Kereső toggle

Karnyújtásnyira a gyilkostól

Újra van gyanúsítottja a Fenyő-ügynek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Április elején robbant a hír: Fenyő János egykori médiavállalkozó 13 évvel ezelőtti meggyilkolásának ügyében a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot elkövetőként gyanúsítják a magyar hatóságok. A lapunknak nyilatkozó egykori rendőrök állítják: a szakmában a megrendelő személye is ismert, Rohác megfelelő vallomása révén pedig bizonyíthatóvá is válhat a bérgyilkosság.

Jozef Rohác ügyvédje megerősítette, hogy a bűnüldöző szervek valóban Fenyő 1998. februári budapesti kivégzése kapcsán adták ki a védence elleni elfogatóparancsot. A Patkány néven is ismert alvilági figurát február közepén fogták el Szlovákiában, jelenleg kiadatási őrizetben van. A Nyitra Megyei Bíróság döntése alapján Rohác kiadható Magyarországnak, a férfi azonban fellebbezést nyújtott be, így a végső szót a szlovák legfelsőbb bíróság mondja ki. Rohác ügyvédje azt állította, még nem kapott értesítést arról, mikorra várható végleges döntés a kiadatás ügyében.
Rohácot korábban több magyarországi bűntettel is összefüggésbe hozták, így az 1998 júliusában négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással (ahol az alvilágból ismert, de állítólag rendőrségi informátorként is működő Boros Tamás volt a célpont), illetve a Seres Zoltán elleni 1997-ben elkövetett merényletkísérlettel. A vádirat szerint 1997. június 3-án Rohác és ismeretlen társai távirányítású bombával akarták megölni Serest. Az állítólagos alvilági kapcsolatairól is ismert egykori bokszoló autójának alvázára szerelték fel a pokolgépet, ám a szerkezet az indulás előtt leesett. (Seres akkor megúszta a merényletet, két évvel később azonban egy száguldó motorkerékpárról leadott géppisztolysorozat végzett vele.) A robbanószerkezeten megtalálták Rohác ujjlenyomatát, ezért a magyar hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. 2008 októberében bukott le Prágában egy közúti ellenőrzés során, 2009 februárjában adták ki Magyarországnak emberölési kísérlet miatt. Tavaly októberben azonban a magyar Fővárosi Bíróság – első fokon – felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete vádja alól, robbanóanyaggal való visszaélés miatt viszont két év börtönbüntetésre ítélte. Mivel Rohác több mint két évet töltött előzetes letartóztatásban, az ítélet után elengedték. Az eljárás során természetesen DNS-mintát vettek a férfitől, s mint kiderült, az megegyezik a Fenyő-gyilkosság helyszínén, a szemtanúk szerint az elkövető által viselt, majd eldobott sapkában talált hajszál DNS-ével. Rohác ügyvédje szerint azonban ez a tény még nem bizonyíték arra, hogy védence gyilkolt volna.

Hihetetlen mosdatások

Labancz Ferenc az akciócsoport vezetőjeként 1998. február 11-én kora este az elsők között ért a Margit utcába, a Fenyő János elleni gyilkosság helyszínére. Az egykori rendőrszázados, aki az első 24 órában nyomozott az ügyben, évek óta állítja, tudja, ki volt a Fenyő-gyilkosság megbízója. A Roháchoz köthető újabb fordulattal kapcsolatban a Heteknek Labancz azt nyilatkozta, nem érthető, hogy miért csak mostanra derült ki a DNS-minták egyezősége, hiszen Rohác közel két évig raboskodott Magyarországon. „Hihetetlen energiákkal ki tudták mosdatni az Aranykéz utcai robbantásból és a Seres-ügyből is” – mondta lapunknak Labancz. A Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy ha valamilyen csoda folytán most azt mondaná a belügyminiszter: „Feri, vedd át a nyomozást, két hetet kapsz rá”, ő azt felelné: „egy hét is elég lesz”. „Szakmai értelemben ugyanis kész van az ügy, csupán az kell, hogy megfelelő vallomás szülessen Roháctól” – vélekedett az egykori rendőr. Labancz szerint az elmúlt 13 évben azért nem jutottak el a vádemelésig, mert bizonyos rendőri vezetőknek ez nem állt érdekében: „A tavalyi kormányváltással azonban változás kezdődött, a Rohácot mozgató erők már nem kívánatosak, a hatalom előbb-utóbb úgy dönthet, hogy fejtsük fel ezeket a szálakat.” Labancz úgy véli, 1998-ban kevés ember rendelkezett akkora vagyonnal – becslése szerint minimum 12 ember és 100 millió forint körüli összeg kellett Fenyő meggyilkoltatásához –, hogy megrendeljen egy ilyen mészárlást. Ha a rostán fennakadt emberek közül leszámítjuk azokat, akiknek nem állt érdekében megöletni Fenyőt, akkor mindössze két személy marad – állítja az egykori rendőr.
Egy névtelenséget kérő rendőrségi forrásunk szerint – ellentétben Labancz állításával – nincs semmi meglepő abban, hogy csak a közelmúltban derült ki a két DNS-minta egyezősége: Rohác DNS-ét ugyanis rutinvizsgálatra küldték, ami azt jelenti, hogy több száz olyan bűncselekmény mintáival hasonlították össze, melyekben Rohác elvileg szerepet játszhatott. Ha célzottan a Fenyő-ügyben keletkezett mintával hasonlították volna össze, annak eredménye valóban megszülethetett volna néhány héten belül.
Kovács Lajos egykori rendőrezredes éveken keresztül nyomozott a Fenyő-gyilkosságban. A Hetek megkeresésére tavaly januárban azt nyilatkozta, biztos benne, hogy beszélt a bűncselekmény felbujtójával. „Biztosan tudom – sőt, több kollégám is ugyanezt gondolja –, hogy ő a felbujtó, mégsem mondom ki a nevét, mert nem ítélték el.” Kovács hozzátette, nagyon sok kérdésre megtalálták a választ, mégis helyesnek tartja, hogy nem történt vádemelés, mert egy ilyen súlyú bűncselekménynél megdönthetetlen bizonyítékokkal kell rendelkezni. „Egyértelmű bizonyítékot kellett volna találni, de ilyet igazából nem találtunk. Azt hiszem, azért nem, mert nem volt szerencsénk” – mondta a Heteknek tavaly az egykori nyomozó.
A Fenyő-ügy nyomozása azért is nagy kihívás, mert eltér a gyilkosságok 90 százalékától, ahol tettes és áldozat általában közeli ismerősök – mondta az ügyet jól ismerő rendőrségi forrásunk. Ráadásul bérgyilkosság volt, aminek felderítését megnehezíti, hogy az elkövető feltehetőleg nem ismerte a célszemélyt. És rendkívüli a Fenyő-gyilkosság azért is, mert ilyen magas társadalmi státuszú személy mindeddig nem vált bérgyilkosság áldozatává. (Ebbe a kategóriába sorolható még a London Bróker Rt. tulajdonosának, Reichard Ignácnak a 2000 elején történt meggyilkolása – a tettes és az indíték a mai napig sem ismert.)

90 százalék + Rohác

2005-ben mutatták be Brády Zoltán Számvetés című dokumentumfilm-sorozatát. A filmben – a felvétel idején már súlyos beteg, majd azt követően hamarosan elhunyt – Perczel Tamás pszichológus professzor, Fenyő János tanácsadója elemezte a médiavállalkozó elleni merényletet. Perczel elmondása szerint Fenyő két befolyásos személlyel állt küzdelemben: egy bankárral, akinek médiabirodalma is volt, és egy médiavállalkozóval. „Olyan helyzet állt elő, amikor megszűnt Fenyő Jánoson a védelem. Mintha valakik levették volna róla a kezüket. Másnap lelőtték” – mondta kamerába Perczel. A pszichológus a filmben elemezte a médiavállalkozó kapcsolatrendszerében elfoglalt személyek pozícióját és szerepét is. A film felkeltette a nyomozók érdeklődését is, és 2005 tavaszán lefoglalták a húszórányi, vágatlan anyagot.
Úgy tudjuk, a rendőrök 90 százalékban biztosak a gyilkosság megoldásában, és amennyiben Jozef Rohác megszólal, eljuthatnak a teljes bizonyosságig. „Ha vall, dominószerűen dőlhet el sok ember. De nem valószínű, hogy vallani fog” – mondta a már idézett rendőrségi informátorunk, és hozzátette, véleménye szerint a felbujtó jelenleg is Magyarországon él.

Fenyő birodalma

A fotóriporter végzettségű Fenyő János a nyolcvanas évek elejétől tartósan külföldön élt, majd hazatérése után, 1989-ben megalapította a Vico nevű céget, amely főleg külföldi mozifilmek videókazettán történő forgalmazásával foglalkozott. 1990 után már Fenyő érdekeltségébe tartozott a legsikeresebb hetilap, a Nők Lapja, a többszázezres példányszámú Rádió- és Televízióújság, a Vasárnapi Hírek és a Bravo-lapcsalád, és később a Népszava is. A Vico-birodalom által kiadott sajtótermékek havi példányszáma 1994 végére meghaladta a 12 milliót, a legfelsőbb politikai körökben is otthonosan mozgó Fenyő az egyik legbefolyásosabb médiatulajdonossá nőtte ki magát.

Olvasson tovább: