyházak taxatív listáját a parlament az új törvény mellékleteként fogadja majd el, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az a felekezet, amelyik a jövőben ide aspirál, csak az aktuális parlament kétharmados jóváhagyásával kerülhet fel a listára. Az új jogszabály alapján megvalósuló regisztráció másik útja áll nyitva az összes többi vallási közösség előtt, mivel valamennyiüknek újbóli, „objektív kritériumrendszer" szerint zajló bejegyzési eljáráson kell átesni a Fővárosi Bíróságon. Szászfalvi László ennek nyomán az egyházak számának jelentős csökkenésére számít, a jelenleg több mint háromszáz felekezet körülbelül háromnegyede kerül át az egyesületi törvény hatálya alá. A rostálásban a kormány nem kívánja magára hagyni a bírókat, ezért olyan - teológusokból, egyházjogászokból és vallástörténészekből álló - szakmai testület felállítását tervezik, amely a „ténylegesen vallási", vagy a „valós hitéleti" működés megítélésében játszik majd kulcsszerepet. Helyes döntéseik meghozatalához az államtitkár beszámolója szerint elővették és leporolták a „vallási tevékenységről" még az első Orbán-kormány idején alkotott definíciót is.

A kisebb közösségeknek sincs mitől félniük - mondja Szászfalvi -, hiszen ha „primér hitéleti, vallási tevékenységet folytatnak", akkor megmarad egyházi státuszuk, igaz, nem mint történelmi, hanem mint elismert közösség veszik őket nyilvántartásba. Ebből és az egyesületi kategóriából is van kitörési lehetőség azonban, ha meghatározott idő alatt mélyebb gyökeret vernek a társadalomban, közszolgálatot vállalnak és növelik híveik számát. Míg a vallási egyesületek finanszírozása a civil szférában rendelkezésre álló lehetőségek alapján zajlik, a történelmi és az elismert egyházak között csupán „szimbolikus különbséget" tesz majd az állam a támogatás rendszerét illetően. Ez a disztinkció az államtitkár szavai alapján „nem nagyon jelentős", viszont „szimbolikus módon is megkülönbözteti azokat az egyházakat, amelyek évszázadok óta sok-sok értéket letettek a magyar nemzet asztalára".

Az egyik lehetséges differenciálási pont az egyszázalékos adófelajánlások állami kiegészítésében mutatkozik, melynek részleteiről még zajlanak a tárgyalások. Az erre vonatkozó jogszabály végleges szövege ősszel kerül a parlament elé, hogy január elsejétől már felállhasson az új szisztéma. Ebből is világos, hogy az egyházfinanszírozás korábban sok vihart kavaró részleteit nem a sarkalatos törvény rendezi majd, hanem az év második felére ütemezett jogszabály.

Szászfalvi László elmondta, hogy minden olyan közösséggel egyeztetnek, akik „komoly befolyással bírnak a társadalomra". Eddig a jelenleg is történelminek nevezett egyházak képviselőivel találkoztak, illetve a Hit Gyülekezetével. Céljuk egy olyan konszenzusközeli állapot elérése, amely után a kormány, és később a parlament elé kerülhet a végleges tervezet. Ennek időpontja legkésőbb május eleje, és ha a T. Ház elfogadja, akkor jövő évtől az új alkotmánnyal együtt hatályosulhat.

Olvasson tovább: